Az mRNS vakcina miért nem tud beépülni a genomba?

Gondolom az is számít, hogy ha mégis beépülne, akkor semmi sem történne, hiszen a fertőzött sejtek (ahová esetlegesen beépülnének az mRNS-ek) úgyis elpusztulnának.

Nekem inkább az fura, hogy nem ismerjük még annyira pontosan a sejtalkotókat, mint hinnénk. És eddig pár retro és DNS víruson kívül semmi sem kerülhetett be a sejtmagba, ami nem odavaló.

Olyan elméletekről is hallottam (R. Malone szerint, aki először tudta megfertőzni a sejteket mRNS-el) hogy a tüskefehérje patogén. De azt nem tudom, hogy az oltás után ezeket a legyártott tüskefehérjéket vagy a fertőzött sejteket pusztítja el az immunrendszer?

"Gondolom az is számít, hogy ha mégis beépülne, akkor semmi sem történne, hiszen a fertőzött sejtek (ahová esetlegesen beépülnének az mRNS-ek) úgyis elpusztulnának."

Gondolom, igen.

"Nekem inkább az fura, hogy nem ismerjük még annyira pontosan a sejtalkotókat, mint hinnénk."

Még van bőven mit tanulni, felfedezni, ebben egyet értünk.

"És eddig pár retro és DNS víruson kívül semmi sem kerülhetett be a sejtmagba, ami nem odavaló."

Azért van más módja is a horizontális géntranszfernek.

[link]

"Olyan elméletekről is hallottam (R. Malone szerint, aki először tudta megfertőzni a sejteket mRNS-el) hogy a tüskefehérje patogén."

Malone mondott elég érdekes dolokat, csak ezek nincsenek kísérletesen alátámasztva. Itt egy másik nyilatkozata került elő, ahol egy elvi hibás kísérletet támogatott lelkesen. Szóval attól, hogy (jó pár éve) jelentős szerepe volt az mRNS vakcina fejlesztésében, még nem feltétlenül lesz most is igaza.

[link]

Én nem hinném, hogy a tüskefehérje önmagában érdemben károsítaná aa szervezetet, legalábbis ilyen eredménnyel emlékeim szerint nem találkoztam.

"De azt nem tudom, hogy az oltás után ezeket a legyártott tüskefehérjéket vagy a fertőzött sejteket pusztítja el az immunrendszer?"

Is. A szabad tüskefehérjéket például a B nyiroksejtek által termelt antitestek támadhatják meg, a vírusfertőzés vagy mRNS vakcina hatására a felszínükön tüskefehérjéket bemutató sejteket pedig a T sejtek.

#42

Pl. leállhat a vese.

Hasonlítsd össze a vírusméreteket.

Olvasd el végre, hogy a Wikipédia mit ír a HIV vírusfajtákról, hatásmechanizmusaikról. Hol mit csinál a szervezetben és miért?

Mit jelenthet az, ha egy szövetsejt kvázi "zombisejtté" válik.

"Pl. leállhat a vese."

Persze, ha például öröklött veseelégtelednséged van. De hogy jön ez ide?

"Hasonlítsd össze a vírusméreteket."

Mert akkor mi lesz?

"Olvasd el végre, hogy a Wikipédia mit ír a HIV vírusfajtákról, hatásmechanizmusaikról."

Nem vagyok virológus, de azért egy biológus szak elvégzése alatt ragadt rám némi tudás a HIV-ről köszönöm.

"Mit jelenthet az, ha egy szövetsejt kvázi "zombisejtté" válik."

Hát ez tényleg roppantul érdekelne.

Én a helyedben a béna célozgatás heylett inkább buzgón bővíteném a tudásomat. Ha már az apoptózisos érved egy szép nagy öngól lett.

De ha ennyi mindent nem tudunk még a sejtről, akkor hogyhogy nem félsz, hogy olyan folyamatot indíthat el a vakcina a sejtben, amiről még fogalmunk sincs?

Mi van, ha innentől kezdve bármilyen molekulát legyárt? Vagy mi van, ha könnyebben bekerülnek a sejtbe idegen anyagok?

Épp azért tudjuk, hogy sok mindent nem tudunk, mert már azért elég sok mindent tudunk.

Emellett nem véletlenül tesztelték a vakcinákat...

"Mi van, ha innentől kezdve bármilyen molekulát legyárt? "

Hogy gyártana le bármiylen molekulát? Egyetlen molekula kódját juttatták be! Ez olyan, mintha letöltenél egy szövegszerkesztő programot, és azon aggódnál, hogy mi van, ha random pornót kezd el lejátszani.

Az mRNS egyébként is gyorsan lebomlik (pár óra alatt a sejtben).

Miért kerülnének be könnyebben ettől msá idegen anyagok?

"Máskor ilyet nem csinál a sejt, és ez összezavarhatja az anyagcseréjét."

Nem, nem zavarja össze az anyagcseréjét. Annyi fog változni, hogy még egy fehérjét fog gyártani.

#47

Általában a tudományt nem értőknek a legfőbb érvkészlete az, hogy de hát mindig vannak új dolgok, lehetne éppenséggel az is, hogy: [és ide jön valami oltári hülyeség].

A valóság ezzel szemben az, hogy ahogy egyre több dolgot *tudunk biztosan*, úgy egyre kevesebb lehetséges új dolog jöhet. Ezt képzeld el úgy, mint egy nyomozós játékot, vagy egy barkohbát. Mondjuk van valami a zsebemben, és meg kell fejteni hogy mi az. Ha már tudod, hogy kék, akkor kizártunk egy csomó lehetőséget: nem lehet piros, nem lehet sárga. Kék. Azon belül lehet világos vagy sötét kék, ezt még nem tudjuk.

Hát a tudomány pontosan így működik. Például azt pontosan tudjuk, hogy nincs valami aranyfonál, ami összeköti a DNS-t az mRNS-sel. A két dolog teljesen független, és nem is lehetne máshogy, mindjárt elmondom miért. Szóval az mRNS-t nyugodtan képzeld úgy, mint egy hivatalos levelet a rendőrségtől, gyorshajtásért. A levelet olvasva nem tudod eldönteni, hogy a rendőrfőnök adta ki utasításba, hogy Kovács közrendőr írjon neked levelet, vagy pedig Kovács közrendőr önállóan írta meg. Sőt, ha egy haverod meg akar tréfálni, és ír egy nagyon hivatalosnak látszó rendőrségi levelet, és a levél tényleg mindenben olyan mint egy igazi, azt sem tudod megállapítani pusztán a levél nézegetésével. Mivel intelligens lény vagy, idővel ki tudod deríteni, de a sejtekben a riboszóma kicsit sem intelligens, ha talál egy hivatalosnak kinéző utasítást, azaz egy mRNS-t, akkor végrehajtja. Nem tudja, és nem is kell tudnia, hogy honnan jött.

De képzeljük el, hogy hogyan kéne működnie egy olyan rendszernek, ami biztosítja a sejten belül, hogy a sejt mindig tudja, hogy az, és csakis az az mRNS íródik át, ami egy génről jött.

Az egyik lehetőség az lenne, hogy az mRNS végig fizikai kapcsolatban marad a DNS-sel. Ilyen rendszer biztosan nincsen. Egy részről tudjuk, hogy mennyi mRNS képződik egy sejtben (nagyon sok), tehát egy ilyen köldökzsinór rendszer szintén nagyon sok elemből állna. Akár nukleinsav, akár fehérje építené fel, egy masszív anyagmennyiséget alkotna, tehát már a legkezdetlegsebb elektroforézises eljárásokkal is látták volna 50 éve. Más részről, ha lenne ilyen rendszer, akkor az vagy olyan jó lenne, hogy nem léteznének pozitív szálú RNS-vírusok (hiszen ezek éppenséggel maguk is kamu mRNS-ek, a covid is az), vagy pedig ezek a vírusok evolváltak volna egy ellen-megoldást, amit viszont akkor bele lehetne tenni a vakcinába. Hovatovább, a vírusok genom analíziséből tudnánk, hogy létezik egy ilyen rendszer, hiszen már minden virális gén funkcióját ismerjük.

A másik opció az lenne, hogy valami rendszer összevetné az mRNS szekvenciáját a DNS-sel. Ez lehetne ilyen random mintavételezés is, tehát nem kéne minden egyes mRNS-t vizsgálni, mert egy vírustámadás esetén úgyis elég sok virális mRNS van, tehát egy random mintába bele esne. Szóval tegyük fel van egy fehérje, ami megragad egy random mRNS-t és visszaviszi a magba, hogy ellenőrizze, valóban van-e neki megfelelő DNS darab.

Kezdjük azzal, hogy az mRNS eleve nem is hasonlít a DNS-re, hiszen egy átlag gén is minimum tucatnyi exonból áll, tehát az érett mRNS valójában mindig csak egy pár tucat vagy pár száz bázisnyi DNS-sel egyezne. Emiatt az ellenőrző fehérjének be kéne érnie azzal, hogy talál egy pár tucatnyi egyezést, hiszen különben néhány valóban saját mRNS-t is ellenségnek nézne. Tehát egy ilyen rendszert igen könnyű lenne kijátszani, az RNS-vírusoknak elegendő lenne egy kis szekvenciát hordozni, ami hasonlít egy emberi génre, és máris elfogadná a rendszer a vírust.

Más részt egy ilyen rendszer a logikájából következően állandóan riadókészültségben lenne. A sejtekben egy csomó vészjelző fehérje van, de a közös bennük az, hogy a normál működés során nincsenek „bekapcsolva”. Az ilyen fehérjéknek mindig pontosan két állapotuk van, az egyik a „minden rendben”, a másik a „baj van”. Ezek primitív, egyszerű kis szerkezetek, nincs rajtuk sem időzítő, sem valami kis számítógép vagy ilyesmi. Ha jön a veszélyt jelző szignál, akkor bekapcsolnak, amúgy az alap állapot a „minden rendben”. Most képzeljük el azt a fehérjét, ami ellenőrzi az mRNS-t. Ennek is két állapota lenne: „baj van, ehhez az mRNS-hez nincs meg a gén”, illetve „minden oké, megvan a gén”. Csakhogy ez a fehérje mindig bajt mondana, egész addig, míg meg nem találja a gént, tehát a normál működése során is állandó riadókészültségben tartaná a sejtet, mert ugye az időbe telik, míg a rengeteg DNS között megtalálja a pont megfelelőt.

De mi lenne, ha mégis lenne egy ilyen rendszer, csak nem tudunk róla? És az mRNS vakcina készítésekor nem készítettük fel a vakcinát.

- Akkor lehet hogy nem működne a vakcina, a sejt nem termelné meg a tüskefehérjét. De a valóságban megtermeli, és működik, nem?

- Lehet, hogy a sejt amellett hogy megtermeli a tüskefehérjét, riadóztatná az immunrendszert. Nagyszerű, pont ez a cél.

- Lehet, hogy a sejt amellett hogy megtermeli a tüskefehérjét, apoptózissal öngyilkosságot követ el. És akkor mi van? El kellene felejteni, hogy a vakcinák a sejteket mentik meg. Az a pár sejt, amit eltalál a vakcina, így is úgy is meghal. Sebaj, lesz helyére másik. Minden nap halnak meg sejtek. Sokkal több sejt halna meg, ha a vírust kapnánk el, és ezt akarjuk elkerülni, tehát hogy egyszerre túl sok sejt haljon meg mondjuk a tüdőnkben, és ezzel elveszítsük a tüdőkapacitásunkat. Ezért feláldozunk pár pótolható izomsejtet. Most ezen belül ha kicsit megzavarja őket a vakcina, akkor mégis mi van? Semmi.