Csak szerintem szanalmas, hogy valaki annyira remĂŠnytelenul eletkeptelen, hogy prostihoz megy elveszteni a szuzesseget?

24-es

Nem értelek, miért kezeled a nőket ellenségesen? Kijelented, hogy nincs baj az intelligenciáddal de közben minden nőt egy kalap alá veszel, általánosítasz. Szerintem nagyon téves az az önértékelés ami csak mások általi külső megerősítésen alapul. Úgy értem, hogy pl nőknél a külsejük alapján. Nem tudom, akkor én vagyok rosszúl összerakva de 23 évesen vesztettem el a szüzességem és nem éreztem magam lemaradva semmiről. Nem értem miért tulajdonítotok ekkora jelentőséget az ismerkedésnek, meg mások véleményének.

"Ha már itt tartunk,az nem szánalmas ha egy nő anyagi érdekekből megy férjhez és 1 életen keresztül kihasználja a pasit érzelmileg és anyagilag?"

Ez már mellébeszélés. semmi köze az eredeti témához. így próbálod lejáratni őket, igen van aki ezt csinálja, de könyörgöm ne általánosíts.-.-

"Nem tudom, akkor én vagyok rosszúl összerakva de 23 évesen vesztettem el a szüzességem és nem éreztem magam lemaradva semmiről."

Én 22 évesen vesztettem el, pár hete, szerelemből. Egyáltalán nem bántam meg, mert soha nem fogom elfelejteni. Kár, hogy csak emiatt több évig güriztem a nőnél, akinek pasija volt/van, és akivel minden tökéletes volt, értsd lelki társak voltunk, testileg is vonzódtunk egymáshoz, és hihetetlen felszabadultak ovltunk egymás társaságában. Ott tartott a dolog, hogy kidobja a pasit és együtt leszünk, de végül a könnyebb utat választotta, és a nyalóka rossz oldalára kerültem. Pusztán azért, mert néhány nehézséget le kellett volna küzdenünk a boldogságért. Úgyhogy valószínűleg nekem is marad ez, megyek majd igényes lakásoshoz, mert ha csak egy órára is, de megadja nekem azt az érzést, amit pár hete éreztem, legalábbis a látszatot. Nem éri meg ennyit szenvedni egy nőért, kihasználják az embert, aztán ha már nem kell, eldobják, és sajnos ők is csak ennyire valók. És ja, általánosítok, mert jogom van hozzá.

Szerintem teljesen rendben van, mondom én ezt nőként.

El kell valahol kezdeni,és ha nagyon szorong, és szeretné, akkor kezdje itt.

Tehát egy db rossz tapasztalatot vetítesz ki egy egész nemre? Rendben, több kérdésem nincs, mostmár tényleg szánlak de nem a prosti miatt hanem hogy egy sérelem miatt megfosztod magad az érzelmeken alapuló valódi kapcsolattól úgy, hogy erre igényed lenne.

Ez szomorú. Párom se lenne most a párom ha minden csalódás után így gondolkodott volna, és én is tudom milyen mikor az ex által okozott bizalmatlanság vagy kár rajtad csattan. Megértem azt is ha ilyenkor valaki inkább elássa magát és az újabb sérülés érdekében inkább nem nyit, na de egy ember hibáját kivetíteni több százezerre akkor is eget verő hülyeség. És szerintem a saját sértett egóm nem jogosít fel mások bántására vagy lek@rvázására.

""igaz mindig is voltak kapcsolataim, de ha nagyon nem lenne, akkor keresnék alkalmira" --és honnan tudod, hogy az a nő nem minden este másik pasival dugott, és abba is beleürítettek? Ha veled leállt alkalmira, akkor nyilván más(okkal) is!"

hát igen írtam, nyilván leállhatott másokkal is, de mint mondtam, akkor sem hasonlítható egy qvához, nameg ha elbeszélgetsz egy lánnyal nagyon könnyen leszűrhető, hogy 1 ribi, v sem.

Talán igazad van, de talán ha mást látnék körülöttem, nem lenne ez a véleményem. A családomban az anyám egy argentín szappanoperából előlépett, gondolkodni képtelen sárkányra hasonlít, akinek legnagyobb öröme a barátnőkkel szidni a férjét, vagy más embereket, és panaszkodni, hogy neki milyen rossz. Apámat hagyjuk, ő azon a szinten van, hogy azt hiszi, ha hangosan ordibálja a véleményét az igaz lesz, és hogy erőszakkal mindent el tud érni. Neki sem tűnik fel így lassan 50 évesen, hogy ez nem ilyen. És ők még dicsekedhetnek, mert nem egy olyan házasságról tudok ilyen korban, ahol folyamatosan félrekúr az egyik fél.

A velem egykorú nők egy része harmincas pasikkal van együtt (egzisztencia), a többi szinte kivétel nélkül izmos, jóképű, népszerű, borostás srácokkal, akik apuci pénzét verik 6-8 évig az egyetemen. Talán 1, vagy 2 olyan előnytelen külsejű srácot ismerek látásból, akinek valami csoda folytán van barátnője. A mai tinikről ne beszéljünk inkább, akik 14 évesen egy szál csöcsben ténferegnek a kuplerájokban.

Lehet ezért engem bolondonak, vagy furának mondani, de nekem sokkal többet jelentett ez a kapcsolat az említett nővel, mint azt itt a legtöbben el tudnák képzelni. Az önbántalmazás szélén táncolok, mert egy csoda volt az elmúlt időszak. Attól nem kell félni, hogy megfosztom magam valamitől, sose tudtam nyitni az emberek felé, mint mondtam, ez is egy csoda, hogy így alakult. Csak azt sajnálom, hogy így lett vége, mikor már majdnem valóra vált.