Az energia nem vész el, csak átalakul CÁFOLATOM! Igaz?
Szóval, vegyünk 2 részecskét, A és B. A gravitáció minden tömeggel rendelkező testre hatással van, és végtelen, mert nem fogyhat el. A magához húzza B t, amely mozgási energiát kap. A semmiből. Ha átalakul, akkor bármilyen energiává át lehet alakítani, és energiát kaptunk a semmiből. Ha nem, tud átalakulni, akkor elvész, így is hibás az elmélet. Nagyobb példa. A föld és egy meteorit. Vegyünk egy több km átmérőjűt. Olyan, mint ha egy traktor motorja húzná a földhöz. Csakhogy ennek a traktornak nem kell energia, mégis energiát ad, éppen egy traktormotornyit (példa!) a testnek. Ez így paradoxon. Bizonyított, hogy a részecskék vonzzák egymást, azaz mozgási energiát kapnak valahonnan. Így, ha a gravitációból lehet energiát nyerni, és a gravitáció végtelen, mert állandó fizikai tulajdonság, és soha nem fogy el, az azt jelenti, hogy az energia sem fogy el soha, azaz végtelen mennyiségű energia (is) lehet az univerzumban? Persze, az energiamennyiség a gravitáció által, az univerzumban lévő testek tömegétől függ, mert arra hat a gravitáció a végtelen erejével, és mivel az összes tömeg a világegyetemben nem végtelen (szerintem), így nem lehet végtelen a benne lévő energia se, bár ez egy más kérdés, hisz nem tudjuk, hogy a világegyetem végtelen-e. Tovább gondoltam, el is vészhet, hiszen ha megy egy tárgy X irányba, egy részecske, és egy másik részecske közelít hozzá, akkor lehet, hogy lelassul és megáll, azaz elveszíti a mozgási energiáját, és ez esetben mivé alakult át a részecske mozgási energiája? Szerintem semmivé. Vagy lelassul, ez esetben is veszít a mozgási energiájából, és nem alakult át semmivé, mert a tömege miatt lassult le, a tömeg nem energia, ill. energia nem létezik tömeg nélkül. Legalább részecskék, fotonok formájában, de azokra is hat a gravitáció. Akkor tehát, mégsincs mindig ugyananyi mennyiségű energia a világegyetemben?
Nem értem, miért fogadja el a legtöbb ember az energia nem vész el csak átalakul elméletet. Hogyha hibás a cáfolatom, kérlek írjátok le, azt is, hogy miért! A fizikában a gravitáció tulajdonságai, a tömeggel rendelkező testekre gyakorolt hatásának fogalma, működési elve, és az energia nem vész el csak átalakul (elfogadott elmélet), egyszerűen szerintem nem fér meg.
Ja, és azt nem mondja ki az elmélet, hogy energia nem jöhet létre a semmiből. Ha viszont igaz, hogy átalakulhat, akkor végtelen mennyiségű energia van, nem csak mozgási, de hő, és minden típusú energia. Vagyis lehetne, akár..anélkül, hogy az univerzum forrásos, végtelen mennyiségű energia keletkezhet benne ezekszerint, mert a gravitáció soha nem fogy el, és örök, állandó.
"És, az indítási energia nem vészhet el a törvény szerint."
Milyen törvény szerint? Attól még, hogy az energia nem veszik el átalakulhat más formába (pl. hővé, ha nem jó az akkumulátor).
""...Mindketten mozgási energiát kapnak. Aztán ütköznek. Kioltják egymás energiáját? Ha igen, akkor "az energia nem vész el" nem igaz...""
Úgy látom, hogy a hőenergiát kivetted a buliból.
#14
Helyzeti energia -> mozgási energia -> hőenergia.
A 10. válaszban adott "magyarázatod" pedig még inkább értelmezhetetlen számomra. Esetleg le tudnád írni, pontosan mit értesz ez alatt?
#14
Helyzeti energia -> mozgási energia -> hőenergia.
Te azt állítottad, hogy ha van mozgási energia, a helyzeti energia csökken, most a részecske esetében, hogy ezért nem jön létre a semmiből. De, hogy a mozgási energiát kompenzálja, 0 ra, megegyező mennyiségű - előjelű eneriága van szükség.
Kérdező, azt hiszem az erő és energia fogalmakkal van alapvető probléma. Ez sarkallhat alapvető törvények felülírására.
A gravitáció soha nem végtelen! A gravitáció egy test tömegével arányos erőhatás. Az "elfogyhat" egyszerűen értelmetlen. A gravitáció nem "elfogyhat", hanem addig van, amíg a tömeg létezik. Ha az adott tömeg valami okból energiává alakul, akkor ez a tömeg elfogyott, tehát gravitációja sincs.
"A magához húzza B-t, amely mozgási energiát kap a semmiből". Nem a semmiből, hanem az energiák átalakulása folytán. Kezdjük azzal, hogy a példa lehetetlen. Az a B tömeg nem csak úgy a semmiből termett oda, valahol addig is volt, hatott rá mindenféle erő, ha "odaviszed" A közelébe, akkor a rá ható erők folyamatosan változtak.
Másfelől Newton törvénye érvényesül. Ha addig nem mozgott az a szerencsétlen B, az azért volt, mert valaki visszafogta, azaz a gravitációval azonos nagyságú ellentétes irányú erővel tartotta. Ha elengedte, ez az erő megszűnt, a test az erő hatására gyorsulni kezdett. Maj - ha semmi nem jön közbe - becsapódik A-ba, miáltal a mozgási energiája gyűrődéssé, repedéssé, lyuk előállítássá és az apró repülő darabkák (mozgási) energiájává, netán hővé alakult.
Az energiatörvényt cáfolni nem tudod, maximum kellően sok tanulás eredményeként megérteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!