Ha a fènysebesség csak viszonyitàsi alap, miert gondoljâk azt, hogy azt meghaladva a jövöbe jutnànk vagy hasonlok?
Sokmindennek van sebessége.
Pl nezzünk egy autot. Ha gyorsabb vagyok nala, nem jutok attol a jövöjébe.
Ugyanigy van a hangnak fénynek mindenfèle kölcsönhatàsnak is sebessége.
Honnan az a (szamomra) logikàtlan összefüggés, ha bàrminél is gyorsabbak tudnànk lenni, akkor a tér idö meg stb megvàltozik?
2 elektron egymashoz viszonyitott sebességéböl, mièrt következtetnek az idö megvàltozàsàra?
Az csak egy dolog, hogy az idöt nàlunk a fény hatàrozza meg.
De ennyi erövel hanghullamhoz is köthettük volna ha az fix lenne mint a fény. Ha a nap pl nem fényhullamot hanem hanghullamot bocsatana ki.
Attol mert mi a fenyhullammal vontunk parhuzamot az idöre, mert aszerint mérjük, az nem azt jelenti, hogy az idö aszerint is telik. Csak szàmunkra igy mérhetö.
Extra sebbesègre kapcsolva amikor az utazonak ugy tünik minden csak àll es pl nem esik le a homokoraban a homokszem, attol mèg nem kerülünk másik tèr idöbe, csak a sebességünk gyorsabb.mint ahogy egyik auto gyorsabb lesz a masik autonal.attol még nem a jelen mult jövö fog csereberélödni. Miböl következtetnek erre? Es ölnek nagy energiat abba hogy meghaladjuk a fènysebességet?
Nem az idö telik fénysebességgel hanem csak mi viszonyitjuk azt ahhoz.
Szerintem önkényesen megállapitott pont mert ahogy irod viszonylag állando, azaz ezzel tudunk mèrni.
Tèrre levetitve. Mondjuk legyen egy allando vonalzo. Attol függöen hogy en annal nagyobb vagy kisebb vagyok, (azaz lassabb/gyorsabb mint a fenysebessèg),még nem fog valtozni az en vagy a környezet kiterjedese, csak az en es a vonalzo szemszögéböllatszik maskepp(minel nagyobb vagyok annal kisebbnek tünik a vonalzo).azaz a mult es jelen sem kavarodik csak az utazo vagy nyugalomban levö szemszöge valtozik meg. Azaz ha minel gyorsabb vagyok, a nyugalomban levök ideje annál lassabbnak tünik nekem.
Viszonyitas csak az egész.es nem több. De gyàrtjuk a részecskeyorsitokat ezerrel.
10#
Ha nem a fenysebesseghez hasonlitjuk akkor honnan jön az a feltevès hogy ha annal gyorsabbak lennénk a jövöt látnànk?
válasza: válasza:14#ugyanaz ha leelözöl egy kocsit.
Miert tételezik fel hogy mas lenne?
13#
Nezzük a villamlast. Egy idöpillanatban törteni a hang es feny mégis eltér egymastol. Elöször a fény er ide. Igy a feny olyan mintha a hang jövöjében lenne.
De attol nincs a hang jövöjében.csak nekem mint megfigyelönek tünik ugy.
Az ö szemszögkböl nezve: a feny azt "latja"rajtam hogy iszom a kavèt a hang pedig hogy màr üres a poharam.
Akkor a fény a multamban van a hang meg a jövömben? Miközben nekem ugyanugy telt az idö ahogy eddig.
válasza:Kedves kérdező!
A fénysebesség nem viszonylag állandó, hanem abszolút állandó minden vonatkoztatási rendszerben (definíció szerint 299 792 458 m/s). Ha például te mozogsz egy lámpa fele, én meg pont melletted állok egy pillanatban, és mindketten megmérjük a felénk érkező fény sebességét, mindketten ezt az eredményt kapjuk (persze a mérési hibától eltekintve).
Talán még jobban érzékelhető példa: ha a fénysebesség 99%-ával mész egy csillagfele, a csillag fényének a sebessége a te nézőpontodból akkor is ugyanakkora lesz, mintha állnál.
Ezt amúgy már a 19. század végén kimutatták ( [link] ), és ezen alapul a relativitáselmélet.
Szoval a fény "elöreszaladt" megelözve a hangot, a multamba, mig a hang csak a jövömet latta màr. Miközben nekem a fény a mult idö a hang a jövödö, mert az en szemszögemböl egymast követik.
Az idö megsem valzozott semmit. Csak mas a szemszögm
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!