Ilyen módszerrel sem működik az elektromos autó?

Amit mondasz abban van egy kis logika de egy része meg értelmetlen. A vizet oxigénre és hidrogénre bontjuk. Ennek van jókora vesztesége, és leginkább erőműben érdemes csinálni, vagy ipari helyen nagyfeszültségű és terhelhetőségű vezetékről. Az oxigén a levegőben jelen van, azt nem kell vinni, elég palackozni és eladni más felhasználásra (hegesztés, oxigénbár :D). A hidrogént kell csak vinni, amit elégetve egy generátort működtetsz. A generátor hajtja a motorokat.

A trükk az egészben a hidrogén szállítása, mert nem egy életbiztosítás ha PB palackokba töltöd és úgy furikázol vele. Azzal kísérleteznek, hogy speciális anyagokban elnyeletik, így nem robbanásveszélyes, és akár cellánként is végbemehet az áramfejlesztés, nem kell nagy generátor.

Érdekes téma egyébként, megéri utánaolvasni.

Miért "sem"? Tudtommal vannak nagyon is működő elektromos autók (sőt, már száz éve is voltak). Az más kérdés, hogy közúti forgalomban nemigen elterjedtek, egyrészt mert elég drágák, másrészt mert egy töltéssel kevesebbet bírnak, mint a hagyományos autók (és a töltés ideje is sokkal hosszabb). Emellett az akkumulátorok anyaga általában elég veszélyes a környezetre.

Emellett vannak hidrogén hajtású autók is (oxigént nemigen szoktak magukkal vinni, hiszen az van elég a légkörben, plusz balesetveszélyes is a kettőt együtt tárolni). Ezekkel főleg az a gond, hogy a hidrogén elég nehezen tárolható. Emellett a hidrogén előállítása nem egyszerű. A víz nagy tételben történő elektrolízise nem egyszerű, és elég költséges (a régebbi eljárásokhoz magasabb hőmérséklet és/vagy elektrolit kell, de már ebből is van hatékonyabb). Emellett az is kérdéses, hogyan állítják elő az elektromos áramot (pl. ha hagyományos hőerőművel, nem vagyunk előrébb), valamint ha már van energiánk elektrolizálni, azzal miért nem tisztán elektromos autót töltünk fel. A hidrogént egyébként ipari mértékben még jelenleg is leginkább szénhidrogénekből állítják elő. Ugyanakkor vannak új kutatási irányok is, például a biohidrogén előállítás, amikor élőlényekkel, vagy belőlük származó enzimekkel termelnek hidrogént. (Ezek, ha jól tudom, még nem túl elterjedtek.)

szerintem úgy érti, hogy egy zárt rendszerű szerkezet, külön tartállyal a víznek, hidrogénnek, oxigénnek, kb. mint egy akku csak vízzel.

anélkül, hogy utána számolnék, baromi drága (elektrolízis cella), baromi nehéz (nyomástartó edények) és az energia sűrűsége valószínűleg egy hagyományos ólom akkumulátort sem éri el.

Kedves kérdező,

ha a hidrogén+oxigén keveréket a kis hatásokú belső égésű motorban akarod elégetni, akkor lényegében a nagy - 20-50 MJ/kg fűtőértékű üzemanyagot cseréled le kis energiasűrűségű - 0,36–0,875 MJ/kg - akkumulátorokra. És akkor a vízbontás hatásfoka még inkább ront a helyzeten.

Ennél a jelenlegi elektromos autók hatásosabbak: ott az akkumulátorok a motorvezérlőn keresztül a jobb hatásfokú villanymotrokat hajtják meg.

Nem találtad fel a spanyolviaszt, évek óta nagy sikernek örvend HOH generátor néven. Persze egyébként nem jó sok mindenre, mert egyrészt a hidrogén gáz baromi veszélyes, másrészt a robbanómotorok hatásfoka töredéke az elektromotorokénak.

De a hidrogén egyébként is sok szempontból problémás. A jövő vagy az aksiké vagy a magfúziós eljárásoké.