Elolvasnátok? ( többi lent )
Írok egy könyvet, már csak az utolsó simításokat végzem rajta ( kb 350 oldal).
A sztori nagy vonalakban:
A történet alapjául a négy elem (tűz, víz, föld, levegő) szolgál. A főszereplő lány a Tűz királyságának leendő hercegnője, de egy kicsit sem akar az lenni. Lázadó és makacs típus. A szülinapján elszökik és összetalálkozik egy vízidomár fiúval és egymásba szeretnek. A lány rejtegeti, majd betörnek a palotába és a szeme láttára meghal az édesanyja. Elszökik a fiúval, és kiderítik, miért történt mind ez, miért üldözik őket az úgynevezett árnyak. Közben persze több karakter is megjelenik, köztük a társadalom által még nem ismert természetfeletti lények, vicces és komoly mellékszereplők, okkal támadó és értelmes "gonoszok".
Közben egy csomó fordulat történik, a lány jelleme a könyv végére megerősödik, és "felnő". Szerintem a könyv vége csattanósra és ki nem számíthatóra sikerült. ( Ezt abból gondolom, hogy nem nagyon olvastam még hasonlót).
Nos, elolvasnátok? Mi nem tetszik, vagy tetszik benne?
Az egy dolog, hogy te nem olvastál még ilyet...
Ez a "csak azért sem leszek királyné" (leendő hercegnő nincs; királyi pár lányaként születve már hercegnő, csak még nem uralkodik, azaz nincs megkoronázva) unalmas, már az első mondatnál éreztem, hogy olyanba fog beleszeretni, akibe nem kéne. Aztán meg összejönnek. Hú, de nagy dolog! (Szarkazmus.)
Nem, nem olvasnám el. És nem, nem érdekel, hogy egy újabb tizennégy-öt-hat éves lány megmenti a világot. Le merném fogadni, hogy a jellemfejlődés természetesen háttérbe lesz szorítva, mint mindig, mert YA könyv. Ebből amúgy sem fogsz 350 oldalt írni.
Üdv,
14L
Ezt nem tudhattátok, mert nem írtam bele:
Nincs igazán jelentősége, hogy hová valósi a fiú, mert rejtegeti a csaj, szóval az semmi benne. A lány személyiség fejlődése és felnőtté válása az egyik legfontosabb szempont. A hangulata nem amolyan tinis és egyáltalán nem "nyálas", mert nem rajongok a romantikáért.
Hát a 350 oldal elég sok, ügyes, ha már annyit írtál, ha jól van megírva akkor elolvasnám.
Viszont, ha ilyen kérdést írsz ki, akkor érdemes lehet egy nagyon rövid részletet is mellékelni, mert így nehéz véleményt írni, és nem is pontos.
A példa kedvéért:
Egy gazdag fiú és egy szegény lány találkozik. A fiúról rosszat mond egy ismerőse, aki amúgy egy link alak, ezért a lány rosszat gondol róla, de a srácnak tetszik a lány, így felajánlja, hogy kerüljenek közelebbi kapcsolatba. A lány viszont a rossz híre miatt visszautasítja. Később a lány bajba kerül és a srác segít neki, amikor a lány ráébred, hogy rosszul ítélte meg és némi kavar után összejönnek.
Na vajon a múlt hónapban kiadott Romana/Júlia/Tiffany egy számát írtam le, vagy a büszkeség és balítéletet? :)
Sok sikert!!!!
Hát, nem biztos. Mármint, amit írtál a 2. mondatig tetszett. Egyszer én is írtam valami ilyen történetet, de én nem vagyok nagyon kitartó írás terén.
Hát, nem nagyon olvasnám el. Így tartalom alapján egyáltalán nem fog meg. Talán egy részletet?
Én elolvasnám :)
Szerintem ez azért nem azok közé a tipikus könyvek közé tartozik. Biztos vannak benne kiszámítható dolgok, de mondjon valaki egy könyvet amelyikben nincsenek. Szerintem ebből jót is kilehet hozni, és nem úgy fogalmaztál, mint akinek semmi elképzelése sincs, és emelett még írni sem tud. Én elolvasnám :)
Köszönöm a válaszokat. :)
Utolsó, örülök, hogy legalább neked megtetszett egy kicsit :)
Egyre gyorsabban futottunk, de egyre nehezebb is volt sietni, mivel az ágak és levelek mind a szemünkbe csapódtak, a gyökerek és a gyomok pedig összefogtak ellenünk, és legfőbb céljuk volt, hogy sikerüljön földre dönteniük minket. Kétszer meg is botlottam, Jack pedig egy alkalommal kis híján el is esett.
Láng nyomait kerestük, és épp pár parázsló fűszálra bukkantam, amikor üldözőink beértek.
Pislognom kellett, hogy megbizonyosodjak róla, tényleg azt látom, ami előttem volt: árnyékok, test nélkül. Olyanok voltak, mintha csak egy személy árnyékát látnánk, de az ember sehol sem volt. Az egyetlen megkülönböztető jegyük a két sárga pont volt a szemük helyén, melyek fenyegetően parázslottak. Nem tudtam, sikítsak-e, vagy elájuljak.
Körbevettek minket, és felhúzták csakugyan árnyék íjaikat. Azonban, ahogy felénk lőtték őket, igenis valóságosak voltak.
Jack gyors reflexekkel a földre rántott, így a nyilak egymásnak csapódtak. Surrogó hangot adtak ki, aztán még csak füst sem maradt utánuk.
A fiú mérgesen felegyenesedett, de a lények nem lőttek újra. Lassan én is talpra vergődtem, de ahogy mindketten két lábon álltunk, ismét felhúzták fegyvereiket. Készültem lebukni, de más ötletem támadt: nagy levegőt vettem, aztán mérgesen szabadjára engedtem a bennem rejtőző lángokat. Első próbálkozásomra egyet találtam el, akit meglepő módon megégetett. Csapkodta magát, és hátrált. Értetlenül meredt ránk,de egy hangot nem adott ki. Fellelkesülve újra tüzet küldtem az árnyékokra, akik most már meglepetten, és kissé eltávolodva tőlünk bámultak. Megint eltaláltam párat, Jack pedig követte a példámat, és tűhegyes jégcsapokat állított a teremtmények homlokába.
Egy rövid részlet :) Remélem tetszett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!