Miért gondolják, hogy majd az elektromos autó meghozza a megváltást?

"Épp a gyárak fejlesztenek áramot és juttatnak CO2t a levegőbe"

Az erőművekre gondoltál?

Mert ne mcsak szén olaj gáz stb erőművek vannak. Mert van szél, nap, atom erőmű is ami nem bocsájt ki CO2-t. Sőt még a biomassza mérlege is 0 elvileg.

De menjünk tovább még a fosszilis erőművek is jóval hatékonyabban alakítják elektromos energiává a fosszilis üzemanyagukat mint a belső égésű motorral üzemelő autók!

Legyen mondjuk 20% hatásfokú egy belső égésű motor. Akkor az erőmű ami ugyanazt égeti 40% hatásfokú, amelett hogy a füstgázokat is hatékonyabban szűrik meg már manapság!

Ergo ha a benzint és gázolajat erőművekben égetnénk 2x annyi km-t lehetne az így előállított energiával menni!

De menjünk tovább. Mint említették az elektromos autó az energiafelhasználásban is hatékonyabb. Sokkal. És ugyanaz a motor ami előre visz, vissza tud energiát termelni fékezéskor! Erre egy belső égésű nem képes!

Szóval inkáb bazt mondanám 3x annyit mehet az emberiség ugyanannyi energiával.

De menjünk tovább. Az energiatárolással még valóban vannak gondok, fejlesztik is a hatékonyabb kisebb könyeb bakkumulátorokat. De amíg ez nincs meg addig is a gyártók könnyűfémekkel, és kompozit anyagokkal építik az elektromos autókat.

Vagyis az előre haladásra több energia juthat ha így könyeb ba kaszni mint a belsőégésűnél.

Ergo valójában 4x annyi km-t tehetünk meg ugyanannyi energiával.

De menjünk tovább. Napelemmel is szokták borítani. Egy belső égésűn ezt maximum a világításra vagy a hifire használhatnád, hogy a parkolóban feltöltődött míg dolgoztál. A fosszilis nem fog elmenni ingyen tankolni míg te dolgozol.

Ergo 5x annyit mehetünk vele!

De menjünk tovább. Az elektromos autó közvetlenül nem szennyez, és mint említettem az erőművekben jobban szűrik a füstgázokat!

Ergo az előbb felsoroltak mellett, nem fulladunk meg és kisebb a környezetszennyezés. (De most nem a CO2-re utalva!)

EagleHUN

Ezen az oldalon sok okos dolgot szoktál írni, de ennek a hsz-nak a túlnyomó része baromság.

Oké, hogy az erőművek jobb hatásfokkal égetik el a fosszilis tüzelőanyagot.

Na de ez mellett még ott van, hogy ezt az égetést komoly energiafelhasználással kell segíteni. Nem tudom, jártál-e már erőműben, és szoktam néha. Egy ilyen erőmű egy komplett kisváros a kiszolgálóegységek számára, ahol minden berendezés energiát fogyaszt. Ezeket ugye nem szokták a hatásfokhoz számítani, pedig kellene, hogy reálisak legyünk.

Aztán ezt a villamos energiát transzformálni kell, több alkalommal is, ami mind veszteség. Szállítani kell, ami veszteség, plusz minél több áramról van szó, annál több környezetterhelést és plusz energiát jelent a hálózat megépítése és fenntartása.

A végén már alig állunk jobban, mint a benzines autók esetében.

Igen, vannak másféle erőművek is, nem csak szénnel működők.

A legtisztább mindenképpen az atom, legalábbis, ameddig fel nem robban az erőmű. Ha nem is robban, akkor is ott a keletkezett hulladék tárolása, aztán az a környezetterhelés, amit a hatalmas erőmű építése, aztán bontás után a szennyezett építőanyag tárolása okoz. Ugye, ha a kiégett fűtőelemeket a te településed mellett akarnák tárolni, nem ugrálnál az örömtől.

Vízerőmű: hatékony és tiszta. Sajnos, nálunk nem sok lehetőség van erre. Valamint, a nagymarosi esetnél is megtorpedózták a sötétzöldek. Komolyabb fejlesztés nem várható.

Napenergia: rendkívül rossz hatékonysággal működnek a napelemek, kb. 10 év az élettartamuk, előállításuk erősen környezetszennyező, bontás utáni tárolás problémás.

Egy szénerőmű kiváltásához egy teljes megyét kellene napelemparkká alakítani. A jelenlegei áramárakkal számolva, egy panel élettartama alatt alig termel több értéket, mint amibe kerül.

Szélerőmű: alig jobb a hatékonysága. Paksot ilyenek tízezreivel lehetne kiváltani. Nyugat-Európában már leállítják a fejlesztéseket, belátva, hogy nem sok értelmük van. Környezetterhelés: létesítés, elbontás, környezetükben zöldterületek aszfaltozása a megközelítés miatt, folyamatos zúgás, ami zavarja az állatvilágot meg a környező települések lakóit.

[link]

Meg amiket még írtál:

Az elektromos autó fékezéskor áramot termel. De nem olyan sokat, még városban sem, távolsági közlekedésben meg főleg. Összességében a felhasznált energia 1-2 %-áról lehet szó.

Az akkuk miatt további energiaveszteség van. Az újabb és újabb akkuk készítése, bontás utáni tárolása környezetszennyező.

Könnyű kasznit benzines autókra is lehet tenni, tehát ezt nem lehet az elektromos autók javára írni.

Napelemmel nem szokták borítani az elektromosakat, legfeljebb ráérős egyetemisták a barkácsautójukat. A valódi, használható autókat soha, mert ami áramot meg tudnak termelni, majdnem ennyivel energiaigényesebb lesz a futás a plusz súly meg légellenállás miatt. Akkor meg minek költsünk a környezetszennyező napelemekre.

Mindent összevetve, az elektromos autók összes (járulékos) környezetszennyezése kb. ott van, mint a benzineseké.

Egy előnyük van: a városi népek nem fuldokolnak annyira, mert helyettük a vidékiek fuldokolnak és mérgelődnek.

A technológia lényege az, mint átjárni a szomszédhoz fingani, hogy a mi lakásunkban ne legyen büdös.

Szerintem EagleHun nem írt baromságokat, csak nem szabad megpróbálni konkrétan szám szerint számonkérni az olyan szólásokat, hogy: ezerszer jobb! :)

Az ő 2x, 3x, stb kifejezései azt jelentik, hogy: ..ezáltal még kevesebb energiával...

Az erőműveknél megadják azt a számot is, amikor a segédüzemet beleszámolják a hatásfokba.

A villamosenergia szállításnak van vesztesége, no de ilyenek a túloldalon is vannak, nem?

Egyébként nyilván nem úgy gondolta, hogy egy visszatáplálós fékezés során az addig sík terepen egyforma sebességgel megtett Debrecen-Szeged utazás energiaigényét visszanyerjük. :)

Térjünk vissza a CO2-höz.

- 1 kg benzin elégetésekor 3,2 kg CO2 jut a levegőbe.

A benzinmotor legfeljebb 25% hatásfokkal tud mechanikai munkát végezni.

- 1 kg üzemanyag elégetésekor a hőerőmű is 3,2 kg CO2-t juttat a levegőbe, csakhogy 40%-os hatásfokkal. De mire ez az energia eljut az elektromos autó kerekeihez, ugyanolyan szar lesz az energiamérleg, mint a benzinesnél.

- viszont!!! 1 kg marhahús előállítása 13 kg (!!!!) CO2-t juttat a levegőbe, 1 kg vaj pedig 24 kg-ot (!!!!), míg a növényi eredetű táplálkozást huszadekkora CO2 lábnyommal meg lehet oldani. Arra akarok kilyukadni, hogy bármennyire próbálhatunk környezettudatosak lenni, amíg az ember nem tud lemondani a húsevésről, tejtermékekről, tojásról, nem várhatunk számottevő javulást CO2 ügyben. Hacsak nem sikerül az emberiség számát a jelenlegi 7,5 milliárdról 100-200 millióra lecsökkenteni egy vegyifegyverrel.

"

Oké, hogy az erőművek jobb hatásfokkal égetik el a fosszilis tüzelőanyagot.

Na de ez mellett még ott van, hogy ezt az égetést komoly energiafelhasználással kell segíteni. Nem tudom, jártál-e már erőműben, és szoktam néha. Egy ilyen erőmű egy komplett kisváros a kiszolgálóegységek számára, ahol minden berendezés energiát fogyaszt. Ezeket ugye nem szokták a hatásfokhoz számítani, pedig kellene, hogy reálisak legyünk.

"

Pedig bele szokták számolni! Ahol nem ott hibás a számolás és vagy szándékosan "csalnak".

"

Aztán ezt a villamos energiát transzformálni kell, több alkalommal is, ami mind veszteség. Szállítani kell, ami veszteség, plusz minél több áramról van szó, annál több környezetterhelést és plusz energiát jelent a hálózat megépítése és fenntartása."

Most nem ezt a "veszteséges" hálózatot használjuk?

Nem kell újat építeni, mert kompatibilis a rendszereinkkel. Azaz nem kell újabb vasat meg rezet bányászni és redukálni nagy CO2 kibocsájtással, és ez már nyereség!

"

Igen, vannak másféle erőművek is, nem csak szénnel működők.

A legtisztább mindenképpen az atom, legalábbis, ameddig fel nem robban az erőmű. Ha nem is robban, akkor is ott a keletkezett hulladék tárolása, aztán az a környezetterhelés, amit a hatalmas erőmű építése, aztán bontás után a szennyezett építőanyag tárolása okoz. Ugye, ha a kiégett fűtőelemeket a te településed mellett akarnák tárolni, nem ugrálnál az örömtől.

"

Ebben egyet értünk az atomerőmű a legtisztább jelenleg, amíg a fúziót meg nem oldjuk.

"

Vízerőmű: hatékony és tiszta. Sajnos, nálunk nem sok lehetőség van erre. Valamint, a nagymarosi esetnél is megtorpedózták a sötétzöldek. Komolyabb fejlesztés nem várható.

"

Hát hatékony és tiszta, csak a duzzasztás jár rettenetes környezeti károkkal. Főleg ahol esőerdőket árasztanak el. Megemeli és szennyezi a talajvizet.

Magyarországon viszont pont van egy pozitív példa a Tiszató.

Az Ausztriában is lépten nyomon látható "átfolyós" rendszerű vízerőműnek viszont még itt is van jövője.

A Duna Magyarországi középső szakaszára lehetne és tervben is van legalább 1 építése Paksnál. De akár többet is elbírna!

"

Napenergia: rendkívül rossz hatékonysággal működnek a napelemek, kb. 10 év az élettartamuk, előállításuk erősen környezetszennyező, bontás utáni tárolás problémás.

Egy szénerőmű kiváltásához egy teljes megyét kellene napelemparkká alakítani. A jelenlegei áramárakkal számolva, egy panel élettartama alatt alig termel több értéket, mint amibe kerül.

"

Ebben is majdnem egyet értünk. Ezért a napelemeknek csak szigetszerű üzemben lehet még jövője.

Vagyis ott ahol túl messze van és túl drága a távvezeték kiépítése. Pl tanyán, vagy egy külterületi kereszteződés kivilágítása, lámpássá tétele.

De ne feledjük hogy pl a napkollektor is napenergiát használ, sokkal hatékonyabban és olcsóbban. Sokkal hoszabb az élettartama, javítható és ha mégis hulladék akkor újrahasznosítható és nem veszélyes...

Meg pl ott van a napkémény erőmű! A beeső napsugárzást hővé majd azt a kémény és porlasztó hatás segítségével széllé alakítja. Így a kéményben forgó szélturbinasor sokkal hatékonyabban alakítja elektromossággá a napfényt! Sőt 2 másik problémát is orvosol. Az olvadéksós erőművön kívül ez a másik típus ami éjjel is működik! Plusz energiát tárol amit szabályozottan lehet kinyerni!

Igaz sivatagban ajánlottabb nem a jó termőföldeket lefedni üvegházzal.

"

Szélerőmű: alig jobb a hatékonysága. Paksot ilyenek tízezreivel lehetne kiváltani. Nyugat-Európában már leállítják a fejlesztéseket, belátva, hogy nem sok értelmük van. Környezetterhelés: létesítés, elbontás, környezetükben zöldterületek aszfaltozása a megközelítés miatt, folyamatos zúgás, ami zavarja az állatvilágot meg a környező települések lakóit.

[link]

"

Nem értünk egyet. Egy kis Magyarországnyi területű szélerőmű az egész emberiség energiaigényét kielégítené. És ha ezt a tengerpartoknál a tengerbe tesszük akkor még szárazföldet sem foglalunk el.

Nyugat Európában valóban visszafogták a fejlesztést. Azért mert a hálózat nem bírta a rángatást. Az a fránya szél nem akkor fúj amikor szükség van az energiára.

És itt visszajutunk a tárolás problémájához!

Ráadásul egy "sötét"zöld cikkre hivatkozol...

"

Meg amiket még írtál:

Az elektromos autó fékezéskor áramot termel. De nem olyan sokat, még városban sem, távolsági közlekedésben meg főleg. Összességében a felhasznált energia 1-2 %-áról lehet szó.

"

Tök mindegy mekkora % mert több mint 0. Vezetési stílustól és helytől is függ. Síkúton város között lehet annyi amennyit írsz. Városban ahol gyakran meg kell állni meg sokkal több! Plusz nem jár a motor feleslegesen a kereszteződésben.

"

Az akkuk miatt további energiaveszteség van. Az újabb és újabb akkuk készítése, bontás utáni tárolása környezetszennyező.

"

Vannak már jobb megoldások ezekbe az irányokba fejlesztenek. Kevésbé környezetszennyező. Adott kapacitás melett kisebb. Gyorsabban tölthető. Időbe tellik míg elterjed!

"

Könnyű kasznit benzines autókra is lehet tenni, tehát ezt nem lehet az elektromos autók javára írni.

"

Legyen igazad.

"

Napelemmel nem szokták borítani az elektromosakat, legfeljebb ráérős egyetemisták a barkácsautójukat. A valódi, használható autókat soha, mert ami áramot meg tudnak termelni, majdnem ennyivel energiaigényesebb lesz a futás a plusz súly meg légellenállás miatt. Akkor meg minek költsünk a környezetszennyező napelemekre.

"

Csak azért nem mert a jelenleg megfizethető napelemek nehezek és merevek. Nem lehetett az áramvonalas designhoz könynen alakítani!

De már van megoldás, fólianapelem. És be fogják borítani!

Mert annál hatékonyabb és olcsóbb töltés nem lesz soha hogy ha a parkolóban hagyod és valamennyit visszatöltődik 8-12 óra alatt!

"

Mindent összevetve, az elektromos autók összes (járulékos) környezetszennyezése kb. ott van, mint a benzineseké.

"

Ha jelenleg így is van, ez technológiai fejlesztést hozott és az emberek pénzt invesztálnak bele hogyha megvásárolják. Szóval nem sokáig fog így maradni!

"

Egy előnyük van: a városi népek nem fuldokolnak annyira, mert helyettük a vidékiek fuldokolnak és mérgelődnek.

A technológia lényege az, mint átjárni a szomszédhoz fingani, hogy a mi lakásunkban ne legyen büdös.

"

Mivan? Már miért fuldokolnának vidéken jobban?

Úgy látom sok hozzászólás érkezett, köztük sok a zavar. Próbáljunk ebben rendet teremteni, első a hatásfok: Benzinmotor 21-33% (tehát egy új autóban lévő benzinmotor hatásfoka jóval meghaladja a 20%-ot!)

Dízelmotor 29-42% (Ezek mind mechanikus hatásfokok. Az erőátvitel hatásfoka elég jó, és egy részük a villamos autóban is megvan)

( [link]

Hőerőmű (gőzturbinás, elvi): max 40% (villamos)

Magyarországon: 30-35%

( [link]

Gáz-gőz kapcsolt erőmű max. 55-60% (csak földgázzal működik, ami ugye a várhatóan leghamarabb elfogyó fosszilis hordozó)

Napelemek hatásfoka: 13-15(-18%) DE: ezt nem lehet összehasonlítani a fenti hatásfokokkal! A tetőcserépnek mennyi a hatásfoka? A Nap így is, úgy is süt, tehát ez nem mérvadó! Persze vannak más, jobb hatásfokú napenergia-rendszerek (fent már említettek párat) csakhogy ezek szintén nagy erőművi méretben képzelhetők el, nem háztetőn) és a helyigényük is jelentős.

Ha viszont fosszilis hordozót égetsz el, annak a lehető legjobb rendszerben kell hasznosulnia,

1) mert korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, előbb-utóbb elfogy

2) hogy minél kevesebb CO2 kibocsátással minél több energiát termeljünk!

Apropó, CO2! Valaki írta, hogy 1 kg szén eltüzelésével ugyanannyi CO2 keletkezik, mint 1 kg üzemanyag (benzin? gázolaj? gáz?) elégetésével. Ez nyilvánvalóan nem igaz, mert nem azonos a szén/hidrogén arányuk! Inkább meg kéne nézni az egységnyi energiára jutó CO2 kibocsájtást ( [link]

Vissza a napelemre (szélerőművekre is igaz) és az E-autóra: mindkét rendszer az energia tárolásának igényét feltételezi. Tehát: ez a három dolog igen jól kiegészíti egymást, és együttes fejlesztésük szükséges. Én látom a jövőt benne: ha süt a Nap, feltöltöm a kocsi akkumulátorait, vagy akár a házét is. Nem függök annyira a villamosenergia-rendszertől, nincs hálózati veszteség, stb. Egy dolgot azért meg kell tanulni a fenntartható fejlődésben: egy kicsit alkalmazkodni kell nekünk is. Akár saját rendszerünk van, akár vesszük az energiát, nem fogjuk tudni akármikor az összes fogyasztót használni, a kényelem kedvéért pedig a tartalékolás problémáját meg kell oldani. De mint írtam, erre az autó akkumulátora egy kézenfekvő megoldás lehet.

Napelemek élettartama: a legnagyobb félrevezetés, amit itt leírva láttam, ezért is kezdtem újra írni, hogy az ilyen tévhiteket eloszlassuk: a jó minőségű (mono-vagy polikristályos) napelemekre legalább 10-15 év garanciát vállalnak, ami nem azt jelenti, hogy ennyi idő múlva el lehet dobni! A komolyabb cégek akár 25 év garanciát adnak a 80%-os teljesítményre!!! Ezért az is hülyeség, hogy "egy panel élettartama alatt alig termel több értéket, mint amibe kerül". (#14) A 10-12 év lejárta után gyakorlatilag ingyen termel a rendszerünk (ez nagyban áramár-függő, amit nem tudhatunk előre).

Hálózati veszteség: igen, van, méghozzá 10% körüli, ami elég soknak tűnhet. De ez a nagyméretű erőművek miatti tetemes szállítási távolságokból adódik. Az a baj, hogy ez mind CO2-ot jelent, méghozzá a "semmiért"! Míg ha az udvaromban álló autót töltöm a ház tetején lévő napelemről, akkor minimális szállítási és konvertálási veszteséggel számolhatok.

Atomenergia: ha még 25-30 évvel ezelőtt írták volna, akkor is komoly fenntartásokkal kellett volna fogadni, hogy ez egy alternatív energia-termelési mód! Nagy atomenergia-használó országok (Németország, Japán) állítják le a beruházásaikat. Miért? Nem csak Csernobilra és Fukusimára kell gondolni! Az atomhulladék még évezredekig a jövő generáció problémáit fogja szaporítani, így ezt egy igen felelőtlen döntésnek látom, különösen az egyre fejlődő, valóban fenntartható technológiák tükrében. Mondom: a fenntarthatóságot nem lehet szemléletváltás nélkül megvalósítani. Ha valaki atomerőművet akar építeni, hogy "mindig" legyen áram, az nem a jövőbe tekint...

Az állati termékek CO2-mérlegét nem kellett volna ide venni, mert:

1) semmi köze az e-autókhoz

2) a mezőgazdaságban termelődő CO2 egyszer már a légkörből meg lett kötve, azaz CO2-semleges, ugyanúgy, mint a biomassza-égetés.

Ezzel szemben a szénnel, olajjal, gázzal a föld alól vesszük ki a szenet, és okozunk felmelegedést és borulást környezetünk egyensúlyában.

2 kérdés azért felmerült bennem:

"földgázzal működik, ami ugye a várhatóan leghamarabb elfogyó fosszilis hordozó"

Erre tudsz valami forrást mondani?

Mert én eddig úgy tudtam hogy földgázból palagáz nélkül is van 200 évnyi kitermelhető készlete az emberiségnek.

Míg kőolajból palaolajjal együtt is max 60 évnyi könnyen kitermelhető, meg afölött még 40 évnyi nehezen és drágán nagy környezeti károkkal kitermelhető!

De lehet rosszul tudtam, vagy nem friss az infóm.