Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?
Kísérlet: egy űrhajós kint áll az űrben rögzített talpakkal az űrállomás külső falához, és van nála három tenyérnyi méretű azonos tömegű golyó sorban összefűzve ugyanolyan hosszú kötelekkel (a golyók egymásra ható gravitációs ereje elhanyagolható). A középső golyó forgástengelyének vonalában a golyóból kilóg alul és felül is egy-egy csonk, csak azért, hogy az egyik ilyen csonkot egy fúrógép tokmányába be lehessen fogni, amit meg is tesz az űrhajós (a másik csonk csak azért kell, hogy a golyó forgáskor kiegyensúlyozott legyen, vagyis ne keletkezzen dinamikus terhelés a tengelynél). A fúrógépet bekapcsolva a rendszer forogni kezd (a fúrógép teste ideálisan mozdulatlan), és persze ilyenkor a két szélső golyót tartó kötél feszül. A fúrógép tokmánya ekkor egy pillanat alatt elengedi a csonkot, és a golyó-rendszer magára hagyva forog tovább. Az önmagára hagyott rendszer végül felvesz egy állandó forgási sebességet (már az "álló" űrhajóshoz képest), ami kinn az űrben az idők végezetéig fennállna (ideális környezetet feltételezve ehhez), és most már csak a középső golyóhoz mérten nézve.
1.
Egy átlagos fúrógép forgási sebességének tükrében kb. (tényleg csak kb.) mennyi idő után venné fel a magára maradt rendszer a nyugalmi állapotot, a tokmány elengedése után?
2.
Ekkor is feszültek maradnak végleg a kötelek?
3.
A rendszerből most egy varázsló hirtelen eltünteti a golyókat összetartó köteleket. Történik-e változás ekkor a golyók mozgását, mozgásirányát tekintve a középső golyóhoz mérten?
A kérdésem egyébként azért fogalmazódott meg bennem, mert a Gravitáció című filmben van egy olyan jelenet, amely nekem nem tűnik hitelesnek, de erről majd kellő számú válasz után...:)
válasza:De miért a találkozáson akadtok fent és nem az "inerciarendszer" váltáson? Lényegtelen hogy értelmezem a találkozást, ha attól egyébként is eltekintettem..
Attól tartok már meguntam ezt a topicot, mindenki a lényegtelen részekre koncentrál és csak kifullad az önismételgetésben.
"Igen. De ennek nem sok köze lesz az űrhajóhoz, mert az űrhajód nem a csillagrendszer forgástengelyén helyezkedik el"
De! Ott helyezkedik el, mert éppen ott van egy olyan űrállomás, ami pont benne van a forgó csillagrendszer forgástengelyében, és innen indul a rakétám. Még ezt is írtam korábban a tengelyről. Most megint kezdjük előről?
Egy ilyen űrállomáson, ami együtt forog a csillagrendszerrel, ott súlytalanság van? Ez a rakéta forogni fog a másik... stbstb? Elképzelhető ilyen?
Vagy vegyük úgy, hogy iszonyatos mennyiségű hajó van egymás mellett egy pályán keringve a bolygó körül, és mind egyszerre elindul a nyugvó csillagrendszer felé. Ebben az esetben kapunk egy "egyenesen" haladó forgó gyűrűt.
Nem az a lényeg, hogy megoldjuk a problémát? Inkább az, hogy ellehetetlenítsük bármi áron? Legfőképpen azt kell kihozni, hogy én ostoba vagyok, ugye? Hülye a fizikához..stbstb.. Nem ám segíteni!
Nem érdekelnek az elhanyagolhatóak! A "van" érdekel. Ha hangyafütyinyi is van, akkor is érdekel.
Nem érdekel az se, hogy mit ismertem el, vagy mit nem, és Newton sem érdekel.
Egyetlen egy érdekel, hogy valaki oldja meg a példám. Newtonnal, vagy anélkül, vagy a kutykuruttyal, vagy bármivel.
#138: "De azzal, hogy látják egymást forogni valamelyiknek szükségszerűen nem szabadna annak lennie, mégis feltételezted hogy mindkettő az."
Nem feltételezek semmit!!! Kiindulási állapot létezhet a valóságban? Igen?/Nem?
Ha igen, akkor kérem a megoldást. Hogy fog a két űrhajó egymáshoz viszonyulni a találkozáskor a két hajó tengelykörüli forgása?
És ha továbbra is ezt a hihetetlenül egyszerű példát akarjátok ellehetetleníteni megoldás helyett, akkor fogom tudni, hogy nem sikerült neketek sem prezentálni megoldást.
Miért nem mondjátok ki, hogy a csillagrendszerrel együttforgó, annak tengelyében lévő bármilyen űrállomáson sem lesz súlytalanság? Vagy mondjátok ki, hogy nem is létezhet ilyen csillagrendszer, és a dolog ezzel le van tudva. Feleslegesen ne gyötörjük egymást.
:(
#138
Bocsánat... látom, hogy te akarsz segíteni...
Nem igazán értem, még most se.
Vegyük úgy hogy a két hajó látótávolságba ér egymáshoz. Mondjuk egy hiperszuper kamera (ami a nem forgó csillagrendszeri hajó falához van rögzítve) egy ideig rögzíti a forgó csillagrendszerből elinduló hajó útját.
Ekkor a filmen ugyebár egy egyhelyben álló rakétát láthatunk (mivel a kamerás hajó nem forog a saját tengelye körül). Most azt állítod, hogy a kamera által figyelt rakétát a filmen a saját tengelye körül forgónak láthatjuk? Vagy már nem?
válasza:> Tom: "A forgó rendszerek, mivel gyorsuló mozgást végeznek, egyértelműen azonosíthatóak, a forgás nem relatív."
Igen. Ezt már ezerszer olvastam. Már jóval azelőtt is, mielőtt idejöttem volna. TUDOMÁSUL VETTEM!!!!"
Akkor miért akarod még mindig relativizálni a forgómozgást? (Gondolok itt a legújabb csillagrendszeres-űrhajós példádra.)
Ha forog az űrhajó, akkor
- az otthoni csillagrendszerében és a találkozásnál is forogni fog.
- az kimutatható otthon és a találkozásnál is.
- mérhető centripetális gyorsulás az űrhajóban, vagyis az űrhajóhoz kötött dolgok nem lesznek súlytalanságban.
Ezek pedig igazak mindkét űrhajóra, bárhonnan is jött vagy bárhol is tartózkodik.
Más szemszögből: Ha te az űrhajóban tartózkodsz, és az nem fordul el körülötted, valamint súlytalanságban vagy, akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy az űrhajód nem végez forgómozgást. Ugyanez pedig igaz bármelyik űrhajóra, bármely csillagrendszerben. Ha pedig ezek találkoznak, akkor egyik sem fog a másikhoz képest elfordulni, forgómozgást végezni.
Nos tehát, ha kijelented, hogy tudomásul vetted azt, hogy a forgómozgás nem relatív, akkor ezeket is mindet tudomásul kell venned, és a kérdésed okafogyottá is válik.
Persze lehet ezt még sokáig ragozni, meg mindenféle példákat kitalálni, hogy szerinted miért nem így van, de az csak annyit fog jelenteni, hogy mégsem vetted tudomásul a forgómozgás nem relatív voltát.
válasza:"De! Ott helyezkedik el, mert éppen ott van egy olyan űrállomás, ami pont benne van a forgó csillagrendszer forgástengelyében, és innen indul a rakétám. "
Akkor az űrállomás forogni fog a saját tengelye körül, ami egybeesik a csillag forgástengelyével. Feltéve, hogy a csillagot állónak látja.
Vagy ha nem végez forgómozgást az űrállomás, akkor meg a csillagot fogja forgónak látni.
"Egy ilyen űrállomáson, ami együtt forog a csillagrendszerrel, ott súlytalanság van? Ez a rakéta forogni fog a másik... stbstb? Elképzelhető ilyen? "
Ha az űrállomás állandóan a csillag forgástengelyében tartózkodik, akkor nem lehet súlytalanságban, különben rövid úton belezuhanna a csillagba. Tehát folyamatosan gyorsítani kell az űrállomást a forgástengely irányában, így pedig nem lehet rajta-benne súlytalanság sem.
Ahhoz, hogy súlytalanságban legyen, és ne zuhanjon bele a csillagba, ahhoz keringenie kell körülötte - ez esetben viszont biztosan nem tartózkodhat állandó jelleggel a csillag forgástengelyében.
"Nem az a lényeg, hogy megoldjuk a problémát? Inkább az, hogy ellehetetlenítsük bármi áron?"
Te hozol lehetetlen példákat. Mi csak ezeknek a problémáira mutatunk rá. De te nem tanulsz belőlük, hanem személyeskedésnek veszed a dolgot. Majd előkotorsz egy újabb lehetetlen példát.
"Ahhoz, hogy súlytalanságban legyen, és ne zuhanjon bele a csillagba, ahhoz keringenie kell körülötte - ez esetben viszont biztosan nem tartózkodhat állandó jelleggel a csillag forgástengelyében."
Uhhhh... a kilövés pillanatában tartózkodik ott!!!!!!!
És az űrállomáson van súlytalanság ekkor (BENNE!), és magában a kilövés előtt álló űrhajóban is...
"Te hozol lehetetlen példákat. Mi csak ezeknek a problémáira mutatunk rá."
Ez még csak nem is igaz. Néhányan már belementek a dologba, és elfogadták vizsgálhatóként. Te kötözködsz, és vannak akik nem.
válasza:Ez esetben a csillagot látják az űrállomáson tartózkodók forgónak, az űrállomás és az űrhajó nem végez forgómozgást.
Ha viszont nem látják forgónak a csillagot, akkor ugyanakkora szögsebességgel forog az űrállomás is és az űrhajó is, ami szögsebesség megegyezik a csillag szögsebességével. Ebben az esetben viszont a forgásból adódóan nem lesz súlytalanság egyik űreszközön sem.
"Ha viszont nem látják forgónak a csillagot, akkor ugyanakkora szögsebességgel forog az űrállomás is és az űrhajó is, ami szögsebesség megegyezik a csillag szögsebességével. Ebben az esetben viszont a forgásból adódóan nem lesz súlytalanság egyik űreszközön sem."
Már elnézést kérek, de mi köze a csillag szögsebességének a forgó csillagrendszerem szögsebességéhez? Azt állítod, hogy a mi valós ÁLLÓ csillagrendszerünkben a rendszer síkjához képest a Nap nem fordul el???
Nézd...
Nem tudod a dolgot kimagyarázni. Ha nem tetszik neked a forgástengelyből kilövellő űrhajóm, akkor alternatívaként ott van a másik lehetőség, a példabeli bolygó körül a láncba fűzött rengeteg űrhajó. Ott már csak mindegyikben súlytalanság van! Ugye? Könyörgöm! Amikor ez az összes hajó elindul, akkor kapunk egy forgó gyűrűt - pontosabban forgó gyűrű a mozdulatlan csillagrendszerből jövő űrhajóhoz képest. Ez se jó neked?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!