Az univerzum gyorsabban tágul mint a fénysebesség. Tehát akkor mégis létezik a fénysebességnél nagyobb sebesség?

"15 milliárd fényév"

Nem!

96 milliárd fényév (átmérő). Mert ugye a tér tágul, mi pedig kb. 14 milliárd évre látunk vissza.

És igen: TUD fénysebesség fölött tágulni a tér. A fénysebesség az csak az egy adott pontban és a téren belül jelen levő korlát.

""15 milliárd fényév"

Nem!

96 milliárd fényév (átmérő)."

No igen, becsült adat. A gravitációval kapcsolatos adatok alapján becsülték. A napokban kimért gravitációs hullámok alapján, ha felépül a LIGO-2 majd, talán ezt is pontosabban fogjuk tudni behatárolni, pontosabb becslést adni az Univerzumunk tényleges méretére vonatkozólag.

Miért nem kezded el az egészet az alapoktól? Ahelyett, hogy kiragadsz valamit és felteszel egy olyan klasszikus rossz kérdést, amire rég választ kapnál, ha komolyan nekiállnál rendesen megérteni a témát. :I

Először is az univerzum tágulásának mértéke ugye nem adott SEBESSÉG, hanem SEBESSÉG per távolság. Biztos elmondták már a példát a pöttyös lufival vagy a mazsolás kelt tésztával. Minden távolodik mindentől, de minél messzebb van két dolog, annál gyorsabb a tágulás mértéke.

Tehát még csak a tágulás mértékét sem kell megmondanunk, abból is nyilvánvaló, hogy ha két elég távoli pontot veszünk, akkor - ilyen értelemben, ahogy te használod - bármilyen nagy "sebességet" elő tudunk állítani.

De itt jön a fagyi: ez a "mozgás" nem "mozgás". Ez a térnek a tulajdonsága. A "mozgás" az definíció szerint is olyasvalami, amit az anyaga térben végez. A tér az...miben mozogna, hogyan...érted...más téma a kettő.

De ezt úgy kéne kezdeni, hogy elkezdesz a relativitáselméletről olvasni, és akkor rögtön kijön, hogy azok a törvények, amelyek azt szabják meg, hogy két test viszonyított sebessége meddig terjedhet, nem tartalmaz utalást vagy korlátozást arra, hogy maga a tér hogyan változhat.

tl;dnr válasz: almékat és narancsokat hasonlítasz össze, az A más téma, mint a B.

Csak egy apró kérdés, amin már régóta morfondírozok:

Ugye a gravitációs hullámok sebessége megegyezik az elektromágneses hullámok sebességével (különben nem estek volna egy időbe a most kimért, két fekete lyuk egyesülése által keltett gravitációs anomália kimérése, és a fekete lyukaktól hozzánk érkező fény "ideje").

Ebből kifolyólag akkor miből gondoljuk, hogy az Univerzum mérete nagyobb az általunk belátható méreténél? Hiszen a nagyobb méretet a gravitációs vonzás mértékéből becslik, viszont ha a kettő (elektromágneses hullám és gravitációs hullám) terjedési sebessége megegyezik, akkor elvileg a gravitáció által sem láthatunk messzebbre, mint az elektromágneses hullámok által (vagyis 13,7 mrd fényév távolságra)?

Nem tudom mennyire érthető a kérdés, remélem, lesz, aki érti.

KÖZBEN tágult a világ!

Ami valaha sokkal közelebb volt, az - MOST, hogy ideért a fénye - MÁR ilyen messzire van!

"léteznek a fénynél nagyobb sebességgel haladó részecskék is, ezt az einsteini egyenletek megengedik. Azonban ezeknek is korlát a fénysebesség, csak őnekik felülről, vagyis mindig a fény sebességénél gyorsabban mozognak, sohasem lassulhatnak fénysebességre vagy az alá"

Nem tudom #5-ös az elméletét honnan vette, de ez bizonyosan nem így van. Például a Cserenkov sugárzásról kellene olvasni. A reaktor hűtővizében keletkező, a közegbeli fénysebességnél keletkezésük pillantában gyorsabban száguldó elektronok simán a közegbeli fénysebesség alá lassulnak. Eközben keltődik a Cserenkov sugárzás.

"a közegbeli fénysebességnél"

Így igaz. Csakhogy a törvény a vákuumbeli fénysebességre vonatkozik.

Az előzőnek van igaza.

A kérdező üzenete cenzúrázottan:

"mi mvan te hulye f**zfej az 53%-oddal de [....] s**gnyalasaban, csak igy tovabb b**ika."

Ez jár minden előzmény nélkül annak, aki választ ad a kérdésére.