Más is szeretne esküvőt vagy akár gyereket?

Hát akkor megtaláltuk miben nem értünk egyet. Szerintem a gyerkek okosabbak annál, hogy csak úgy átverjük a lelki fejlődéseket.

Az, hogy egyáltalán nem értek veled egyet, nem azért van mert nem értek hozzá. Csak mert "nagyon okos" emberektől hallottad, hogy ez úgy van ahogy te gondolod, nem csak a hülyék nem értenek veled egyet. Hanem azok akik nem hisznek a nagyon okos embereknek.

Kedves csonka családban felnőtt kommentelő, engem az egészben az bánt a legjobban, hogy a magamfajta nők gyerek és család iránti vágyát ennyire lekicsinylően ítéled meg és a kisállat iránti vággyal említed egy szinten. Azt valóban nem tudhatom, hogy neked milyen gyerekkorod volt, sajnálom, ha rossz élmények értek, de ez semmi esetre sem jogosít fel arra, hogy lenézz minket (akiket nem is ismersz) és alábecsüld az érzéseinket, a belátási képességeinket.

És hogy érintettként a kérdés kiírójának is válaszoljak: a gyerekben még nem vagyok biztos (ez inkább a karrierizmusomnak köszönhető, nem annak, hogy meleg vagyok), de az esküvő valószínű.

Vonz a gondolat, hogy egyszer megkérhessem egy lány kezét és összeköthessem vele az életemet. Alapból nem szeretem a puccos, kiöltözős dolgokat és a macerás szervezést, de ha arra gondolok, hogy lehetne egy nap, ami rólam szól és a kedvesemről, a szerelmünkről és elkötelezettségünkről, akkor még a kényelmetlen ruha és a sok ember is hirtelen olyasminek tűnik, amit szívesen átélnék.

Persze mindezt külföldön képzelem el, a jelenlegi helyzetben ahogy befejezem az egyetemet, igyekszem majd elhúzni Magyarországról. Orvosként, ráadásul leszbikus orvosként nem túl szép jövő várna rám itt.

Azoknak, akik azzal érvelnek, hogy szegény gyereket piszkálni fogják:

Nem gondoljátok, hogy inkább azoknak a hozzáállásán kéne változtatni, akik ok nélkül bántják a meleg családok gyerekeit? Ha nem lennének piszkálódók, máris jelentősen javulna az ilyen családokban felnövő kicsik helyzete.

Nem azon kellene lovagolni, amin változtatni úgysem tudunk, meleg emberek mindig is voltak és mindig is lesznek. Inkább meg kellene próbálni a legtöbbet kihozni az adott helyzetből.

Kedves passzív agresszív leszbikus orvos, az, hogy neked mi fáj és mi nem, kizárólag a te problémád. Ennek ellenére szeretném leszögezni hogy nem a magad fajta nők irányában gondolkodok így, és nem ítélem meg lekicsínylően sem.

Nem azért vagyok itt, hogy elrontsam a napodat. Véleményem szerint manapság ez egy általános probléma, ahol a szülők a saját boldogságukat helyezik a gyermekük elé, ezért válnak el ilyen tömegekben a szülők. Az, hogy a meleg nők ÉS férfiak szerintem ugyanebbe a hibába esnek, nálam azért logikus mert én úgy gondolom, hogy valahol legbelül ők is tudják, hogy a gyermekük élete problémás lesz, de ennek elé helyezik a saját vágyukat hogy ők gyereket akarnak. A házasságról pedig azért mondtam, hogy értelmetlen, mert nem történik semilyen fogadalom ahol megígéritek, hogy együtt fogtok családként élni, egyszerűen csak egy gesztusként jelenik meg, mint egy csokor virág vagy ígéret hogy "sosem hagylak el". Nem egy családként jöttök ki a templomból hanem egy párként akik most jól megígérték egymásnak, hogy sose szakítanak, hacsak nem megtetszik nekik valaki más.

Az, hogy hol folytatod orvosi karrieredet nemhiszem hogy releváns, olyan jövő vár rád amilyen döntéseket hoztál a múltban.