A kvantumfizikában, miért csak egy ponton hat a mefigyelő jelenlét?
Amit leírtam egy igen érdekes jelenség a kvantummechanikában, amelyet gyakran hívnak időben visszafelé ható hatásnak vagy "retro-causality"-nek.
Azt mutatja be, hogy a részecske magatartása, még a mérés után is változhat annak függvényében, hogy a megfigyelés után mit teszünk a mérőberendezéssel (például, hogy lezárjuk-e azt a rést, amelyen keresztül az adott részecske haladt). Ez a jelenség egyfajta visszacsatolást jelez vissza az időben, ahol a jövőbeli cselekedet hatással van a múltra történt eseményekre.
Az "időn kívüli" állapotokra való utalás azt jelenti, hogy a kvantummechanikai részecskék viselkedése olykor nem követi a klasszikus időfolyamatot. Bizonyos körülmények között a részecskék olyan állapotban lehetnek, amelyek túlmutatnak a "hagyományos időn", és ezáltal lehetőség van az "időbeli ugrásokra" vagy az időben visszafelé ható hatásokra.
válasza:"akár „időn kívüli” állapotban is tartózkodhatnak"
VAGY, a másik lehetőség: nem feltétlenül lehet tudni, hogy pontosan hol van az adott pályán, ahol megy. Tehát akkor a bezárást közvetlenül is érezheti, nem kell visszamennie az időben. Ez most az elfogadott értelmezés, nem az időugrás.
A levegőmolekulák általában nem okoznak olyan összeomlást vagy interferencia elvesztését, amely súlyosan akadályozná vagy megakadályozná az interferencia jelenségét a kettős résnyílásos kísérlet során. A legtöbb esetben a levegőmolekulák jelenléte nem elegendő ahhoz, hogy érzékelhetően befolyásolják vagy megsemmisítsék az interferenciát.
A kettős résnyílásos kísérletnél a részecske hullámszerű viselkedése interferenciát okoz a résnyílások mögötti detektoron. Amikor a részecske áthalad a két résnyíláson, a két hullám összeadódik vagy kikapcsolja egymást, létrehozva a karakterisztikus interferencia mintázatot. A levegőmolekulák általában nem elegendőek ahhoz, hogy ezek a hullámok megsemmisüljenek vagy elveszítsék az interferencia hatást.
Természetesen a kísérletezés során fontos figyelembe venni és minimalizálni a zavaró tényezőket, például a levegőben lévő rezgéseket, hőmérséklet változásokat vagy egyéb külső befolyásokat, hogy a kísérlet pontos és megbízható eredményeket hozhasson. Az optimális feltételek megteremtése segít abban, hogy az interferencia hatása tisztán és kiegyensúlyozottan megfigyelhető legyen a kettős résnyílásos kísérletben, még akkor is, ha a levegőmolekulák jelen vannak a környezetben.
Ez a koppenhágai értelmezés mellett szól.
válasza:"a levegőmolekulák jelenléte nem elegendő"
Csak ez nem igaz.
válasza:113# "Az ezotériába bármilyen téma belefér, a kvantumfizika különösen jól - és amúgy nem a téma határozza meg, hogy hova tartozik, hanem a módszer."
Kvantumfizikai kísérletek eredményeképp bizonyosodott be, hogy a megfigyelés. A tudat okozza a hullám összeomlását.
"A te módszered az ezotéria."
Milyen ezotéria van a kétrés kísérletekben ? J.A.Wheeler, Bohm, Bohr, Wigner, Neumann ezotérikusok voltak ? :XD
Tudod te ember mi a különbség az ezotéria és a tudomány közt?
"Az általad idézett tudósok pedig NEM mondtak olyat, hogy a tudat omlasztja össze a hullámfüggvényt. Volt ilyen feltevés, hogyne - csak nem jött be, nem igaz. Így elvetették"
Pont, hogy ezt mondják. J.A.Wheeler még azt is mondta, hogy az ember a világról feltett kérdései határozzák meg a világot. Azt is mondta, hogy az univerzum résztvevő. Csak a tudat valóságos. Mindent a világon az határoz meg hogyan gondolkounk róla
válasza:118# "1: A mérést ugye NEM te végzed, hanem a mérőeszköz. Az nem tudatos."
Nem méréssel omlik össze a hullámfüggvény. Megfigyeljük a kvantumrészecskét. Amikor megfigyeljük részecskévé válik, amíg nem addig hullám. Amint információt szerzünk arról hol van, milyen kvantumállapotban az megváltozik. A tudatos megfigyelés okozza az összeomlást
válasza:101# "NEM AKKOR OMLIK ÖSSZE A HULLÁMFÜGGVÉNY, AMIKOR TE FIGYELED MEG! Hanem akkor, amikor a buta detektor. Ez a "detektor" lehet maga a levegő is, amivel a részecske (ami éppen hullám akar lenni) ütközik."
Hiányosak az ismereteid. Már a 80-as években elvégezték detektor nélkül. Megfigyelték hogy az egyik úton megy-e keresztül erre összeomlott a hullámfügvény, pusztán a megfigyelés által. Nem mértek semmit. Nem volt detektor. Nem volt mérőeszköz
válasza:Hogy figyelték meg detektor nélkül?
Szabad szemmel nézték a molekulákat, vagy az elektront? Ráadásul úgy, hogy be se jutott a szembe? Mert akkor ugye nem lett volna ernyőkép.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!