A kvantumfizikában, miért csak egy ponton hat a mefigyelő jelenlét?
Azért, mert ez csak neked hasonló, a valóságban teljesen más.
Amúgy a makrovilágban is megvannak ugyanezek a hullámok, csak rettentően kicsik. Minél nagyobb a test, annál kisebbek a hullámok, és a fullerén molekula fölötti nagyságnál már annyira kicsik, hogy nehezen mérhetők. Szabad szemmel látható testeknél már egyáltalán nem mérhetők. De például számítanak ott, hogy ha két fémet összetekersz, akkor az áram kvantumhatásokkal tud átmenni a rozsdán, ami közöttük van.
Hiába erőlteted: az ilyen analógiák nem visznek sehova.
VANNAK hullámok. Érvényesek a kvantumszabályok a makrovilágban is.
Csak amíg egy elektronnál úgy néz ki a helyzet, hogy van neki egy helye, és körülötte hullámzik nagy méretben, akár ki is eshet az atomból - addig ugyanez egy porszemnél úgy néz ki, hogy van neki egy helye, és körülötte rezeg észrevehetetlenül, felfoghatatlanul pici rezgésekkel. Olyanokkal, amit már semmiféle műszerrel nem lehet kimérni, annyira kicsik. És emiatt nem megy sehova, ott marad, ahol van.
Amíg nem érted a kvantumtörvényeket, és nem tudsz velük számolni, addig fölösleges fantáziálni, mert tévútra visz.
"Olyanokkal, amit már semmiféle műszerrel nem lehet kimérni, annyira kicsik. És emiatt nem megy sehova, ott marad, ahol van."
Ez alatt mit értesz? Miért menne bárhova?
Ugye az alapkiindulópont ha figyeled részecske. Stimmel a makrovilágra.
Ha nem figyeled hullám esetleg képzelet. Szintén stimmel a makrovilágra. Most már érted?
“Ugye az alapkiindulópont ha figyeled részecske.”
Már rossz ha ez az alapkiindulópontod. Nem létezik ilyen hogy egyszer hullám egyszer részecske.
“Ha nem figyeled hullám esetleg képzelet.”
Ez meg hogy esetleg képzelet már teljesen az ezotériás marhaság, és semmi köze a fizikához.
"Nem létezik ilyen hogy egyszer hullám egyszer részecske."
Hát nem tudom, a fényről azt tanultuk lehetséges ilyen kettős természet. Sőt a kétréses kvantumkísérlet is alátámasztja hogy nem fényrészecskék is lehetnek hullám. Ezt mutatja illetve bizonyítja hogy a részecske hullámtermészetű is. Tehát egy kicsit jártas vagyok én is, már nem ad el 2 kiló paprikáért, ha érti.
De az a baj, hogy csak kapirgálod, és állandóan félreértelmezed.
A részecskék MINDIG a hullámfüggvény szerint viselkednek.
AZONBAN ez a hullámfüggvény különböző HELYZETEKBEN - tehát nem az az érdekes, hogy figyeled-e, hanem a helyzet, amiben éppen van - másképp, helyzetfüggően viselkedik.
- Amikor indul, vagy érkezik valahova, akkor a hullámfüggvény olyan, ami részecskére HASONLÍT. Tehát még egyszer: számolhatnál a hullámfüggvénnyel, és 3 óra alatt ki is jönne az eredmény - VAGY azt mondod, hogy ilyenkor részecske, és 10 másodperc alatt kiszámolod egy egyszerű képlettel.
- Amikor réseken megy át, akkor a hullámfüggvény olyan, mintha igazi hullám lenne ott. TEHÁT itt is kiszámolhatod a hullámfüggvényt, pár óra alatt akkor is kijön az eredmény - VAGY veszel egy egyszerű hullámegyenletet, és itt is megkapod pár másodperc alatt.
- Amikor úton van, egyik képet SEM használhatod. Akkor fel kell írnod a hullámfüggvényt, ami viszont csak valószínűségeket ad, hogy mi történik.
TEHÁT még egyszer: IDŐNKÉNT van lehetőséged egyszerű képleteket használni, mert a bonyolult hullámfüggvény, ami mindig igaz, éppen akkor ennyire egyszerűen számolható. De ehhez tudnod kell, hogy ezt mikor használhatod.
És ez mindig, minden részecskére igaz.
MÉG EGY különbség: nagy részecskénél ez a hullámfüggvény olyan kicsi hullámokat ad, amivel már nem kell számolni. Tehát a nagy részecskét, mondjuk egy porszemet, mindig tekintheted részecskének, és számolhatsz az egyszerű képletekkel. Az "ott marad, ahol van" azt jelenti, hogy a nagy részecske már annyira kicsit hullámzik csak, hogy egészen pontosan megmondhatod mindig a helyét. A kicsi részecskének ugye nem.
Kérdező!
El kellene fogadni, hogy "érteni" annyi, hogy el tudjuk helyezni a problémát a valóságos helyére, tudjuk miként kapcsolódik a probléma a többi problémához. Ha ezt nagyon tudjuk,akkor nagyon értjük. Ha sok dolgot tudunk belőle, de még többet nem, akkor körülbelül alig értjük. Ha pedig nem értjük, akkor nem is lehet megmagyarázni, míg az "értésre" sor nem kerül.
Neked a megfigyelés a mániád, mert ezt olvastad. Csak "az" a megfigyelés más, mint amire gondolsz. Ha veled szemben ül valaki, és látod, akkor ez egy tapasztalat (jó, legyen megfigyelés). Ha becsukod a szemed, akkor nem figyelsz meg (szemmel) semmit. Nincs tapasztalat, vége. Hogy tudsz arról, hogy ott ül, az a múltbéli tapasztalat. Ha beszél, akkor egy másik érzékszerv tapasztalata (megfigyelése). De meséld el érthetően itt, mit jelent neked egy részecske (mondjuk elektron) megfigyelése! Mert hogy se te, se más ezt nem tudja megfigyelni, az kicsit nyilvánvalóbb, mint hogy a nap néha süt néha nem. Itt a "megfigyelés" alapvetően mást jelent, és egyelőre azt gyanítom, fogalmad sincs, mit. De itt a lehetőség, hogy
megcáfolj.
"De meséld el érthetően itt, mit jelent neked egy részecske (mondjuk elektron) megfigyelése! Mert hogy se te, se más ezt nem tudja megfigyelni, az kicsit nyilvánvalóbb, mint hogy a nap néha süt néha nem. Itt a "megfigyelés" alapvetően mást jelent, és egyelőre azt gyanítom, fogalmad sincs, mit. De itt a lehetőség, hogy megcáfolj."
Rendben, köszönöm a lehetőséget.
Kvantomszinten nem tudom.
Azt jelenti hogy a 2 résnél mérjük hogy melyik lyukon megy át?
Makroszinten ugye az alap megfigyelés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!