A New Yorki tornyok összedőlhettek a saját súlyuk alatt?

Rengeteg olyan "epizód" van a történetben, ami egyszerűen nevetséges.

Csak egy példa a sok közül: A WTC megsemmisült, a repüllő megsemmisült, Mohamed Atta megsemmisült, azonban az útlevele a "romok közül" sértetlenül előkerült.

Kiegészítés a 19-es (22:23) "ezó"-nak tűnő, de valójában társadalomtudomány kategóriás válaszomhoz:

"A nyelvek mestere" a WTC komplexum leomlásáról szóló rajzfilm-epizód címe - nehogy véletlenül már meg kelljen néznetek az egész két évadot. A néma csaj karaktere is mély üzenetet hordoz a témát illetően!

De hogy teljesen hülyére vegyetek engem és a felvázolt témát, tegyük fel az I-re a pontot. David Rockefeller kvázi 33 évvel az ESEMÉNY előtt már figyelmeztette a világot az eljövendő "új korszak"-ra:

[link]

Milyen viccesek ezek a milliárdos nagyurak! Nemde?

:-)

#22 kiegészítés:

Elfelejtettem megírni, hogy már régóta szeretném valamilyen független forrásból ellenőrizni az eredeti NEWSWEEK kiadvány címlapfotóját.

Valaki, vagy valakinek a külföldi ismerőse utána tudna nézni egy könyvtárban, hogy a fentebb linkelt címlapfotón tényleg 9.11-et mutat az úriember órája, és a hátoldali fotó is stimmel?

Álljunk ehhez a témához tudományos alapossággal - hisz a "tudományok" rovatban vagyunk!

Fuh vannak itt gyöngyszemek... :D

"Azért, mert a csekély statikai károkat okozó repülőgép-becsapódás, és a "több órán át tartó" viszonylag gyenge épülettűz"

El nem tudom képzelni azt a repülőgépet, illetve annak hajtóanyagát és mechanizmusát aminek a becsapódása enyhe statikai károkat és épülettüzet tud okozni... :D Értem én hogy a reptiliánok tehetnek minden rosszról ami a laposföldön történik de fszom... ha egy épületbe pancake-el egy Boeing 767-200 az fizikailag képtelen bármit csinálni ami akár csak megközelítőleg is az "enyhe" kategóriába esik.

Az esetben rengeteg a kérdés, de vannak ismert dolgok:

A kárt nem a repülőgép okozta, hanem a meggyulladt üzemanyag. A meleg meglágyította az acél tartószerkezeteket, a belső mag a liftekkel kevésbé volt kitéve a hőnek, illetve volt valamennyi "szellőzése". Az első néhány emelet lezuhant, és vitte magával a többit, ami a magot is összetörte.

Amik kérdésesek:

Állítólag, ahhoz, hogy az épület összedöljön elég szűk határok voltak, hogy milyen magasan kell becsapódni.

Nekem a legnagyobb kérdés a pilóta: próbálj nekimenni egy oszlopnak. Ösztönösen kitérsz. Valahogy megoldották

Egy pilóta barátom szerint egy ilyen keskeny tornyot eltalálni egy utasszállítóval elég nagy bravúr. A hivatalos verziók szerint a pilóták kisgépen tanultak, nagygépes tapasztalatuk nem volt.

A WTC6-ról engem nehéz meggyőzni (de nyitott vagyok), hogy ugyan az a történet. Szerintem ott valakik "rástartoltak a lehetőségre". Rengeteg pénz, értékes adat és kábítószer tűnt el nyom nélkül

Ha már itt valaki WTC6-ot említ, akkor és - az előbbi hosszú "konteós" válaszok szerzője - tartozom egy vallomással:

Kb. 2007 környékéig észre sem vettem a problémát, mert még nem volt internet az eset idején, és elképzelni se nagyon tudtam, hogy mi fán terem a WTC7. Én is azt hittem, hogy a WTC4,5,6 blokkok közül semmisült meg nagyon valamelyik a ráhullott toronytól. Igaz, hogy az alacsonyabb épületek is óriásinak számítottak egy kisváros mércéjével nézve a témát, de a három nagy toronyházhoz képest...

Ma már bárki nézegethet 3D modelleket a WTC7-ről. Az épület rendkívül karcsú, budapesti viszonylatban egy hatalmas felhőkarcolónak számít, és ezért teljesen elképzelhetetlen, hogy függőleges eséssel önmagába roskad össze - még a legegyenletesebb emelettüzet is beleértve. A körülötte levő épületekben semmilyen lényegi sérülés nem történt, kivéve a sok kitört ablakot.

Szerintem a legbetegebb "konteósok" azok, akik elhiszik, hogy tűzkár okozta az épület leomlását - nálam ez már a holdra szállás tagadása és a laposföld kategória. Sajna vannak ilyen realitásoktól elszakadt emberek, akik mindent elhisznek - "Mert a TV-ben mondták!"

"teljesen elképzelhetetlen, hogy függőleges eséssel önmagába roskad össze"

Nézd meg a dokumentum filmet. Ne találgass.

A szerkezete miatt dőlt így.

> Itt konkrétan demonstrálják, hogyan NEM Dőlhetett össze!

> https://www.youtube.com/watch?v=TJNzaMRsN00

Anélkül, hogy komolyabban értenék a statikához, és válaszolni tudnék a konkrét kérdésre, ez a videó nem demonstrál az égadta világon semmit. Statikai kérdésekben nem lényegtelen a tényleges méret, egy arányos, de kicsinyített modell nem úgy fog működni, mint a teljes méretű.

Mert amíg a tömeg a térfogattól függ, tehát a nagyítás mértékének a köbével arányos, addig pl. szakítószilárdság elsősorban a keresztmetszettől függ, a nagyítás mértékének a négyzetétől. Kétszer akkora méretben a terhelés nyolcszoros, míg a szakítószilárdság csak a négyszeresére fog nőni. Ha arányosan felnagyítasz egy egeret egy elefánt méretére, akkor szét fog roppanni a lábszárcsontja… meg a gerince…

Egy érzékletes példa: Fogj egy hurkapálcát. A hossza 30 cm. Az átmérője legyen mondjuk 2,5 mm. Ezzel át tudsz hidalni egy közel 30 cm-es „szakadékot”. Most nagyítsuk fel ezt az egészet a 100-szorosára. Lesz egy 30 méter széles szakadék, azon átível egy 25 cm átmérőjű gerenda. Érezzük, hogy ez a saját súlyát sem fogja tudni megtartani.

Vagy fogj egy kockacukrot. Ha ráteszel egy teli doboz tejet – a mérete 7*7*20 cm –, akkor a kockacukor meg fogja tartani az az 1 kg súlyt, nem roppan össze. Ha ezt felnagyítjuk 10-szeres méterre, akkor kb. egy doboz kockacukornak kellene megtartani egy 0,7 * 0,7 * 2 méteres teli tejtartályt, egy egy tonnányi súlyt. Érezzük, hogy itt úgy fog szétmorzsolódni a cukor, hogy öröm lesz nézni.

Vagy pl. a Lánchíd hossza 380 m. Ha ezt 1:2000 méretarányban képzeljük el, az egy 19 cm hosszú Lánchíd. Azt még sütőtökből is kifaragom. De talán még vajból is. Nem fog összerogyni a saját súlya alatt. De ha sütőtökből, pláne vajból próbálnám megépíteni a Lánchíd 1:1 arányú makettjét, az nyilván össze fog omlani a saját súlya alatt.

2*Sü - nagyon jól leírtad a lényeget - ez a mértéki aszimmetria problémája. Van itt még olyasmi, hogy egy oszlopszerű épület nem roskadhat csak úgy önmagába, hanem súlyos szerkezeti meggyengülés esetén hajlamos eldőlni. Mi a különbség egy villanypózna és egy magasépület eldőlése között?

Nyilvánvaló, hogy egy villanypózna teljesen egészben ér földet, és a szerkezete csak a földnek csapódáskor sérülhet. Egy kisebb földrengésnek és széllökéseknek ellenállni képes épület se roggyanhat meg egy kis kibillenéstől, mert akkor veszélyes lenne ilyet használni. Egy toronyépület teljesen egészben kibírja a 20-30 fokos kibillenést, és csak utána töredezhet össze a szerkezete, mert akkor kezdenek nagy erők hatni olyan irányban, amilyenre az épület már nem volt elég merevre építve - tehát nem fog teljesen egészben földet érni, de nem is fog közvetlen az alapterülete mellé omlani.

Meg van ez a "palacsintaomlás" teória. Ez leginkább gyengén merevített betonpanel-épületeknél következik be, melyek sokkal alacsonyabb magassággal készülnek. A WTC tornyok arányát illetően ez elméletileg akkor következhet be, mikor egy leomló emelet olyan erős ütést - és utána sztatikus nyomást - mérhet az alatta levőre, hogy teljesen leszakítja azt.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet egy toronyházat kártyavár statikával méretezni, és ezért minden emeletnek egy kicsivel többet meg kell tartania, mint a felette levő szint súlya. A WTC tornyok ráadásul olyan vasakból készültek, melyek nagy deformációkat képesek felvenni. Ezért aztán ha az egyik emelet rászakad a másikra, akkor a hálószerű külső tartóhéj behúzódva felveszi az omlás energiáját. Így nem indulhat el a "palacsintás" láncreakció.

Mivel a tűz gyengítő hatása több szintet is leomlaszthatott egyszerre, így mégis megindulhatott volna egy láncreakció-szerű leomlási folyamat, de ez sem úgy nézett volna ki mint a látható leomlás. Miért?

A tűztől lesszakadozó szintek fokozatosan pakolták volna a terhüket az alattuk levő épen maradt szintre. Az épület oldalán látható deformációnak kellett volna megjelennie, és végül a felette levő egészben maradt rész lassan - a központi magon félrebillenve - jobbára az épület mellé esett volna.

Az ilyen omlás akár függőlegesen lepusztíthatta volna a torony egyharmadát is, de az biztos, hogy a tornyot nem téphette volna le függőlegesen az alapterületére. Utána a megmaradt rész akár el is dőlhetett volna az egyensúlyhiány és a féloldali húzóerők miatt, de mindennek jól megfigyelhető és viszonylag lassú folyamatként kellett volna megesnie - a valóban megtörtént eseményhez viszonyítva.

Vegyük figyelembe, hogy esztétikai megfontolásból a WTC tornyok ugyan homogén hasáboknak néztek ki, de a szerkezeti tartóelemek erősen vastagodtak az alsóbb szintek irányában - hisz az acél sem bír ki mindent és a költségvetés is korlátozott. Így nyilvánvaló, hogy nem egy függőleges dominójátékként kellett volna leomlania a tornyoknak, és az alsó harmadnak - ha totálkárosan is - de állva kellett volna maradnia!

Szerintem reális az, hogy a repülőgépek az épület főtartó gerendáinak nagyrészét megsértették,a maradékot pedig a hő gyengítette meg.

De azzal kapcsolatban vannak kétségeim, hogy egy véletszerűen megsérűlt épület ilyen szabályosan tud összeroskadni. Ezt azért érdemes volna szuperszámítógépeken részletesen modellezni. Hogy mekkora az esélye hogy oldalirányu eldőlés nélkül magábaroskad.