Az univerzum tágulásával kapcsolatos feltevés valóban téves lenne?

Az ősrobbanás elméletet nagyon sokan támadják, mivel kb 100éve ez az elfogadott elmélet világunk kialakulására. A legutolsó elmélet, amiről tudok, az az ősrobbanás elmélet olyan pontját érinti, amiből az egész elmélet született. Ez a vörös eltolódás. A tézis szerint a vörös szinképet nem a tágulás, hanem az univerzumban egységesen növekvő tömegű atomok okozzák. A nagyobb tömeg más frekvenciájú rezgéseket okoz, és ezért tűnnek vörösnek az objektumok.

Magam sem hiszek a sötét energia, és sötét anyag létezésében. Miért gondolják, hogy a tágulásnak lassulnia kéne, ha azt sem tudjuk, hogy miben tágul? Lehet, hogy az univerzumot körülvevő valami okozza a tágulást.

A fénynél elviekben tényleg egy anyag sem lehet gyorsabb, viszont amennyire én tudom, hogy a téridő nem anyag, így a tágulása lehet gyorsabb mint a fény, bár ez a jelenség elméletben csak az inflációs időszakra volt jellemző. A világegyetem szélén lévő kvazárok közöttitér is " csak " a fénysebesség 90%- kával tágul.

A galaxisok tökéletes harmóniáját meg nem tudom, hogy akartad érteni.

Ez a téma is már csontig le van rágva, de azért nézzük.

Az Univerzum távoli részeinek hozzánk képest fénysebességnél gyorsabb távolodása nem mond ellent a relativitáselméletnek, mivel a tér tágulásáról van szó, nem pedig arról, hogy egy eredetileg egyazon inerciarendszerhez tartozó testek egymáshoz képest jönnek mozgásba és lépik túl a fénysebességet. A klasszikus példa erre a mazsoláskalács, ahol a tészta a kelés során megdagad, és benne a mazsolák anélkül kerülnek távolabb egymástól, hogy magában a tésztában mozognának.

A másik dolog pedig az, hogy kozmikus méretű vonatkoztatási rendszerek nem léteznek. Nincs értelme arról beszélni, hogy egy távoli galaxishalmaz galaxisában egy csillag sebessége mekkora a Naphoz képest. Pontosabban definiálni lehet ilyen relatív sebességet mérések alapján (persze ez is csak egy becslés lesz), de nem szabad azt gondolni, hogy ennek pontosan ugyanaz a jelentése, mint amikor a rendőr traffipaxszal beméri a kocsinkat. Ez utóbbi esetben egy jól definiált fizikai mennyiség értékének megállapításáról van szó, az előbbi esetben pedig maga a mérés adja a definíciót, amelynek keretében az adott eredményt értelmeznünk kell.

Ami a sötét energiát illeti, az bizony létezik. Sőt, az Univerzum energiatartalmának vagy 3/4 része ilyesmi kell legyen. Elég sok mérési eredmény van erre vonatkozóan.

A szondákat gyorsító csúzli-effektusnak nincs köze a sötét energiához. A csúzli effektus lényege, hogy a szonda egy bolygótól való távolodáskor azért repül nagyobb sebességgel, mint közeledéskor repült, mert a bolygó mozgási energiáját csapolja meg, miközben az a Nap körül kering. Ezt tipikusan és érthető módon a Jupiterrel szokták eljátszani, mivel annak elég nagy a tömege (vagyis könnyebben eltéríti a szondát) és az óriásbolygók közül a legbelsőbb, vagyis a leggyorsabban keringő bolygó.

De miért olyan bizonyos a sötétanyag létezése? A hiányzó tömeg miatt? Nem bántani akarok senkit, és nem is össze veszni, de hatalmas objektumokról beszélünk, előfordulhat, hogy saját nem is látunk, és Ennyi mérés közben nem lepődnék meg ha hibásak lennének a számítások. De még ha nem is hibások, egy probléma még minimum van, ami az, hogy egy adott pillanatban fellelhető az univerzumben egy adott mennyiségű sötét anyag, viszont egy következő pillanatban az univerzum "x" szeresére nőtt, akkor a tágulás fennmaradásához "x" szer annyi sötétanyagra van szükség. Hogy nőhet a sötétanyag mennyisége a semmiből?

És a másik, hogy a tágulás sebessége valóban nagyobb mint a fénysebesség? Csak mert én azt olvastam nem rég, amit le is irtam, ugyhogy ha hülyeséget irtam, akkor sorry.

A sötét anyag és a sötét energia két különböző dolog. A sötét anyag a galaxisok és galaxishalmazok között hat, elvileg egy extra gravitációs hatás, amely elsősorban a spirálgalaxisok rotációs spektrumában mutatakozik meg. Ez utóbbi a csillagok középponttól mért távolságának függvényében ábrázolja a keringési sebességet, és a Newtoni elmélet által megjósolthoz képest eltérést tapasztalnak. Igaz, nem minden galaxisnál. De tény, hogy ilyen hatás létezik.

A sötét energia, más néven kvintesszencia pedig a Világegyetem gyorsuló tágulását okozza, és éppenhogy negatív gravitációs hatással, azaz taszító erővel bír. Hogy milyen természetű ez, azt senki nem tudja. Az én (bár fizikus vagyok, nem ilyesmivel foglalkozom) szerény véleményem szerint ennek forrása maga a téridő lehet. Nagyléptékben a téridőnek talán észrevehetőek olyan tulajdonségai, amelyeket kis méretekben nem tapasztalunk. Ez arra utal, hogy a szerkezete nem biztos, hogy olyan, mint amilyennek képzeljük. Meg persze az sem biztos, hogy a Világegyetem mindenütt alapvetően ugyanolyan, mint a környezetünkben. Ez csak egy feltevés, amit kopernikuszi elvnek hívnak, és csak jobb híján alkalmazunk, hiszen fogalmunk sincs, hogy ha nem ilyen, akkor milyen. De ha másmilyen, akkor arra sincs garancia, hogy a mi elméleteink az Univerzumról nagy távolságokon helytállóak. A gyorsuló tágulás akár erre is utalhat, ki tudja.

A sötét anyagra viszont vannak konkrét anyagi jelöltek (gyengén kölcsönható részecskék meg egyebek), nem feltétlenül olyan egzotikus dologról van szó, mint a sötét energiánál.

Ami biztos, hogy az ún. barionos anyag, tehát az, amit meg tudunk figyelni, mert látható, a Világegyetem mindössze 4%-át alkotja. Igen, csupán csak 4%-át. A maradék 96% a sötét anyag és sötét energia, és ez egyelőre rejtély.

Igen, semmi nem tiltja meg azt, hogy a tőlünk nagyon távol lévő dolgok eleve fénysebességnél gyorsabban távolodjanak tőlünk. Ha egy óriási gumilepedőt húzol kifelé, akkor az egymástól távoli pontok távolsága is gyorsabb ütemben nő, mint a közelieké. Pontosabban arányait tekintve nem, de sebességét tekintve igen. De jelenleg a látható Univerzum még kisebb, mint ahol ez a horizont húzódik, azaz a tőlünk látható Univerzum egyre nagyobb.

Csak elírás történt, sötét energiát akartam irni.

Ha valóban tágul az objektumok közt a tér ( nem vitatom) akkor a Nap és Föld közt vagy a Mars és a Föld között is ha kissebb mértékben is, de változást kell tapasztalni. Miért nem tapasztalunk? Nem Hallottam olyan infót, hogy távolodik a Föld a Marstól, vagy a Naptól.

Mért nincs más magyarázat a tágulásra? Miért épp az univerzumon belül kell, hogy hasson valami a táguláshoz?

Bocs hogy igy akadékoskodok, de nehezemre telik lenyelni mind a sötétanyagot, mind a sötét energiát. Nekem úgy hangzanak, mintha ideiglenes magyarázat lenne valamire amit nem ismerünk. És nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy hogy lehet az, hogy az univerzumban egyik pillanatban Ennyi sötét energia van, egy pillanat múlva már több?

A sötét anyag létezésére nem csak a vöröseltolódás és ezen át indirekt a tágulási sebesség utal.

Ezt bizonyítják a galaxisok forgási sebesség anomáliái is és még sok más többszörösen bizonyított fizikai megfigyelés.

A mérési hiba, mint tévedési ok ezen a szinten elfelejthető.

A millió fényévre lévő galaxisok sebességeit pontosabban mérjük, mint a rendőr a gyorshajtást. :)

Az bizonyított tény, hogy a látható, kimutatható anyagon felüli mennyiségű tömeg jelen van az univerzumban, méghozzá több, mint amennyi "normális" anyagi tömeg van.

Hogy ez honnan ered, azt keressük.

Azért hívják anyagnak, mert nincs jobb név egy olyan dologra, aminek tömege van és azért sötétnek, mert az ég egy világon semmit sem tudunk róla kimutatni a tömegén kívül.

Az "anyag" szó nem feltétlenül helyes. De valaminek hívni kell, nem?

Ki tudja, lehet, hogy valóban nincsen jelen ezen 3 térdimenziónkban semmi ott, amit anyagnak lehet nevezni, talán a gravitációs hatás nem is ezen térdimenziókból származik.

De ez most, itt még sci-fi. És amíg az, addig marad az a fenetudjami az anyag név alatt.