Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?

@161

Írod:"Ez esetben az űrhajódban mérhető centripetális gyorsulás."

Kész! Annyi! Őrület... iszonyúan szégyellem magam...phuuu

Ezt írom a #157-ben neked: "Ha nem tetszik, akkor helyezd a nem forgó csillagrendszer síkját félbeszelő képzeletbeli egyenest az említett bolygóm forgástengelyébe vágóan, és nem a forgó csillagrendszer közepébe. Te is nagyon jól tudtad, hogy ezt megtehetted volna, de nem tetted. A hajóm indulhat akár a bolygó forgástengelyéről is, és felmehet úgy az űrbe, hogy soha sem jobbra sem balra nem fogok szorulni a falhoz"

Érted, hogy mi a probléma velem???

Hullára axiómának veszem, hogy ha kimegyek a Földről az űrbe, akkor ott csak és kizárólag tökéletes súlytalanság lehet, és tök mindegy, hogy milyen módon megyek ki, ott akkor is az van - persze ez nem ilyen egyszerű, de a lényeg...

Most lehet, hogy felhördülsz, hogy MI????

De ez van! Nem tartom ostoba embernek magam, csak egyszerűen bekerült egy hihetetlenül rozsdás szög az agyamba, amibe bele van vésve a sztereotípia szó, és aminek a veleje ez: AZ ŰRBEN NINCS GRAVITÁCIÓ, a Földön meg van... persze ez nem ilyen egyszerűen formálódott az agyamba, de a lényeg az, hogy totálisan megfertőzte a gondolataimat, és valami féloldalas fizikát alakított ki bennem, amely butuska fizika szerint valami súlyos rejtett különbség van az olyan forgó testek között, amik nem érintkeznek fizikailag semmiféle tényleges forgástengellyel, és ezt csak én veszem észre, más nem.

Persze! Egyirányú a forgalom és mindenki velem szembe jön? Hát akkor mindenki rossz irányba halad. És csak egy olyan apróság miatt képzeltem ezt, mert axiómának tekintettem... szóval egyszerűen nem vitatható, mindenki által ismert tény... lehet ezért majd lehülyézni, de nem tehetek róla. Ez volt (és tényleg csak volt!) bennem.

Irtózatosan szégyellem magam... De van ennek egy tanulsága is... de erről majd később, mert most nem érek rá.

És MOST TÉNYLEG NEM KELL FOLYTATNOD! Minden másban is igazad van, hiszen egyszerűen már én is látom, csak ehhez meg kellett szabadulnom attól a rozsdás szögtől... :D - és köszönöm a türelmed! Természetesen zöld kéz... (amit én szinte soha, a pirossal együtt).

@Pedro(#160)... és egyúttal a tanulság is.

Írod: "Csak valamiért piszkált, hogy ismert fizikai tételnek mondasz ellent"

Olvasd el kérlek tőlem a #159. megjegyzésemet, és akkor talán megérted, hogy nem mondtam ellent, hanem az én elképzelésem tükrében az érveid irrelevánsak voltak (ill. jó részük). Úgy gondoltam, hogy a szabadon forgó testre valamilyen általad nem ismert fizikai szabályok vonatkoznak, amiket bőszen keresgéltem is az Interneten, de nem találtam semmi ilyesmit. Most már tudom, hogy nem azért nem találtam, mert rosszul keresek, hanem mert ilyen nem létezik! :DDD

Ha találtam volna, akkor megmutattam volna neked, hogy nem létezik olyan törvény, amiről te beszélsz, mert az nem általános érvényű, és az speciálisan kizárólag olyan térre vonatkozó szabályokra mutat rá, ahol a testekre hat a nehézségi erő, valamint a forgó test tengelye fixált egy valós fizikai tengelyen, és stb...

Én az utóbbi elképzelést a #159-ben leírt agyi rozsdás szögemből vezettem le (szerintem nem is olyan logikátlanul, de nincs vita abban, hogy ha az idea kiindulási alapja totál hülyeség, akkor abból hiába következtetünk akár briliáns módon, akkor is az egész totál marhaság lesz). A lényeg a lényeg, hogy az én torz fizikámat képzeltem helytállónak, a tiedet pedig hiányosnak, ebből következően rádlegyintettem, hogy nem azzal foglalkozol, amiről én beszélek (plusz. valóban megpróbáltam visszakonvertálni az én elképzelésemet a rögzített tengelyű forgásra is, hátha mégis Newton tényleg tévedett) A te agyadban nem volt benne az a rozsdás szög, így persze hiába mondtam neked, hogy ne vezesd vissza a rögzített forgásokból származó törvényszerűségeket átgondolás nélkül a szabadon forgókra.

Ezt te úgy fordítottad le magadban, hogy kötözködök, öntelt vagyok stbstb.

Én viszont azt láttam rólad, hogy a fizikai ismereteid hiányosak (bizonyos voltam benne, hogy az engem igazoló tézisekre majd csak rátalálok egyszer.. :D), ráadásul még csak nem is vagy hajlandó foglalkozni a problémámmal, és vagy csínytevésből, vagy buta módon állandóan magadat ismétled, hogy offold a topikomat és feleslegesen terjengőssé tegyed (ahogy ezzel a bélyeggel teljesen igazságtalanul elláttam dq topiktárunkat is, és ezek után már nem is érdekelt, hogy miket írogat, vagy számolgat). Ráadásul még ilyeneket is írtál nekem, hogy tisztelnem kellene az fizika tudományát, meg fárasztó vagyok, meg kötözködök...

Tisztelni. Írod pont te???? - gondoltam magamban vigyorogva.

Kedves Pedro. Az a baj, hogy nem vagy igazán empatikus a kérdezővel szemben. Persze, lehet, hogy ebben az esetben nem is várható el ez, hiszen hatalmas baromságban hittem. Ám sajnos az tényleg igaz, hogy semmilyen jellegű fáradtságot nem vettél arra, hogy próbáld megérteni, hogy minél csúszik el a gondolatom. Állandóan arra koncentráltál, hogy én bizonyosan Newtont akarom cáfolni, holott én igazándiból inkább csak pluszt akartam hozzátenni. Ezt a pluszt leírtam, és kértem mindenkit arra, hogy próbálja meg megérteni a példáimat. Erre kizárólag a 11-12 oldalon kerítettetek sort. Sokkal hamarabb be lehetett volna ezt fejezni, ha engem is megpróbáltok érteni, és nem csak a saját igazatokat ismétlitek.

Persze az én elképzelt plusz sosemvolt törvényem egészen vad utakra vezetett, ám egy valaki volt a topikban, aki megpróbált a fejemmel gondolkodni, és eljutott oda, ahova én:

#132: "Nekem ez nagyon ezo. Ezzel tulajdonképpen valami olyat akarsz megfogalmazni, hogyha van is inerciarendszer akkor az terenként, csillagonként változó, és lehet hogy az egyik a másikhoz képest forgó mozgást végez. (Az egyik rendszerből nézve a másik számára)"

Elvigyorodtam, hogy végre valaki látja mi az igazság, csak azt hiszi róla egyelőre, hogy az ezo. Nem baj - gondoltam -, majd beláttatom vele, hogy nem az. :DDD - persze neki lett igaza. Ezo az a javából. :)

A #161-es megjegyző idáig nem jutott el, de abban bizonyos volt, hogy van valami rozsdás szög az agyamban, csak nem tudta, hogy hol. Nyugalomra intett, vegyük lépésről lépésre - és meglett a gyümölcse, mert velem, a beteggel és a szindrómájával foglalkozott, nem rögtön a gyógymóddal, vagyis Newtonnal.

Szóval a tanulság szvsz. az, kedves Pedro, hogy nagyon fontos megérteni a vitapartner érveit, és nem elég megtanítani a fizikára, mert ha ő azt hiszi szentül, hogy te vagy béna a fizikához, akkor nem lesz esélyed arra, hogy megtaláld a sztereotípiáját, és kigyomláld azt. Ezen nem fog segíteni az, hogy az alapok megtanulására biztatod. Az ilyen vitapartnerben ilyenkor az a képzet jelenik meg, hogy pont ez az alak beszél ilyeneket???

Mondhatod, hogy nekem is meg kellett volna érteni titeket, de erre egyszerűen nem volt módom, hiszen abban a meggyőződésben éltem, hogy nem is azt vitatjátok, amit én felvetettem itt.

Remélhetőleg mondhatom magamról, hogy evolúcióbiológiában, genetikában stb. jártasabb vagyok, mint fizikában. :D

Amikor a kreacionistákkal vitatkozom, akkor ha úgy látom, hogy valamit nagyon nem ért a fickó, de van affinitása a megértésre, akkor nem vagyok rest az alapokkal kezdeni. Lépésről lépésre haladni. És közben próbálom őt is megérteni, hogy mit képzel a dologról (miket tart ő ténynek a végtelenül ostoba kreacionista oldalak félrevezető információi alapján). És volt sikerélményem, hogy pl. még egy nagyon elvakult is megvakarta a fejét, hogy jó, lehet valami mégis a dologban. Persze a biológiai evolúciót nem fogadta el azután se, de azért már egy kicsit tisztult benne is a kép. Ez is jó, és fontos dolog.

Hát, hosszan ennyi. :)

@Pedro

Magamtól: "Olvasd el kérlek tőlem a #159. megjegyzésemet, és akkor talán megérted, hogy nem mondtam ellent, hanem az én elképzelésem tükrében az érveid irrelevánsak voltak..."

Nem a #159, hanem a #162...na :(

Wadmalac: "Azért örülök, hogy a végére kiderült, hol az a hiányosság, ahol borult a megértés láncolata."

Hidd el, hogy nem jobban, mint én... :D szeretek tudni. És pontosan akarom azt tenni, de az ember nem hibátlan... főleg én. :(

Pedro(#167): "Szóval megkövetlek, és kérlek, nézd el nekem a türelmetlenségemet."

Hát ez jó! :DDD

Addig csűrtem csavartam, hogy végül te kérsz elnézést azért, mert hülyeségeket hordtam össze...

Tudod mit? Most az egyszer kegyes leszek hozzád. Nagyvonalúan megbocsátok... egye-fene.

u.i.:

Azért el kell ismerned, mégis csak tudok én valamit... ;)

Pedro: "De a nejem már régóta tudja, hogy nem vagyok tökéletes."

Jó. Akkor vitatkozzunk a nőkről! Az azért jó, mert bármit mondunk róluk, mind a kettőnknek igaza lesz. :) Lévén, hogy Nőismereti és Nőelemzési egyetemi tanszéket még soha nem alapítottak, mondván, hogy a tudománynak is megvannak a maga korlátai, így az érveinket autentikus helyről semmivel se fogjuk tudni visszaigazolni... szabad a vásár.

#168: "Micsoda katarzis, de tényleg."

Szerény meghajlás, csókdobálás az őrjöngő közönség felé...

Háááát! Azért ne reménykedj... Nem minden előadásom ingyenes ám.

A #163-ban amúgy ezt írtam: "Remélhetőleg mondhatom magamról, hogy evolúcióbiológiában, genetikában stb. jártasabb vagyok, mint fizikában. :D"