Melyik a legrosszabb könyv, amit valaha olvastál?

Marosi Katalin:Teddy bosszúja

ó anyám!

H.P. Lovecraft: Az árnyak borzalma

De csak mert úgy olvastam, hogy eleve nem is szeretem a Lovecraft fél irományokat. Inkább Stephen Kinget pártolom. Jobban tudok azonosulni a karaktereivel.

Vörös Veréb. Nekem kb a harmadáig volt élvezhető, utána kikunkorodott a USA USA USA farok, tettem is fel ebayre. Szerencsére sikerült elsóznom, folytatásit meg messzire elkerültem.

Bár sok olyan könyv van, általam kedvelt témákról, amik unalmasak. Nem tudom hogy a kérdés kapcsán az unalmas is a rosszat jelenti-e. Én nagy Warhammer 40 000 fan vagyok, de sajnos sok unalmas könyv is került a kezembe abból az univerzumból, amiket végig se olvastam. Csillagok háborúja univerzum dettó.

De nekem a Metro 2033 után a 2034 kicsit csalódás volt. Kiolvastam, de kvázi csak azért hogy elmondhassam hogy kiolvastam.

Vámpírnaplók: A sorozat 4 évada bejött (a többi már nem érdekelt), gondoltam elolvasom a regényeket. Talán 10 részes a sorozat nem tudom, de én az első könyv 40. oldaláig jutottam. Azóta nincs ingerenciám a regényekre.

12. Én a Beavatottat elolvastam, még a film elkészülte előtt (ha jól tudom ez egy egyetemi vizsgára készült regény volt). Kiolvastam, bár szerintem annyira kretén a könyv, hogy az külön blogot érdemelne hány sebből vérzik az egész. De egyet értek a 12-es válaszolóval, rossz könyv.

NUMBER ONE:

Szürke ötven árnyalata: A Dunában végezte. (kb 60 elolvasott oldal után)

Rengeteg könyvet olvastam már, volt pár amit untam, de azért átrágtam magam rajtuk. Ezt a kettőt hagytam félbe:

Nora Roberts-Sötét örvények.. olvastam és az istennek se történt semmi.

John Cure-A lány akit élve ástak el.. nekem ez az 3. személyben írt írásmód annyira személytelen, éppen pár napja tettem félre.

27, nyugi, az iskolai kötelezőket, pár regényt leszámítva, csak az írja vagy mondja, hogy imádta, aki egy hetven éves papóka vagy akinek apa-anya komplexusa van, esetleg csak annyira nem akarja befogadni a korosztálya, hogy ez a "legalább ebben jobb vagyok a korosztályomnál, ezért értékesebb ember vagyok." reakciója, amivel nyugtatja magát.

Kezdjük ott, hogy egy csomó kötelezőt nem is a megfelelő korosztálynak adnak ki kötelezőnek.

Gyűlöltem az Egri csillagokat és, tekintettel arra, hogy, nem minden 10-13 éves olyan gyári programozású, hogy szívesen a kezébe vegyen akármilyen könyvet, nem ez a legmegfelelőbb olvasmány általánosban. Inkább arra kéne törekedni elsősorban, hogy a gyerek szeresse meg az olvasát, nem a kezébe nyomni egy könyvet és ordítani vele, hogy hülye vagy, ha nem bírod elolvasni, mert persze, hogy a végén a többség felnőttként se szívesen olvas.

#28 :) (Remélem, sejted, mi következik)

Nagyon jó dolgokat írtál, tényleg. Valóban el tudok képzelni egy olyan szituációt, amikor a gyerek csak a szülő komplexusa vagy a kirekesztettsége miatt mondja azt, hogy szereti a kötelezőket.

DE ISTENEM!!! Nem két kategória létezik, a Kötelezők és a Nem kötelezők! A kötelező olvasmányok is igenis teljesen ugyanolyan könyvek, mint az összes többi.

Annyira, de annyira utálom, amikor valaki azt mondja, hogy „Jajj, én nem szeretem a kötelező olvasmányokat!“ Mégis mi különbözteti meg őket a többi könyvtől?

És az, hogy az oktatás rossz és nem a megfelelő életkorban kell elolvasni bizonyos könyveket, az NEM a könyvek hibája.

Gondolom, azt már mindenki kitalálta, hogy én szeretem a kötelező olvasmányokat, mivel az összes könyvet szeretem (mindegyikben lehet találni valami szépet, tanulságot). Nem vagyok hetven éves apóka/ anyóka, nem vagyok kirekesztve egyáltalán. Mondjuk bevallom, apa komplexusom lehet, hogy van (dolgozom rajta, hogy ne legyen), de eszembe sem jutna azt feltételezni, hogy a könyv imádatom emiatt van.

És lehet utálni, de én szerettem az Egri csillagokat, a Szent Péter esernyőjét, tizenkét évesen magamtól olvastam Hamletet, Három nővért stb...

Ez még fontos: megértem, ha valaki tizenegy éves fejjel nem szereti Gárdonyi műveit, de nem kell örök életre megutálni emiatt a könyvet.