A New Yorki tornyok összedőlhettek a saját súlyuk alatt?
#30 (18:03)
A fontosabb tartógerendák olyan csekély sérülést szenvedtek a repülőgépektől, hogy az épületeket az ép részek bontása nélkül teljesen fel lehetett volna újítani.
Nem a becsapódó repülőgépektől dőltek össze, sőt nem is a saját súlyuk alatt roppantak össze, hanem a gépekben lévő sok tonna kerozin égése okozta a vesztüket. (a fekete füst az égő keró, nem az irodai géppapír)
A betonacél a kerozin égési hőmérsékletén teljesen elveszíti a szilárdságát. A kovács sem véletlenül az izzó vasat kalapálja, nem a hideget. Egy épület azon részein ahol húzó és nyíró erők is hatnak, a beton azonnal törik amint kilágyul benne az acél.
Az is könnyen belátható, hogy ha egyszer megindul lefelé a több ezer tonnányi felső 13 emelet, nincs az a szerkezet, ami megfogna egy ilyen mértékű erőhatást. Nincs a világon olyan épület, amit úgy terveztek volna, hogy elviselje amikor közvetlenül ráesik több ezer tonnányi beton, acél és üveg.
33.
"Az is könnyen belátható, hogy ha egyszer megindul lefelé a több ezer tonnányi felső 13 emelet, nincs az a szerkezet, ami megfogna egy ilyen mértékű erőhatást"
Akkor ez is csak okoskodás, amit leirsz a videót látszik hogy nem sikerült megnézned, amit linkeltem!
#37 (14:47) - a szerkezetmegbontó robbanások minden különleges ellenintézkedés nélkül sem hallhatóak, mégpedig fizikai okokból van ez így. A nagy méreteknél teljesen más az akusztika:
Ha egy 50 gramm TNT-t tartalmazó kézigránátot beledobunk egy fél méteres gödörbe és utána ezt felöntjük homokkal, akkor a robbanás hangja egy olyan tompa puffanás lesz, mintha csak egy cementes-zsákot dobnánk le egy teherautóról. A szétterjedő hangban nem lesznek magas hangú összetevők, melyekre az emberi fül érzékeny.
Ugyanígy, ha egy épület belsejében robbannak el a szükséges több kilós töltetek, akkor azok az ellensúlyt képző fojtás alatt teszik azt, és a nyomáshullámot pedig megfogják a falak. Ennek a túlnyomásnak az eleresztése pedig olyan lassan történik meg, hogy a keletkező időbeli nyomásváltozások a hallhatósági tartomány alá esnek.
Nincs tehát semmilyen durranás, csak az épületszerkezet dőléshangjától megkülönböztethetetlen morajlás. A magas hangok nagyon rosszul terjednek a levegőben ezért néhány száz méter után minden hang erősen eltorzul a diszperziótól és az említett spektrális változástól.
Távolabbról tehát semmilyen "robbantásos hang" nem hallatszik ki egy épület belsejéből, csak a szerkezeti omlástól megkülönböztethetetlen tompa dübörgés!
#39 (01:25) - a kérdésedre nagyon egyszerű a válasz. Vitatkozhatunk a témában, de talán inkább a "Zeitgeist" első epizódját nézd meg.
Sok értekezést találsz a neten, melyekben humán műveltségű emberek az események PR hatását elemzik. Egyértelmű, hogy az USA köztudottan agresszív topmenedzsmentjének sokat hozott a konyhára a kérdéses akció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!