Miért van az, hogy olyan sokan nem szeretik az animéket?

Sokan eleve ódzkodnak a távol-keleti dolgoktól, az idegen kultúráktól, ez már önmagában egy ok.

Régen én is nagy animés voltam, a középsulis éveimet gyakorlatilag végiganiméztem, sorban daráltam le a különféle sorozatokat, olvastam a mangákat, conokra jártam, stb., aztán idővel valahogy megcsömörlöttem tőlük. Odáig jutottam, hogy míg régen havi 1-2 sorozatot simán ledaráltam, úgy mostanság jó, ha évi 1-2 sorozatot megnézek. Egyszerűen nem tudnak már lekötni, taszít a steril, műanyag ábrázolás, stb. Nem akarlak megbántani, kérdező, de véleményem szerint pont az általad belinkelt stílusú képek karaktereiben van a legkevesebb változatosság, bár tény, hogy mostanság jóformán csak ilyeneket gyártanak.

Példának okáért, a Death Note, vagy a Tengen Toppa Gurren Lagann, a Kill la Kill, a Monster, a Bakemonogatari, a Magi, illetve a D.Gray-man karakterdizájnját a mai napig szeretem, mert ezekben legalább van változatosság, üdeség, élet. Ám sajnos egyre kevesebb anime van, ami művészi, változatos vagy éppen kellemesen realisztikus stílusban készül, mindenhol csak ezek a bociszemű bishounenek és bishoujok...

A lányoknál kétféle testalkat, jobban mondva "mellalkat" jellemző, vannak a nagymellűek meg a lolik, a fiúk pedig vagy lófejű pálcikaemberkék ( lásd yaoi prototípus---> [link] vagy tökéletesen atletikusak/kigyúrtak. Normál testalkat, mint olyan, az animék 90%-ában nem létezik. Lehet, hogy esztétikai szempontból szépek az animefigurák, ugyanakkor a többségük üres, jellegtelen és sablonos, mind küllem, mind pedig jellem tekintetében. Ellenpéldaként linkelek, két, nyugati stílusban készült karakterdizájnokat tartalmazó vázlatot: [link]

[link]

Pontosan ez az, amiért lényegében "átpártoltam" a nyugati rajzfilmiparhoz: a változatosság. Tény, hogy a nyugati mesék jóval egyszerűbb történettel bírnak, tény, hogy gyakorta kiszámíthatóak, gyerekesek és talán mélyebb karakter is kevesebb akad, mint animés oldalon, ugyanakkor látvány terén az én szememben sokkalta többet érnek az animék 90%-ánál (és most nem az animációra gondolok, mert egy Disney rajzfilm költségvetése nyilván nincs egy súlycsoportban egy átlag animesorozat költségvetésével).

Ezeknél minden egyes figura jól elkülöníthető egymástól, megvannak a maguk jellegzetességei (szeplők, arcvonások, testalkat, szépséghibák stb.), melyeket az animés karakterdizájn tekintetében szeretnek figyelmen kívül hagyni. A ugyanis japánok jellemzően tökéletesen esztétikus, sudár, ugyanakkor émelyítően steril figurákat szeretnek rajzolni, melyekből gyakorta hiányzik az a báj és egyediség, mely a fent linkelt figurákat jellemzi, melyek egy "átlag" nyugati ember számára sokkal érdekesebbek és rokonszenvesebbek, minden hibájuk ellenére, vagy talán pont azok miatt. Jómagam hobbi szinten rendszeresen foglalkozok karakteralkotással és pszichológiával, úgyhogy bár jócskán van még mit tanulnom, de úgy gondolom, hogy azért eléggé alaposan körüljártam már a témát.

Úgy gondolom tehát, hogy bár az animékben felbukkanó ruhák, illetve a frizurák kellően impozánsak és változatosak (nem véletlen, hogy Japán a cosplay szülőhazája), ugyanakkor az emberábrázolás többnyire fájóan egysíkú, kiváltképp testalkat és arc terén.

Aztán ott van még a fanservice, amit ugyancsak sokaknak a gyomra nem vesz be. A lányoknak fordított hárem, sok bishivel és még több drámával és itt-ott khm... félreérhető, BL-be hajló szituációkkal, fiúknak meg a már említett bögyös macák és lolik. Továbbá ott van még a tinidráma mögé bújtatott vérfürdő és gore.

Nem mondom, hogy csak és kizárólag ilyen animék készülnek, mert tisztában vagyok vele, hogy van kivétel is, nem egy, nem kettő, ugyanakkor tény, hogy egyre kevesebb értékes és értelmes darab kerül ki az animegyártók kezei közül, melynek oka nem más, mint hogy nemes egyszerűséggel erre van igény. :(

Az meg, hogy változatos a műfaj, igen sovány vigasz, lévén, hogy ha az ember megnéz, teszem azt 8-10 shoujot, vagy shounent, vagy bármilyen más típusú animét, akkor gyakorlatilag mindet látta, lévén, hogy voltaképp ugyanazok a karaktertípusok, események ismétlődnek, azoknak minden erényével és hibájával. Megint csak hozzátenném, hogy tisztelet a kivételnek...