Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?

"hajók egyre távolabb kerülnek egymástól, egy íves tölcséralakot formálva - kábé mint egy tórusznak (felfújt autóbelsőnek) a belső felülete). Vagy ha nem nő a keringésük középpontjától való távolságuk, úgy a centripetális gyorsulásuk fog nőni (a keringésük középpontja irányába kell gyorsítóerőt kifejteniük), vagyis megszűnik a súlytalanság az űrhajókban."

Tehát amikor az űrhajók elindulnak a Föld pályájáról, akkor küzdeniük kell, hogy visszanyerjék a súlytalanságot?

Ne haragudj, de ...:D

"Igen, de ennek mi köze az űrállomásos példához?"

Nem értem, hogy mi ez???

Tőled: "Ha viszont nem látják forgónak a csillagot, akkor ugyanakkora szögsebességgel forog az űrállomás is és az űrhajó is, ami szögsebesség megegyezik a csillag szögsebességével. Ebben az esetben viszont a forgásból adódóan nem lesz súlytalanság egyik űreszközön sem."

Tőlem korábbról: "Már elnézést kérek, de mi köze a csillag szögsebességének a forgó csillagrendszerem szögsebességéhez? Azt állítod, hogy a mi valós ÁLLÓ csillagrendszerünkben a rendszer síkjához képest a Nap nem fordul el???"

""hajók egyre távolabb kerülnek egymástól, egy íves tölcséralakot formálva - kábé mint egy tórusznak (felfújt autóbelsőnek) a belső felülete). Vagy ha nem nő a keringésük középpontjától való távolságuk, úgy a centripetális gyorsulásuk fog nőni (a keringésük középpontja irányába kell gyorsítóerőt kifejteniük), vagyis megszűnik a súlytalanság az űrhajókban.""

Ja...

OK. megértettem...

Nagyon meggyőző volt.

Köszönöm a vitát. Hali.

#155: "Egy komplett csillagrendszerre nem értelmezhető a szögsebesség fogalma, mert egy csillagrendszer nem egy szilárd, merev valami."

Legelsőnek ezt a csillagrendszeres példámat úgy hoztam (pont ezt az érvet elkerülendő), hogy mind a két csillagrendszer két külön galaxisban van (persze az egyik forgott, a másik nem). Később már csak csillagrendszerekről beszéltem. Most persze nekiállsz agyalni, hogy a galaxis közepe... én erre nekiállok agyalni, hogy az állónak aposztrofált csillagrendszer galaxisa a forgónak nevezettel egy szinten van állandóan, és így az is egy körmozgást ír le a forgónak mondott naprendszeres galaxissal szemben, és úgy forog hogy... és ezt így folytathatjuk a végtelenségig.

Egyre és egyre bonyolultabbá téve a forgásokat, amiknek már a leírása is képtelenség lenne, és már rajzokkal, tengelyekkel kellene illusztrálni stbstb.

Ez csak felesleges bonyolítás, amíg érthetetlenné válik az egész.

"Ez meg a másik dolog: Hozol egy példát. Azt valaki megmagyarázza neked"

Emlékeim szerint egyedül te magyaráztad. Már megint "mi"-t használsz.

Egyszerűen nem vettem rá a fáradtságot, hogy belebonyolódjak a dologba, és ajánlottam egy másikat, hátha azt végre elfogadod. Majd egy harmadikat. Egyszerű volt már az első példám is, mint a faék. És most is az. Egy űrhajó kering, vagy kiindul egy csillagrendszerben keringő bolygóról, amely csillagrendszernek a forgástengelye... vagy akkor a határolható síkjának a közepéből merőlegesen kivezetett képzeletbeli vonal egy szemben vele lévő csillagrendszer közepébe mutat, és annak a csillagrendszernek a síkja egyúttal párhuzamos ezzel a vonallal.

Na, most miattad (nem értelmezhető a csillagrendszer forgása) kénytelen voltam agyonbonyolítva leírni azt, ami eddig is tökéletesen érthető volt.

Mi is volt az első ellenérved?:

"De ennek nem sok köze lesz az űrhajóhoz, mert az űrhajód nem a csillagrendszer forgástengelyén helyezkedik el, vagyis keringeni fog a csillaga körül, nem azzal azonos sebességgel forogni."

Az eredeti példaszövegem így szólt: "A második rendszer egy bolygójáról elindul egy űrhajó, amiben persze súlytalansági állapot van."

A második rendszer a forgó csillagrendszer, de lényegtelen, hogy az forog-e vagy sem. A lényeg maga a bolygó, ami kering a csillag körül, és forog a saját tengelye körül, vagyis az végez forgó mozgást a közeledő nem forgó űrhajóhoz képest. Ha a csillagrendszer is forog, akkor még gyorsabban forogna a bolygó a közeledő hajóhoz képest, de ha nem, hát akkor is elég a bolygó. Ezt te pontosan tudtad is, és ha valóban segíteni akartál volna, akkor azt mondod, hogy hagyjuk a csillagrendszert, mert szemléletesebb csak a bolygóból kiindulni.

Azután írod, hogy miért rossz a puskás analógia: "valamint a lövedék tengelyirányban fogja elhagyni a rendszert, míg az űrhajód nem."

Ha nem tetszik, akkor helyezd a nem forgó csillagrendszer síkját félbeszelő képzeletbeli egyenest az említett bolygóm forgástengelyébe vágóan, és nem a forgó csillagrendszer közepébe. Te is nagyon jól tudtad, hogy ezt megtehetted volna, de nem tetted. A hajóm indulhat akár a bolygó forgástengelyéről is, és felmehet úgy az űrbe, hogy soha sem jobbra sem balra nem fogok szorulni a falhoz, és így haladhatok tovább, akár ki a rendszerből is, és úgy forgok a saját tengelyem körül, mint az a bolygó, amit elhagytam, és ami forog a szemközt jövő nem forgó hajóhoz képest. Vagy a jelenlegi hajók forgását direkt megfékezik, hogy legyen benne súlytalanság, ahogy felérnek?

De ha kilövök éppen egy bolygókörüli keringésből, azt se értem, hogy miért nem jó (geostacionárius állapot nem értem miben különbözik a többitől, csak azzal szemléletesebb a dolog). Súlytalanság marad, és én távolodok a bolygótól. Ha a bolygót nem forgónak látom, akkor az azt jelenti, hogy az álló csillagrendszerből induló hajóhoz képest tengelykörüli forgással haladok. Ha a távolodó bolygót forogni látom (úgy mint a nem forgó csillagrendszerből jövő hajó), akkor valóban nem forgok a saját tengelyem körül a közeledő hajóhoz képest se. De miért történne ez meg?

"Továbbra is összekevered a keringést a forgással."

Márpedig az egy körmozgás az a felé haladó másik hajó szempontjából. Ha azt mondod, hogy a bolygó körüli keringésből, a forgástengelyre párhuzamos irányba úgy lép ki a hajó a nem forgó hajó irányába, hogy az is kapásból nem forgó, akkor a dolog le van zárva. De így van ez?

Azután nem is értem, hogy a puskás példámat mivel érvényteleníted még: "Rossz az analógia, mert a puska részeinek szögsebessége állandó, míg a csillagrendszeré nem"

Faguriga legyek, ha ebből egy szót is értek. Itt már ugye átléphettél volna a bolygó gondolatra, ha ennyire nem tetszik a csillagrendszer, de szabálytalan szögsebességgel forgó testet elhagyó hajó miért ne forogna?

Egy egyszerű példát mutattam, ami az egyszerűségénél fogva ezer helyen értelmetlenül agyonbonyolítható, megtámadható. Csak az a baj, hogy ha a támadó a támadási felületek megoldhatóságáról tud, de erről hallgat, akkor csak rejtegetni akar, és nem segíteni.

No, ebben én minek vegyek részt?

"A tétel alatt látható bemutató videókat is a figyelmedbe ajánlom."

Köszi. Egyik sem szabadon forgó test. Persze, tudom, ez nem számít... csak úgy magamnak.

""Ilyen tézis nincs a fizikában.

Ha igen, akkor mutass rá, légyszi autentikus helyen."

Ez nem a mostani logikai vonalhoz tartozik. Már fogalmam sincs mire mondtam ezt, olyan régen volt. Eléggé furcsa vitastílus az amit csinálsz. Idedobsz egy ősrégi kontextusból kiollózott szövegemet, és jól megcáfolod a nem tudni mit. Ha nagyon régen történt a dolog, illő lett volna néhány követhető részlettel kiszínezned a lényeget, de legalább a megjegyzés számát ideírhattad volna.

Bizonyára most alaposan megcáfoltál, de nem fogom az egész topikot átböngészni azért, hogy megtudjam miről írsz. Volt már olyan beszélgetés az ügyben, ahol elismertem, hogy a vitapartneremnek igaza van. Nyilván ez is erről a témáról szól. Ha így van, akkor köszi, hogy teljesen értelmetlenül hizlaltad a topikot, de legalább hangos lett a melldöngetésedtől. Az is valami, igaz?