Mi alapján döntitek el, hogy milyen könyvet olvassatok? (Bővebben lent. Olvasd el a kifejtést is! )
Ezt a kérdést először a 11 és 16 év közötti korosztálynak akartam címezni, de aztán rájöttem, hogy a kérdésem alapjául szolgáló jelenség nem csak őket érinti, így életkortól függetlenül mindenkihez szól a kérdésem: mi alapján olvastok?
A kérdés a következő okból merült fel bennem. Az itt feltett "Mit olvassak?" típusú kérdésekre a válaszolók 99%-ban bestsellereket ajánlanak. Olyan könyveket, amelyek pillanatnyilag vezetik az eladási listákat, és jó a marketingjük. Ez a tendencia pedig szerintem arra utal, hogy az olvasóközönség finoman szólva is felszínes.
Komolyan az alapján választjátok ki a kedvenc könyveiteket, hogy mi a népszerű, a trendi?
Ez a jelenség egyébként nem is merül ki ennyiben. Egy pár éve még a Twilight volt a menő, most az már kezd kimenni a divatból, így sokan azok közül, akik annak idején rajongtak érte, most már ócsárolják. Nem azért, mert már nem tetszik nekik, hanem mert már nem divatos.
KOMOLYAN A DIVAT HATÁROZZA MEG AZ EMBEREK ÍZLÉSÉT?
Miért nem inkább a színvonal? Miért van az, hogy sokan EL SEM OLVASNAK egy Vernét, egy Rejtőt, egy Mark Twaint, mert nem divatos, nem menő, mert "túl régi", és mert nincs benne szó a Facebookról? Ha legalább elolvasnák, aztán azt mondanák, hogy ez nekik nem jön be, az még valamennyire elfogadható lenne. De hogy EL SEM OLVASNAK olyan könyvet, amit nem reklámoznak lépten-nyomon, amivel nincs tele a könyvesboltok kirakata, ami nem "szenzáció"?! Nos, ez nonszensz.
(Akinek nem inge, ne vegye magára.)
Ti mit gondoltok erről a jelenségről, hogy az olvasók ennyire hagyják magukat befolyásolni a reklámok által? Ha Te is a divatos könyveket preferálod, akkor meg tudnád indokolni, hogy miért nem szívesen olvasol kevésbé trendi könyveket?
Ti hogy vagytok ezzel?
válasza:Szerintem is elég végletes a látásmódod. Elmúltam már 16, de mivel a kérdésedet mindenkinek címzed, elmondom én (mint erősen szubjektív individuum) mi alapján választok könyvet.
Az első irodalmi élménye felteszem mindenkinek az esti mese. Én például mindig is a tündérmesés fajta voltam, azóta is a fantasy és a mítosz a kedvenc műfajaim. 19 éves vagyok, tehát az utolsó olyan korosztály, ami még az eredeti Grimm-meséken nőtt fel, nem a Disney-feldolgozásokon. Mert hogy amióta például a Kis Hableány rajzfilm megjelent, azóta Ariel a mesekönyvekben is megszerzi a hercegét. Az eredeti befejezés szép volt, szomorú és megható, az újból pedig kitartást és optimizmust tanulhatunk. Nem mondom tehát, hogy nem közvetít értékeket, de alapvetően megváltoztatja a mű üzenetét. És akkor ez csak az egyik példa, manapság rengeteg gyerekmesét írnak át.
És itt indul a különbség. Aki óvodás korában nem kezelte teljes természetességgel, hogy Hamupipőke mostohatestvérei szinte magától értetődő módon vágták le a lábujjaikat, csak hogy fel tudjanak venni egy cipőt, azt sem fogja lenyelni, hogy a pozitív hősök a szépirodalomban néha bizony értelmetlenül halnak meg. Nem is beszélve arról, hogy aki 12 éves kora óta szinte csak akciófilmet néz, az nem nagyon fog érdeklődni mondjuk Csehov Három nővére iránt.
A másik problémát az irodalomoktatás fokozatos leépülése okozza. Egyrészt megfigyelhető az a tendencia, hogy a diákok a kötelezőket azért nem olvassák el, mert muszáj, másrészt pedig nekünk például a nyelvészetileg nem kis kihívást jelentő Odüsszeiát hatodikban adták fel. Én elhiszem, hogy akkor kezdjük el az irodalomtörténetet a görögökkel, de esküszöm, hogy egyetlen szót sem értettem belőle. Ráadásul az oktatás nagyon ismeretközpontú, még ha meg is kérdezik, hogy mi hogyan értelmeztük a könyvet, akkor is azt kérik számon, amit a tanár mondott. Így minek gondolkozzak el rajta?
Ezzel persze nem azt mondom, hogy a középiskolai irodalomoktatás haszontalan, nekem például máig Villon az egyik kedvenc költőm, de meg tudom érteni, ha valaki inkább alszik minden órán, és ha hazamegy, leül a tévé elé. A kortárs írókig mi el sem jutottunk.
A harmadik probléma a filmipar felvirágzása: csak leülök a gépem elé, és három óra alatt átkerülhetek egy másik világba, megismerve egy izgalmas kitalált történetet. Talán nem olyan komplex, mint egy könyv de kétségkívül kevesebb időt vesz el, ráadásul közösségi élmény is lehet. Csakhogy az évi nyolc óra médián kívül (és sok helyen még ennyi sincs) nekem például soha senki nem próbálta megmutatni a "klasszikus", jó értékeket közvetítő filmeket. Sokaknak marad a Fast&Furious 600. része meg a Megashark vs. Mechashark, mint filmművészet. Mert ezt adják. Így hogyan várod tőlük, hogy igényes könyveket keressenek? Nem is beszélve arról, hogy aki a kétórás filmekhez szokott, az nem fog kétoldalas tájleírásokat olvasgatni.
A harmadik probléma az elsőből ered: a mai ízlésnek megfelelő felháborítóan banális és reménytelenül optimista könyveket korábban nem nagyon írtak. "Szerencsére" van nem kevés író, aki ezt kész pótolni. Ezzel nem állítom, hogy minden mai író ilyen. A korábban már említett Terry Pratchett, vagy akár Neil Gaiman szerintem kifejezetten színvonalas írók, attól függetlenül, hogy ők is a szórakoztató irodalomban alkotnak.
A következő elképzelésem a műfaj nélküliség elterjedése. Manapság nem elég, hogy egy könyv romantikus fantasy, kell bele akció is. A horrorparódiába sc-fi elemet írnak. Ha ez nem lenne elég, bezavar a trash-irodalom, amit egyesek sajnos komolyan vesznek. És a komplex történet sajnos még mindig nem divat.
Azt az egyet viszont megemlíteném, hogy az emberek nem a divatot követik, hanem egymást. Az irodalomban nincs olyan, hogy egy híres énekes a metrón olvas egy könyvet, ezért mindenki azt veszi meg. Az a divat, ami az eladási listák élén van, de oda a vásárlók juttatják fel. Ez bizonyos szinten öngerjesztő folyamat, de nyilván ha valami igazából senkinek sem tetszik, az nem lesz divatos.
De hogy a kérdésedre is válaszoljak: én ha nem ajánlás alapján olvasok el valamit, hanem csak bemegyek egy könyvesboltba, először a műfajt nézem meg. Nyilván praktikus okokból, mivel a könyveket általában e szerint csoportosítják. A fantasy-polcot átnézem, a romantikusat nem. Ilyen egyszerű.
Persze azon belül is kell válogatni, egyrészt megnézem azokat a szerzőket, akiktől olvastam már kifejezetten jó könyvet, másrészt - bár tudom, hogy ez felületes dolog lehet - cím alapján szelektálok. Ha ez megvan, elolvasom a hátulján az ismertetőt. Ha az nincsen, hanem helyette a New York Times másfélsoros ajánlásával találkozom, azt úgy értelmezem, hogy ez a könyv bizony nem szól semmiről. Esetleg beleolvasok. És bár bármikor eldobom a modern horror-irodalom bármely képviselőjét egy Lovecraft-novelláért, ugyanúgy olvasok ponyvát is, mint bárki más.
válasza:Számomra elég "meghatározó" élmények voltak a kötelező olvasmányok. Mindet elolvastam. Móra, Fekete István, Gárdonyi, Knight, Tamási Áron, Moliére, Homérosz, Zrínyi, Szophoklész, Shakespeare, E.T.A. Hoffmann, Kármán, Csokonay, Vörösmarty, és a többi, akik most nem jutnak eszembe, mind annyira rossz volt, hogy fizikailag szenvedtem olvasás közben. Szándékosan hagytam ki a felsorolásból Molnár Ferencet, Jókait, Jane Austent, a Bronte nővéreket, Mary Shelley-t, Dosztojevszkijt, Bulgakovot, Tolsztojt, Marquezt, Victor Hugot, mert az ő műveik nagyon tetszettek. Poe-ért és Orwellért pedig 10 éves korom óta rajongok. Ez a fele-fele arány elég meghatározó az olvasási szokásaimat tekintve, alapvetően bizalmatlan vagyok a klasszikusokkal szemben. Már megismert és megszeretett írótól bármikor szívesen olvasok, Vernét, Rejtőt, Mark Twain szintén bármikor. Az olvasmányaim nagy része viszont nálam is "trendi", bestseller. Hogy miért? Igazából nem is tudom, talán követem a csürhét, ha sok ember szereti, biztos én is szeretni fogom, és ez döntő többségben így is van. Kövezzetek meg, de én a mai napig imádom az Alkonyat-könyveket, és A szürke ötven árnyalata is nagyon tetszett, Coelhoval vagy Fejős Évával viszont bármikor ki lehetne kergetni a világból, pedig ők is elég népszerűek.
Szeretem a szép borítókat és az érdekes címeket, ha valamelyik felkelti a figyelmemet, a könyvre is kíváncsi leszek. Mielőtt megveszek egy könyvet, mindig elolvasom a fülszöveget, illetve, ha vannak, a molyos értékeléseit, sokat segítenek a választásban.
Szintén az új könyvek mellett szól a klasszikusokkal szemben, hogy én nagyobb arányban olvasok fantasy, sci-fi, posztapokaliptikus, disztópikus, stb. regényeket, ilyesmit a "bestsellerek" között azért lényegesen egyszerűbb találni.
20/L
válasza:Én nem sok minden alapján választok. Elmegyek a könyvesboltba, elolvasom a hátulját néhánynak, ha tetszik az alapsztori, belenézek. A sikerlistát sosem nézem. A könyvtárba hyakran járok. Sokat olvasok régi könyveket, amiről jót hallottam. (Most olvastam ki A legyek urát, elkezdtem a Jane Eyre és Dorian Gray arcképét. Nagyon jók. :) )
13/L
válasza:Semmi baj nincs a ponyvairodalommal vagy a népszerű könyvekkel. Szórakoztatnak, kikapcsolnak, elvisznek a hétköznapokból. Kell ez is, ráadásul köztük is vannak igen színvonalas, jó minőségű írások. Ugyanúgy, ahogyan a klasszikusok között is vannak fordulatos, izgalmas olvasmányok vagy olyanok, amik megérintik az embert, elgondolkoztatják.
Én nagyon sok mai olvasóban, főleg a fiatalokban inkább azt a problémát látom, hogy leragadnak a bestsellereknél. Nincs is igényük arra, hogy kialakítsák a saját ízlésüket, beletespednek a reklámok által a kezükbe adott olvasmányokba.
Számomra az egyetlen visszataszító és felfoghatatlan dolog az, ha valaki nem elég nyitott, hogy elolvasson más típusú könyveket és mindenféle ismeret vagy tapasztalat nélkül, elutasít valamit, csak azért mert azt "klasszikusnak" nevezik. Nem baj, ha nem tetszik, de legalább próbálja meg.
Köszönöm szépen az összes eddigi választ, látom, azért nagyjából egyetértünk.
A legjobban az utolsó hozzászóló ragadta meg azt, amit magam is érzek. Főleg a fiatal, de nem csak a fiatal generáció (tisztelet a kivételnek) leragad a divatkönyveknél, és EL SEM OLVAS mást, MEG SEM PRÓBÁLKOZIK semmi mással. Csakis és kizárólag az agyba-főbe reklámozott, csilivili borítójú, trendi könyveket olvassák, másnak nem adnak még egy esélyt sem.
Itt merül fel a szokásos kérdés, hogy de ez is jobb a semminél, ugye, hiszen rászoktatja őket az olvasásra. A környezetemben élő tizenéveseket látva azt kell, hogy mondjam: van, akit rászoktat, de a többséget nem. A többség kiolvassa a Szent Johanna Gimit, és után nem abba az irányba megy tovább, hogy hát ez jó volt, olvassunk el tehát más könyveket is, hanem a könyv befejeztével az SZJG rajongói honlapján tölti a szabadidejét, és bizony eszében sincs rászokni az olvasásra.
Persze embere válogatja, de én sajnos több példát látok erre, mint arra, aki egy konzumszemét elolvasásának a hatására más könyveket is a kezébe vesz. (Esetleg elolvas még a hatására pár további konzumszemetet.)
Abban egyetértek valamelyik korábbi hozzászólóval, hogy inkább olvassanak az emberek az irodalommal köszönőviszonyban sem levő borzalmakat, mint hogy az utcasarkon szívják a füves cigit, meg buliról bulira ténferegjenek holtrészegen. Persze, mindennél van rosszabb. Ez nyilvánvaló.
Az is jó gondolat, valaki írta, hogy a média minden területén ez megy. Így igaz. A tévé, a rádió, mind kiveszi a részét az agymosásból. Hát igen. Nem tilos sem tévézni, sem rádiót hallgatni, csak válogatni kell. ÉSSZEL.
Elhangzott továbbá, hogy a fiatalok azért fogékonyak ennyire a trendekre, mert még nem kiforrott a személyiségük. Oké, ez igaz lehet a tizenévesekre. De a huszon- és harmincévesek, vagy idősebbek butításának ugyanúgy megvannak a globálisan rendkívül elterjedt eszközei, a felnőtteknek szóló irodalmi szemét. Szürke, erotikus-romantikus gagyik, stb. Elkeserítő, hogy a felnőttek között is mennyire általánossá, és általánosan elfogadottá vált az igénytelenség.
Minden választ köszönök, tényleg nagyon jók voltak. Várom a további hozzászólásokat is a témához.
(Hogy a saját kérdésemre is válaszoljak: én is jobbára az általam autentikusnak tartott emberek ajánlásai alapján olvasok, valamint időnként egy-egy könyvön "illik ismerni" alapon is átrágom magam. Mivel nem zárkózom el kategorikusan semmitől, időről-időre adok egy esélyt egy-egy kortárs bestsellernek is. Ezek többsége negatív eredménnyel zárul, de azért akadnak ezek között is gyöngyszemek, vagy legalábbis jó könyvek. Például a Harry Potter sem volt rossz szerintem. Nem mondom, hogy az volt életem legjobb olvasmánya, de azért jó kis könyv.)
válasza:Én általában aszerint, hogy akkortájt mi érdekel. Ha a fantasy-k akkor olvastam Eragont és a folytatásait, de a kettő felénél abbahagytam...
A 4 ominózus Twilightot 12 éves fejjel olvastam, akkor tetszett, de szerintem arra a nagy fújolás elsősorban nem is a könyvnek, hanem a filmnek szól...
A Harry Pottereken nőttem fel, és természetesen kötődöm azokhoz :)
De Tolkient is olvasok, ha már valami régi kell!
Sőt ha igazán régit akarsz! Mivel az írásaimhoz szükséges volt, a biblia bizonyos részeit is olvastam és ott régies és nehéz a nyelvezet...
Mellesleg kedvencem Sue Townsend Adrian Mole-ja, és az első hármat egy könyvben édesanyám adta a kezembe. Szerintem szórakoztató, de nem olyan ismert, mint ez a divatos Szent Johanna gimi, ami meg nem tetszik.
A borító megfog, de nem az alapján ítélem meg a könyveket, mert akkor annyi ilyen angyal (ami vámpír) könyvet vennék meg, és unnám őket halálra, hogy csak na!
Összefoglalva: sok könyv a reklám miatt lett híres (nem preferálom Rowling új, agyon reklámozott könyvét sem annyira, bár csak bele-beleolvastam), de van, ami a film miatt, ami belőle készült. De örömmel látom, hogy általában jó könyveket adaptálnak, csak az adaptáció nem mindig olyan fenséges (lsd. Twlight), de ellen példa is van, könyvek, amikre az adaptációjuk révén bukkantam rá, így pl.: Süskind: Parfüm, egy gyilkos története; és Christopher Priest: A tökéletes trükk (ezeknek tetszettek a filmadaptációi is és a könyvek is, a parfümöt most olvasom)
Üdv:
16/l
válasza:én a goodreads-en, audible-n olvasok reviewkat - mivel kb évi 2× jutok el könyvesboltba, viszont heti 2000 oldalt biztos elolvasok, sajnos nincs meg hozzá sem a pénzügyi keretem, sem az időm, hogy könyvesboltban válogassak ...
amúgy meg általában fix kategóriákat olvasok sok ideig és könyvcsomagokat töltök le ill kedvenc írók könyvét veszem meg...fix kategóriák meg attól függenek milyen korszakom van...volt hogy csak fantasy-t olvastam, volt, hogy fiatal felnőtteknek szóló könyveket, vámpírkorszakom is volt, erotika...volt, hogy szinte csak szakkönyveket olvastam, most épp kortárs MM romantikus regényeket olvasok
válasza: válasza: válasza:Na most :)
12 éves lány vagyok és egyáltalán nem a reklámok(vannak könyv reklámok?!) alapján választok :)
Ugyanúgy elolvasom a Szent Johanna gimit mint az Egri csillagokat :)
Nem kedvelem a történelmi könyveket,inkább a kalandosokat :)(jó,tudom, a Szent Johanna gimi nem igazán az...)Ovastam én a Percy Jacksontól Narnia krónikáiig mindent :)Mark Twain a kedvenceim között van :)
Hogy mi alapján választok...Hááát...Tettem én már itt is fel kérdést,youtobon is néztem videókat.De álltalában a borító és a cím alapján.Majd elolvasom az ajánlót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!