A kvantumfizikában, miért csak egy ponton hat a mefigyelő jelenlét?

Amikor a résben megy át a részecske, akkor is csak nagyon kicsit változik az állapota.

Viszont az elrendezés olyan, hogy ezt kinagyítja neked.

Utána, mikor a papíron vannak a festék részecskéi, azoknak még sokkal kisebbet változik az állapota (mert jóval nagyobbak), és ezt teljesen esélytelen, hogy észreveszed, hogy most odébb mentek 0.00001 mm-t.

Ha konkrétan egy detektorral megfigyeled, hogy melyik résen megy át, akkor kénytelen az egyiken átmenni. Akkor nincs interferencia.

Ha nem figyeled meg - nem te, a detektor - akkor mindkettőn megy át, és van interferencia.

A detektor beleszól a viselkedésébe.

“De a megfigyelés ugye annyiban tud csak hatni hogy hullám vagy részecsketermészetű, ha figyelik részecske ha nem figyelik hullám”

Nem létezik ilyen dolog hogy hullám vagy részecske természet. Ez egy egyszerűsítő kép ami néha hasznos, mivel sokkal egyszerűbb számolni vele, de a laikusok nagy része teljesen félreértelmezi ezt az egészet.

“Ezt az interferenciakép bizonyítja, tehát ha figyeljük összeáll valami, vagyis megjelenik, ha nem figyeljük, hullám, tehát nincs semmi konkrét.”

Például így értelmezik teljesen félre és jutnak el teljesen marhaságokig. Nem jelenik meg semmi attól hogy figyeljük, és ha nem figyeljük akkor is jelen van az adott dolog. Hullámfüggvény van, nem hullám és nem részecske.

A #6-os egész jól leírja mi történik a kétrés kísérlet esetén.