Milyen születésszabályozást vezetnél be, már ha bevezetnél?

#21 „te komolyan azt gondolod, hogy az összes szegény ember azért szegény, mert alacsony az intelligenciája?”

Miért gondolnám azt, hogy az összes? Korábban írtam is, hogy néha akad rá ellenpélda.

Viszont azt meg te sem gondolhatod komolyan, hogy olyan bölcs dolog lenne a mélyszegénységbe gyereket vállalni.

„Nem, én abból következtettem erre, hogy tanultam erről, olvastam a témában.”

Én meg másról tanultam, ezért máshogyan is állok a témához. Akkor 1:1?

„Szerinted a tanár hiány és leterheltség melyik iskolákban a legjelentősebb??? Azokban ahova az elit gyerekei járnak??? Egyébként csodás öngól, amit most lőttel, mert az egyik fő érvem az volt, hogy a szegény helyzetűek nem tudják megfizetni azokat a különórákat, amiket a gazdagabbak igen, és amik az oktatási rendszer hiányosságait kompenzálni tudják.”

Ez nagyon érdekes, mert a leterheltség az „elit” iskolákra talán még jellemzőbb is, pusztán amiatt, mert a tanárnak sokkal felkészültebbnek kell lennie. Tudod attól elit, hogy a gyerekek kicsit jobb képességűek, gyorsabban haladnak a tananyaggal és bizony feltesznek olyan kérdéseket a tanárnak, amire ciki lenne azt mondania, hogy nem tudja.

A „bizonyos” iskolákat érintő tanárhiányra meg voltak már olyan próbálkozások, hogy több pénzt lógattak be a tanároknak, hogy hátha majd azzal rá tudják venni őket. Ez valamiért mégsem bizonyult annyira hatásosnak. A csúnya gonosz tanárok még több pénzért sem akarják tanítani a szegény gyerekeket? Biztosan azért, mert nem tudnak még az alap (csak nekik megemelt) fizetésüknél is több pénzt bezsebelni különórákból…

Amúgy meg honnan veszed, hogy azok a gyerekek akarnak is különórákra járni? Mármint tanulás céljából természetesen…

„Te most érted miről beszélsz egyáltalán??? A tanulási lehetőségekről volt szó! Szerinted az készség??? Készség, ha valaki nem tudja megfizetni a felvételi előkészítőt??? Készség, ha valakinek 14 évesen el kell mennie dolgozni, hogy legyen betevője, és emiatt nem tud tanulni???”

Na kezdi a hamis dilemmát…

A készség egy kiugrási lehetőség. Az, hogy valakinek vagyoni alapon nincs lehetősége valamire, az nem azt jelenti, hogy ne tudná magát a lehetőségeihez mérten feltalálni. Ha meg még erre se képes, akkor miről beszélünk?

„Szóval szerinted a társadalmi státusz genetikailag öröklődik??? Mert arról volt szó...”

Ha olyan géneket adsz tovább a következő generációnak, ami számára nem eredményez javulást a társadalmi státuszt illetően, akkor mondhatni igen.

„De pont erről írok, hogy ha egy alacsony státuszú családba születik valaki, még ha tehetséges is (genetikailag, ha ez boldoggá tesz), nem sok esélye van kitörni egyrészt az anyagi nehézségek miatt, másrészt a megfelelő minta hiánya miatt. Ezt tudná legalább részben kompenzálni az oktatás, csak nálunk nagyon nem teszi. Pazaroljuk el a tehetségeket...”

Csak egy kérdés… Szerinted az mennyire valószínű, hogy az anyagi nehézségek összefüggésben vannak a megfelelő minta hiányával?

A kitörési lehetőségről meg csak annyit, hogy bárki tehetséges lehet bármiben, csak épp a lehetőségeitől függetlenül nem biztos, hogy valaha kiderül. Most pl. lehet, hogy te is egész jól tudnál fuvolázni, de mivel életedben nem is próbáltad (mert nem volt hozzá kedved), így ki sem fog derülni soha. Most a szegényekkel kapcsolatban nagyon könnyen rá lehet fogni arra, hogy azért nem derül ki, mert nincs lehetősége, miközben ha lenne is lehetősége, akkor se biztos hogy ki akarná próbálni, mert nem érez rá késztetést.

Egy feltételre, pontosan ezért értelmetlen érvként hivatkozni, mert te magad sem tudod, hogy mi lenne ha…

„Ez annak köszönhető, hogy sikerült bekerülnie egy jó iskolába. Ha nem sikerül, akkor jó eséllyel elkallódott volna (ő maga mondta). Az meg kb. a szerencsén múlott, hogy egyáltalán jelentkezett.”

A szerencse, az nagyon sok dolgot képes befolyásolni. Ez tény. Az viszont nem áll össze, hogy csak azért sikerült bekerülnie egy jó iskolába, mert olyan rosszul teljesített volna.

„Amúgy igen, lehet, hogy a közvetlen indoklás a COVID volt, de a tényleges ok az volt, hogy sok ezer végzős egyetemista nem tudta megszerezni a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt.”

Engem itt pusztán 2 dolog érdekel. Milyen szakosak voltak többségben, akiket ez a dolog érintett? Volt-e valamilyen versengési, propaganda, vagy mutyizási szándék a háttérben?

„Ezzel egyet értek, viszont elég érdekes, hogy ennyien elmennek egyetemre úgy, hogy nincs nyelvvizsgájuk akkor, ha állításodnak megfelelően az iskola felkészít a nyelvvizsgára.”

Az előző kérdések ide is vonatkoznak. Pont te írtad korábban, hogy célszerű lenne mindent tüzetesen megvizsgálni…

Az meg tény, hogy akinek sikerül az angol közép érettségi, annak az angol közép nyelvvizsga is menne. Szóval igen érdekes, hogy miért halogatják egyesek. Talán lustaságból?

„És nagyrészt eléggé szarok is.”

Azt nem tudom, viszont egy érettségire pont elég.

„Ha valaki nem tanult meg megfelelően tanulni (mert sem a családja, sem az iskola nem tanította meg), akkor nem fog túl sok mindent kezdeni a tankönyvvel. (Pláne ha az elég kérdéses minőségű.)”

A leghatékonyabb tanulási módszerre csak a diák tud magától rájönni, mert mindenkinél más válik be. Van olyan, aki leül és addig nem áll föl, amíg kész nem lesz, míg valaki 10 percenként szünetet tart. Van aki vegyesen tanul egyszerre több dolgot, valaki meg blokkosítva, egyiket a másik után.

„De, az oktatás feladata (is) lenne.”

Nem. Az oktatás maximum annyiban tud ehhez hozzájárulni, hogy rávezet. Viszont a gondolkozás, ötletelés már a diák feladata.

„Szerinted miről szól az általános iskola alsó tagozata, ha nem a számolás és a szövegértés fejlesztéséről??? Nem fejleszthető a számolás, a szövegértés és a gondolkozás?”

Alsóban az említett dolgoknak megtanítják az alapjait. A fejlesztést már a diákok végzik szorgalommal és kitartással. Ha valamely diák nem gyakorol eleget, akkor számára nem alakul ki, mint készség. A tanár hiába adja le az órát, ha a diák nem akar figyelni. A tanár hiába adja föl a házit, ha diák azt nem csinálja meg.

„Nem, általános iskolába vegyes osztályokat kéne létrehozni a szakértők szerint. Amiben van gyengébb és erősebb tanuló is, szegényebb és gazdagabb családból származó is.”

És mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik eltérő viselkedési mintázatot mutatnak az eltérő származásuk miatt? Itt arra gondolok, hogy „bárányok közé farkast”, vagy „farkasok közé bárányt”. Csak mert ez a megközelítés úgy kimaradt, pedig volt már erről is szó korábban.

Ha meg figyeled a híreket, akkor bizony ott elő is fordulnak olyan esetek, ahol pontosan a viselkedési különbség eredményezi a gondot. Ezzel az oktatási rendszer, vagy a tanárok mit tudjanak kezdeni? A mostani fegyelmezés „módszerek” kb. arra elegendők, hogy cserébe a problémás diákok beleröhögnek a tanár arcába… Szóval én átgondolnám a helyedben ezt a szegregációmentes javaslatot.

„Akkor szerinted miért kisebb sokkal a társadalmi mobilitás nálunk, mint egy csomó másik országban?”

Pl. a mélyszegénység az utóbbi évtizedekben azért vált egyre jellemzőbbé, mert semmivel nincsenek rákényszerítve arra, hogy fejlődjenek. A segélyek, támogatások és a minimálbéres állás (már ha van) pont elég az igényszintjüknek. Ellenkező esetben vagy azért nem lennének mélyszegénységben élők, mert éhen haltak volna, vagy azért, mert ki tudtak volna lépni a szegénységből.

Azt meg senki nem mondta, hogy a kitörés mindenkinek lehetséges, hiszen ahhoz „villantani” is kéne valamit. Jobb helyeken a semmiért csak semmi jár.

„Ha már a témánál vagyunk, a közegészségügy leépülése is leginkább a legszegényebbeket sújtja, akinek esélyük sincs a magánegészségügyre.”

Szegényebbeket, vagy szegényeket? Mert a milliomosokon kívül elég kevesen vehetik gondtalanul igénybe a magánegészségügyet.

„Egyrészt ha ki lehetne emelni az embereket a szegénységből, ők több adót fizetnének be, részben a munkabér után, részben a fogyasztásból. Ha tartósan sikerülne kiemelni őket, akkor a segélyezésre sem volna szükség hosszútávon. Plusz például javulna az egészségük, ami miatt kevésbé terhelnék meg az állami ellátó rendszert.”

A szegények „tartós” kiemelése szerinted mennyi pénzbe kerülne az államnak (társadalomnak)? Többe, vagy kevesebbe, mint amennyi hasznot termelnének (+ pótolnának vissza) utána? Mennyire lenne tartós ez a kiemelés, vagy számolni kéne azzal is, hogy sokaknál ez csak átmeneti lenne? Szóval ezen is morfondírozhatnál egy kicsit.

„Szóval valaki élje le azzal a tudattal az életét, hogy bármennyire szeretne gyereket (és biológiailag lehetne is neki), esélye sincs rá (ha csak meg nem nyeri a lottót), mint ahogy minőségi házra, autóra, nyaralásra, meg egy csomó minden másra sem.”

Ferdítés… Lehet gyereke. Sehol nem írtam azt, hogy nem.

Amúgy meg a világ nem arról szól, hogy bárkinek lehetősége van bármire. Ez soha nem volt így és nem is lesz. Persze te mindenkit egyenlővé tennél, csak azt nem veszed figyelembe, hogy az egyenlőség is csak egy pillanatig tartana. Ez emberek nem egyformák. Vannak okosabbak, ügyesebbek, dolgosabbak, szebbek és szerencsésebbek. Ezek a tényezők folyamatosan befolyásolják, hogy kinek milyen lehetőségei lesznek élete során, amivel nincs is gond. Ellenkező esetben te magad is hátrányba kerülnél, amiért persze egyből az államra mutogatnál.

„Hát ha nem vársz el semmit az oktatástól, akkor tényleg nincs vele probléma!”

Éppenséggel mindentől azt vársz el, amit akarsz. Felőlem megpróbálhatod átcsoportosítani a diákokat és tanárokat az utópisztikus oktatási rendszered szerint, sőt még a tantervek és tankönyvek reformálását is kezdeményezheted, ha szerinted azokban keresendő a probléma. Biztos erre még más nem gondolt rajtad kívül és próbálkozások se voltak még soha…

„Szerinted mégis miért beszélünk 10 komment óta az oktatásról.”

Helyesbítek… Miért terelted a szót a születésszabályozásról az oktatásra? Az elméleti kérdés se erről szól. Mondjuk nem mintha a kérdéshez érdemben hozzászóltál volna. A személyeskedésekkel teletűzgélt, fölényeskedő, kioktató, lekezelő és érvelési hibáktól hemzsegő megnyilvánulásaid helyett inkább erre kellett volna koncentrálnod… :)