Az hogy a "Tini párkapcsolatok" egy külön kategória az azt jelenti hogy minden átlagos tininek van már párkapcsolata? 17/l

El kell engedni, ehhez a problémához ez az oldal kicsi. Amit nem lehetett 70, majd 700 válaszon belül sem megoldani, azt 7000-nél sem fogja itt senki, mert a kérdező hajlandóságot (de képességet sem) mutat az együttműködésre. Sőt mintha csak adná az önsajnáltatás alá a lovat, hogy itt körbe van ugrálva. Tuti, hogy részben direkt csinálja ezeket az elborult kijelentéseket, mert arra garantáltan reagálni fog valaki. Így viszont sosem lesz hajlandó a javulásra, most már lassan többet árt neki ez a kérdés, mint segít.

Hagyni kellene, hogy összeszedje magát és továbblépjen, és ne arra játsszon, hogy itt majd 2-3 naponta előadja a halált, majd mindig valaki összekaparja, hogy 3 nap múlva ugyanaz kezdődjön újra és újra. Ehhez viszont el kell kezdeni ignorálni ezt a kérdést.

"Szüksegem van segitsegre, tamogatasra!"

De ha figyelembe se veszed, amit írunk, csak a negatív dolgokat, akkor áruld már el, hogyan segítsünk neked!

Az a baj hogy Detti azt hiszi hogy majd kortizolcsökkentőtől fog fogyni és lazán eszik 3500kcalokat minden nap. Egyen, bánom is én, de akkor ne sírjon hogy hízik és már egyre nehezebben bírja el a lába ami fáj emiatt.

Nem azt mondom hogy éhezzen, csak hogy számolja a kalóriákat. Állítottam neki össze étrendeket olyan kajákkal amikből megehet 10 kilót is, akkor is 1500kcal alatt marad, de jól is lak vele. De nem, ő hisztizik hogy nem képes lemondani a fánkról és a kitkatről, most vallotta be azt is hogy a vérvételre is úgy ment hogy nem bírta ki hogy ne tömjön pár fánkot a fejébe sunyin, pedig azért egy laza 1700kcal-os vacsorával nem hiszem hogy nem bírta ki éhgyomorral a reggel 8-as vérvételig.

Akaratgyenge.

Olyan mint a legtöbb olyan kövér ember aki ahelyett hogy figyelne arra hogy mit eszik és mennyit mozog, valami csodafogyitablettától várja a megváltást, ami ha nem jön akkor a rossz genetikájára meg valami betegségre fogja a súlyát.

Alkudoztam vele, olyan étrendet is csináltam neki amiben volt csoki, megoldottam hogy még az is beleférjen a napi kalóriakeretbe. Azt se volt képes tartani.

Hiába akarunk segíteni neki, ha ő nem akar segíteni magán. Nem követhetem 7/24 és csavarhatom ki a kezéből a fánkot mint valami kommandós.

Neki kell eldöntenie hogy mennyire akar fogyni.

Jó hogy mozog, ez a 6km biciklizés is több mint a semmi, csak nem fog attól se fogyni, mert mesélte hogy milyen menüt küld le utána, mert annyira megéhezik egy kis mozgástól.

"Jó hogy mozog, ez a 6km biciklizés is több mint a semmi, csak nem fog attól se fogyni, mert mesélte hogy milyen menüt küld le utána, mert annyira megéhezik egy kis mozgástól."

Ezért kéne valahol megtalálnia az egyensúlyt. (Ezt most neki mondom). Nem kell 6 km-t letekernie. Egyelőre biciklizzen csak annyit, ami után nem kell megennie szinte egy fél disznót. Fokozatosan. Mondjuk mindennap egy kicsit, aztán idővel egyre többet. De hát érdekli ez őt egyáltalán...

"A doktornő még vérvétwlt sem akar hogy lássák hogy jelenleg mi van velem,

Azt mondta a doktornő hog, majd csak akkor hivat be es talalkozunk ha meglesz az arch"

Mondjuk ennek az eredménye lehet az is, hogy nem fordulsz tisztelettel afelé, aki éppen rajtad próbál segíteni, lek*rvázod őt, és igyekszik minél kevesebb időt veled foglalkozni. Ezen elgondolkodtál már?