Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?

#118: "Alapból egy elméleti kísérlet eredményére voltál kíváncsi, de sokáig le sem írtad, hogy te milyen forgást is értesz a kísérletben -relatív, abszolút stb"

Hiszen ez a lényeg, hogy ezt nem tudtam megmagyarázni, a #11-ben:

"Egyet tudunk érteni abban, hogy mondjuk létezik két tökéletesen nyugalomban lévő test egymástól nagyon távol az univerzumban, az űrben, és semmilyen hatás nem éri öket mondjuk ezer éve, és mégis egymáshoz képest az egyik jobban forog a saját tengelye körül, mint a másik? És ugyanúgy nem fogsz tudni mérni a felszínükön semmiféle centrifugális erőt?"

Ez mi más, ha nem a relatív forgás? És ennél előbb ezt már nem nagyon írhattam. Egy picivel később konkrétan is írtam a forgás, állás stb. relatív voltáról.

Leírtam egy olyan esetet, hogy vegyünk két csillagrendszert. Mondjuk az első csillagrendszert egy külső megfigyelő éppen mozdulatlannak lát, míg a másik csillagrendszert pedig a térben - valahol messze az elsőtől -, az első csillagrendszer képzeletben meghosszabbított tengelye körül forgónak lát. A második rendszer egy bolygójáról elindul egy űrhajó, amiben persze súlytalansági állapot van. Ugyanakkor elindul egy hajó az első rendszerből is, amiben szintén súlytalansági állapot van. A két hajó félúton találkozik, és az egyik a másikhoz képest forogni fog, pedig mind a kettőben súlytalansági állapot van.

Sok hasonló levezetés okán, az az alaphiedelem alakult ki bennem, hogy lehetetlen, hogy ugyanabban a térben két különböző, de állandó sebességgel forgó magára hagyott űrhajón belül ne súlytalanság legyen. Ebből az elgondolásból jött az eredeti példám. Ám persze ez nem összeegyeztethető néhány alaptézissel, amit írsz is:

#118: "A te kérdésed olyan alapvető törvényeket tekintett semmisnek, mint az impulzusmomentum megmaradás, vagy olyan fogalmakat értelmezett át, mint a munka, erő és energia."

Majd:

#118: "Pusztán axiómákból, törvényszerűségekből némi matematika segítségével el lehet dönteni, hogy valami életszerű vagy sem."

De engem nem érdekeltek soha ezek a számítások. Nem kell bizonyítani, hogy jók ezek a számítások, mert eszem ágában sem volt megkérdőjelezni a világ összes fizikusának kompetenciáját matematikából. Egyszerűen a fenti elképzelés tükrében a két dolog nem jön össze bennem.

Hogy kell ezt a kettőt összeboronálni úgy, hogy ezek konzisztensek legyen? Hogy kell elképzelni? Én próbálkoztam az alaptézisek felrúgásával is, csak azért, mert egyszerűen nem láttam más megoldást.

Eszerint kell lennie fékező elemnek mégis a forgó rendszerben. Vagy hogy hiába látunk körmozgást, az esetleg mégsem az? Hanem az egy olyan magára hagyott körmozgásba kényszerített állapot, ami a külső szemlélő számára körmozgás, de a magára hagyott rendszeren belül a golyó számára az egy ugyanolyan egyenes út, mint mondjuk amikor a gravitáció miatt meggörbült téren át halad a fény? Végül is ha egy határos univerzumban csak két golyó van, akkor azok egymás körül fognak keringeni, pedig mindegyik a maga szempontjából nézve egyenesen halad, és itt ehhez nincs szükség a gravitáció teret hajlító hatására se.

#118: "A te kérdésed olyan alapvető törvényeket tekintett semmisnek, mint az impulzusmomentum megmaradás, vagy olyan fogalmakat értelmezett át, mint a munka, erő és energia."

Sok hasonló példámat a csillagrendszereshez, teljesen figyelmen kívül hagyva, a két dolgot sosem egyeztettétek össze. Csak azzal foglalkoztatok állandóan, hogy a matematikai és logikai oldalát igazoljátok a forgásnak. Nem tudok ezzel mit kezdeni, mert akármennyire logikus, akármennyire jó, ezzel a problémámat nem oldottátok fel, helyette a csillagrendszeres szerű példákat kinevettétek és semmibe vettétek. Mivel a problémámra nem nyújtottatok teljes körű megoldást (legyetek bármennyire is képzett fizikusok), így engem kizárólag csak az tudott meggyőzni, amikor tényleg a saját szememmel láttam, hogy az alaptézisek felrúgásával a problémám nem oldható fel, de ettől a probléma maradt, vagyis hogy a csillagrendszeres példában találkozó két űrhajó különböző sebességgel forog egymáshoz képest, úgy hogy mind a kettőben súlytalanság van. Ez azt jelenti hogy egyformán nem forognak a tengelyük körül, ám ez sem lehet, mert ugye a második hajó egy olyan bolygóról indult, aminek a forgástengelye merőleges az elsőére. vagyis kell, hogy forogjon az első hajóhoz képest.

Két eset lehetséges (szvsz.):

1.

Egyszerűen ilyen csillagrendszerek nem léteznek, és az univerzum anyaga valamilyen értelemben egységesen síkban van.

2.

A két csillagrendszer között a tér úgy görbül (csavarodik?), hogy az egymás felé közeledő hajók a találkozási pontban már nem forognak egymáshoz képest, és mindkét hajó utasai az út alatt azt tapasztalták, hogy ők sohasem forogtak a tengelyük körül.

Bár, jobban belegondolva, ha a fény is ezt az utat követi, akkor sohasem láthatunk olyat az első csillagrendszerből, hogy hozzá képest a második a példabeli módon forog.

Na, szóval. Nem cáfolni akarok alaptéziseket mindenképpen, hanem a példáimat összehozni egy lehetséges valóságba (ha alternatívaként a jelenlegi fizikai törvényeket kell górcső alá venni, akkor ennek érdekében megteszem, mert miért ne tenném, ha nem látok rá más megoldást, és ti sem nyújtotok a gondolatkísérleteimre teljes keresztmetszetben megoldást). A gondolatkísérleteimet vagy kinevettétek, vagy semmibe vettetek. Holott én a topikomat erre a kérdéseimre hegyeztem ki. Ez érdekel, és semmi más. Azt tudom már, hogy az alaptézisek megsértésével a problémám nem oldható fel, vagyis mindenképpen más megoldás után kell néznem.

Például, ha valamelyikőtök komolyan vette volna a csillagrendszeres, de akár a hordós stb példámat, akkor leírta volna, hogy ezért meg azért nem szükséges felrúgni a fizikai alapszabályokat, mert a két hajó/hordó stb. találkozását ezek tükrében így meg úgy kell elképzelni. És ezzel le lett volna zárva már rég az egész topik.

Ennél jobban már nem tudom leírni...

"Mi alapján tételezed fel, hogy mindkét űrhajóban súlytalanság van?"

Hát, a két űrhajó a saját bolygója körül pont úgy kering, mint most a mieink a Föld körül, és azokban ugyebár súlytalanság van.

A példában az egyik csillagrendszer forog a másikhoz képest úgy, ahogy leírtam. Vagy a forgó csillagrendszerben nem létezhet olyan bolygó, ami körül úgy kering startra készen a hajó, hogy abban ugyanúgy súlytalanság van, mint a hozzá képest nem forgó csillagrendszerben?

Egyébként köszönöm, ha érdemben foglalkozol a problémámmal... :)

"Más amit látunk / érzékelünk emberileg és más az amit dinamikailag / kísérletileg ki tudunk mutatni."

Jó! Akkor vegyük úgy, hogy a második csillagrendszer tényleg forog az elsőhöz képest a példában leírtnak megfelelően. Már rögtön az a kérdés, hogy ilyen létezhet-e? Mert ha nem, azzal tulajdonképpen az összes problémám második felvonása is megoldódott, és ígérem, hogy a színmű csak két felvonásos... :D

Tom: "A forgó rendszerek, mivel gyorsuló mozgást végeznek, egyértelműen azonosíthatóak, a forgás nem relatív."

Igen. Ezt már ezerszer olvastam. Már jóval azelőtt is, mielőtt idejöttem volna. TUDOMÁSUL VETTEM!!!!

A példámmal kérem, hogy foglalkozz. Oldd meg kérlek a fizika jelenlegi ismereteinek tükrében, mert én nem tudom. Ennyi mindössze a kérésem.

Az egyik csillagrendszer a másikhoz képest az általam leírt módon forog.

Lehetséges-e?

Ha valóban forog, akkor létezhet-e a második forgó csillagrendszerben egy olyan bolygó, ami körül kering egy olyan hajó, ami éppen készül elindulni, és abban ugyanolyan súlytalanság van, mint az első, mozdulatlan csillagrendszerben lévő bolygó körül keringő, szintén startra készülő hajóban.

Létezhet-e ez az állapot? Vagy a forgó csillagrendszerben csak a forgástengelyében tartózkodó hajóban lehet kizárólag súlytalanságot tapasztalni?

Ha az utóbbi az igaz, akkor megállapíthatjuk, hogy a mi csillagrendszerünk tuti áll. Ez azt feltételezi, hogy létezik olyan, hogy abszolút álló, nem forgó tér, amihez képest az anyag is álló, nem forgó helyzetben van. Ez az utóbbi állítás számomra értelmezhetetlen, de legyen így. Bár szerintem ilyet a fizika ki nem ejtene a száján, de nem vagyok fizikus, nyilván tévedek, vagy valamit összekeverek.

Visszatérve a példámra, azt feltételezem, hogy a forgó és nem forgó csillagrendszerben is van olyan bolygó, amely körül keringve a hajón végig súlytalanság van. Mindkét hajó elindul egymás felé.

1.

Állíthatjuk biztosan, hogy az egymás felé közeledő hajók közül az egyik nem forog a tengelye körül, a másik viszont igen. Gondolom, ebben idáig egyet érthetünk.

2.

Tisztáznunk kellene először, hogy az elindulás pillanatában a két hajón súlytalanság van, vagy sem?

Ha azt mondod, hogy a forgó csillagrendszerben csak a forgástengelyében van súlytalanság, akkor ez lehet egy megoldás, de akkor ugye ezzel azt is megerősíted, hogy ezek szerint létezik olyan fogalom, hogy maga a tér áll és nem forog (bár fogalmam sincs arról, hogy ez mit jelent és hogy létezhet... de talán majd ezt is megértem).