Az energia nem vész el, csak átalakul CÁFOLATOM! Igaz?
Szóval, vegyünk 2 részecskét, A és B. A gravitáció minden tömeggel rendelkező testre hatással van, és végtelen, mert nem fogyhat el. A magához húzza B t, amely mozgási energiát kap. A semmiből. Ha átalakul, akkor bármilyen energiává át lehet alakítani, és energiát kaptunk a semmiből. Ha nem, tud átalakulni, akkor elvész, így is hibás az elmélet. Nagyobb példa. A föld és egy meteorit. Vegyünk egy több km átmérőjűt. Olyan, mint ha egy traktor motorja húzná a földhöz. Csakhogy ennek a traktornak nem kell energia, mégis energiát ad, éppen egy traktormotornyit (példa!) a testnek. Ez így paradoxon. Bizonyított, hogy a részecskék vonzzák egymást, azaz mozgási energiát kapnak valahonnan. Így, ha a gravitációból lehet energiát nyerni, és a gravitáció végtelen, mert állandó fizikai tulajdonság, és soha nem fogy el, az azt jelenti, hogy az energia sem fogy el soha, azaz végtelen mennyiségű energia (is) lehet az univerzumban? Persze, az energiamennyiség a gravitáció által, az univerzumban lévő testek tömegétől függ, mert arra hat a gravitáció a végtelen erejével, és mivel az összes tömeg a világegyetemben nem végtelen (szerintem), így nem lehet végtelen a benne lévő energia se, bár ez egy más kérdés, hisz nem tudjuk, hogy a világegyetem végtelen-e. Tovább gondoltam, el is vészhet, hiszen ha megy egy tárgy X irányba, egy részecske, és egy másik részecske közelít hozzá, akkor lehet, hogy lelassul és megáll, azaz elveszíti a mozgási energiáját, és ez esetben mivé alakult át a részecske mozgási energiája? Szerintem semmivé. Vagy lelassul, ez esetben is veszít a mozgási energiájából, és nem alakult át semmivé, mert a tömege miatt lassult le, a tömeg nem energia, ill. energia nem létezik tömeg nélkül. Legalább részecskék, fotonok formájában, de azokra is hat a gravitáció. Akkor tehát, mégsincs mindig ugyananyi mennyiségű energia a világegyetemben?
Nem értem, miért fogadja el a legtöbb ember az energia nem vész el csak átalakul elméletet. Hogyha hibás a cáfolatom, kérlek írjátok le, azt is, hogy miért! A fizikában a gravitáció tulajdonságai, a tömeggel rendelkező testekre gyakorolt hatásának fogalma, működési elve, és az energia nem vész el csak átalakul (elfogadott elmélet), egyszerűen szerintem nem fér meg.
Ja, és azt nem mondja ki az elmélet, hogy energia nem jöhet létre a semmiből. Ha viszont igaz, hogy átalakulhat, akkor végtelen mennyiségű energia van, nem csak mozgási, de hő, és minden típusú energia. Vagyis lehetne, akár..anélkül, hogy az univerzum forrásos, végtelen mennyiségű energia keletkezhet benne ezekszerint, mert a gravitáció soha nem fogy el, és örök, állandó.
És annak mégis mi köze a példához?
Ha jól értem arról van szó, hogy egy autó legurul a hegyoldalon. Ekkor a helyzeti energiája mozgásivá alakul. Az energiamérlegbe nem szól bele az, hogy el kell indítani az autót. Az a súrlódás legyőzésére megy, aminek semmi köze az egész szituációhoz. Illetve amekkora része az autót gyorsítja, az megmarad pluszban a végén is.
Mondjuk, hogy van egy autód a hegy tetején. 1 egység "indítási energiát" kell befektetni, hogy eljusson a lejtőig. 5 egység mozgási energiája van.
Te mondjuk befektetsz 2 egység energiát indításkor, majd az autó legurul. Ekkor összesen 7 egység energiát használtál fel (2 indításhoz, 5 a helyzeti), és 7 egységet nyertél: 1 a súrlódás legyőzésére (=a talaj meg a gumik felmelegszenek), 6 pedig az autó mozgásához. Semmi nem veszett el.
A helyzeti energia azt jelenti, hogy x egységnyi munkát kell végeznie ahhoz a gravitációs erőnek, hogy A pontból B-be kerüljön a test.
A GRAVITÁCIÓ egy páros ERŐHATÁS, amíg a helyzeti energia ennek az ENERGIAként való megnyilvánulása.
Hasonlóan a feszültséghez ez is egy viszonyított mennyiség, egy potenciálkülönbség. Mit tudom én a földfelszínen hat a testre m*g*(R+r)J gravitációs potenciál, 100 méter magasan meg m*g*(R+r+100)J gravitációs potenciál. A helyzeti energiája tehát a földfelszínhez viszonyítva m*g*((R+r+100)-(R+r))=m*g*100J.
Felakasztasz egy almát egy madzagra h magasan. Ekkor m*g*h helyzeti energiája lesz a testnek. Elvágod a kötelet, m*g*h mozgási energiája lesz ütközés előtt a testnek (erről lejön a súrlódási hőenergia-veszetség). Az ütközésnél keletkezne veszteség pl. hő és hang formájában, illetve m*g*h-veszteségnyi mozgási energiát adna át a Földnek. Tehát egy csepp energia sem vész el.
*Ezt elfelejtettem leírni az előbb:
A gravitáció nem egy végtelen energiaforrás, hanem egy kölcsönhatási erő, ami nagyon gyenge, de végtelen a hatótávja.
Hogy hogyan képes két test az egymás közti energiaátvitelre, az valami szubatomi folyamatnak köszönhető. Ehhez nem igazán értek, tehát hagyom is.
Viszont a gravitáció nem egy végtelen energiaforrás. Párkölcsönhatás, amiben a két test azonos erővel hat egymásra. Tehát semelyik test nem veszít energiát.
Ellenpélda a mágnes, mint az örökmozgó-készítők kedvelt vesszőparipája. Ott van egy felmágnesezett anyag, ami vonzza a fémet. Lényegében egy akkumulátor. Egy idő után gyengül, majd elveszíti a mágneses vonzerejét. A tömeggel rendelkező testek, részecskék tehát ilyen szempontból le nem merülő akkumulátorok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!