Miért nem kívánja már a szexet a feleségem?

Igen, nagyon hosszúra sikerült, magam is akkor láttam már, amikor elküldtem. Csak próbáltam minél részletesebben kifejteni azt a pár ötletet, ami eszembe jutott. Elnézést a mondatbeli hibákért, eléggé elvitt a flow, és ezeket is már csak utólag láttam. De azért, remélem érthető volt egy-egy elírás(pl nem nem heti ovuláció, hanem havi), bonyolult megfogalmazás ellenére is. :-)

A lényeg, hogy nagyon megérintett a történeted, ezért szóltam hozzá én is, segítői szándékkal. Egy korosztály vagyunk. Talán ezért is érint meg jobban. Illetve azért, mert a leírásod alapján, és az azóta folytatott reakcióid a hozzászólásokban is mind azt mutatják, hogy egy intelligens, valóban figyelmes ember vagy, aki értékeli mindazt, amije van. Elköteleződtél mellette. Mutatja ezt az is, hogy 3 éve "szenvedsz", nem csalod meg. Vagy hogy érett szeretettel szereted, nem gyerekesen, - hogy csak akkor szeretsz, ha kapsz viszonzást, egyébként nem. Stb. Ezek egy férfi részéről szerintem hatalmas dolgok.

Ezért is volt egész fájdalmas olvasni, hogy kinevet, cinikusan, ha kéred, h figyeljen rád. Nekimegy a szeretetnek és tiszteletnek ez a megnyilvánulás.

Simán lehet, hogy ennyi volt a kapcsolatotok. Ezt ti ketten érzitek. És igen, nem érdemes , hogy testileg és lelkileg rámenj a megalkuvással. Csak a hozzáállásod azt tükrözi, hogy azért Te szeretnéd megmenteni, ha lehet. Ezért tanácsolom én is elsősorban, hogy meg kell próbálni vele ezt. És ha nem kerültök egy hullámhosszra mentálisan, akkor talán tényleg el kell engedni. Az a jó, ha egymás segítő társai és boldogítói vagytok, és "egy irányba húztok", nem kétfelé.

Nekem személy szerint 30 éves koromig kellett várni az igazira, őszintén már nem is gondoltam, h sikerül. Évek teltek el a korábbi kapcsolatom és a mostani között. És kicsit feladtam. De olyan hálás vagyok, h átélhetem, hogy egy hozzád hasonló szerelmem lehet, aki figyelmes, szenvedélyes, végletekig menő és még sorolhatnám.

És tudod, mégis, időnként nekem is figyelnem kell, hogy értékeljem. Sok lelkileg fárasztó feladat, élethelyzet van, ami elvonja a figyelmem a párom odaadó szeretetéről. És már tapasztaltam, hogyha a hála kivész a szívemből érte, akkor én is tudok kegyetlen, a feleségedhez hasonlóan érzéketlen lenni, ha nem is ilyen mértékben. A hozzáállására gondolok itt most. Mert tudod, egy nő simán el tud szállni. Hogy szép, fiatal, okos, ezért mindig találhat egy "hülyét", aki imádja majd. Viszont egyrészt ez egyáltalán nem biztos, másrészt ha az értékrend nincs a helyén, soha, senkit nem fogunk megbecsülni.

Ezért is támogatnám a vele való, erre való koncentrált kommunikációt. Hogy kiderüljön, mi az, amivel ő tisztában van kettőtöket illetően.

Amúgy igen, nem felejtettem el, hogy írod, sokszor próbáltál már meg vele leülni, beszélni, de lényegében mindig eredménytelenül. Ez nagyon szomorú. De ha talán a már említett módokon próbálod, akkor más is kiderül.

Mert ugye az ő álláspontját nem ismerjük, lehet az ő érzései is teljesen érthetőek, életszerűek, vagy önfeláldozó jellegűek.

Én nagyon javasolnám az elvonulást, szabadságot, hogy kiszellőztessétek a fejeteket, hogy ne hivatkozhasson a fáradságra stb. Persze, ha van rá lehetőség.

De amúgy erre szerintem kell, hogy lehessen találni időt Ha másként nem, azzal, hogy azt mondod, te ezt így nem bírod vele tovább, és képtelen vagy tovább csinálni. Drasztikus és határozott lépést kell talán hoznod, h "kiugraszd a nyulat a bokorból".

Szerintem az, hogy "papucs" lettél, "rád unt", - ezek komolytalan dolgok egy házasságban, amit egy értelmes ember nemcsak úgy hoz meg és lép bele, h lesz, ami lesz. Azért, mert egy felnőtt és érett kapcsolatban ezek a kamaszkori hozzáállások nem játszhatnak. Egy érzelmileg felnőtt ember értékeli a társát. Szerintem hülyeség, hogyha jól megvoltatok, jó volt a szex, szerettétek egymást, akkor csak úgy meg lehet ezt unni. A társat, vagy az állapotot. Ez tipikusan az, amikor nincs értékrend, hála a szívünkben. Mert ha van, akkor vigyázunk rá, ápoljuk, mint egy virágot, mint a testünket stb. Hát a szerelmet, a tárunkkal való kapcsolatot nem kell? Dehogyis nem. És megéri. Már csak azért is, mert egy testi-lelki társat találni szinte olyan, mint tűt egy szénakazalban. Illetve mert semmi érték, vagyon, nem ér annyit, mint a szeretteink.

Amúgy a hála, amikor újra és újra megérinti a szívet, az hihetetlenül fel tudja kavarni az érzelmeket, és azt a fránya libidót is akár. Amúgy, tényleg, nőknél ez a vágy dolog nem olyan egyszerű. Nagyon stagnálhat, de durván vissza is térhet. Sokfélék vagyunk. Sót, mind mások.

Az irodalmat egyébként azért ajánlottam, mert úgy láttam, ilyen tanácsot senki sem adott, és gondoltam, azért erre a lehetőségre is felhívom a figyelmed. Természetesen tisztában vagyok vele, h ha hiábavalónak tartod, nem alkalmazod. De ez így természetes. Én mindössze egy lehetőséget kínáltam. Írtad is a beszámolóban, hogy adjunk ötleteket, mi lehet az, amire esetleg még nem gondoltál...

Egyébként azt gondolom, hogy az ilyen párkapcsolati könyvek amúgy is olyanok, mint egy pszichológus. Amellett, h én is tudom, nem egy könyvben van a megváltás. Ahogy egy kövér ember számára sem a diétában van az igazi megoldás, h lefogyjon és egészséges is maradjon, hanem egy más gondolkodásmódban, életmódváltásban.

Az ilyen könyveket is valszeg pszichológusok írják. Csak nem kerülnek annyiba, mint a heti, havi kezelésre, beszélgetésre járás. De akár segíthetnek is annyit. Egyébként egyáltalán nem elbagatellizálni akarom a szakemberek személyes segítségét sem, mindössze egy lehetőségnek szántam az irodalmat.

Végső soron sem a pszichológus, sem a szexuális tanácsadó, egy könyv, vagy itt ez a közösség sem oldhatja meg a problémát, hanem ti ketten. Nélkületek, az együttműködésetek nélkül semmi értelme. De összedolgozva mindezek rengeteget segíthetnek, átsegíthetnek a "veszélyes csapásokon". Viszont a ti kommunikációtok a lényeg.

Ezért javasoltam.

Egyébként közben még eszembe jutott egy film is. "Amit még mindig tudni akarsz a szexről" - Meryl treep és Tommy Lee Jones szereplésével. Egy 50-60-asházaspár, hasonló témát dolgoz fel a film, mint ami veletek is van, csak ott a női oldal részéről, könnyed, de mégis tanulságos szerintem. Már mondtam is a páromnak, hogy ezt időnként meg kellene néznünk közösen, hogy figyelmeztessen, ne menjünk el egymás mellett. :-)

Tudom, ez a filmötlet is olyan tüneti kezelésnek tűnik, de amúgy ezzel is csak az a célom, h vmi ötletet adjak, ami elindíthat egy beszélgetést, leránthatja a leplet a problémáról, és talán segít elindulni a megoldás útján. Ha van rá lehetőség persze. Másfél óra szórakozás, de tényleg. És még tanulságos is.

Ezt nem vigasztalásnak szánom, de hozzátok hasonló gondokkal párok milliói küzdenek. És bár fentebb többen megjegyezték, azt hitték a leírásodból, középkorúak vagytok, de tény , hogy ezzel mindenféle korosztály küzd. Ezért IS van oly sok válás, huszonévesek részéről is. Viszont, hogy pozitív is legyek, a sok millió rossz példa mellett vannak jó példák is, sokaknak sikerült feléleszteni szunnyadó kapcsolatukat, úgy érzelmileg, mint fizikálisan, szexuálisan. Szóval szerintem nem reménytelen. Csak közös munkát igényel. Ha a szeretet, szerelem még jelen van, mint napsütés, ha sűrű gomolyfelhő is takarja el :-)

Még ami szintén eszembe jutott, párkapcsolati kártyák, ebből is agyon sokféle van(Értsünk szót stb.), szuperek, utána nézhetsz, ennyit megér, sokat segíthet.

És még egy dolog. Egy jól működő párkapcsolatnak 3 alappillére kell, h legyen. Azt kellene megvizsgálnotok, hogy egyrészt ti érzitek-e fontosnak ezeket a pilléreket, illetve ha igen, akkor megvannak-e még.

Egy videót linkelek be. Vallási beállítottságú, de az üzenete szerintem mindenki számára érvényes lehet, mert hittől, vallástól, ateista hozzáállástól független.

Nyilván lehet még több infót stb szerezni, ha szükséges. Ez csak tájékoztató jellegű. De úgy érzem, fogsz találni benne olyan gondolatokat, amik ismerősek lesznek.

https://www.youtube.com/watch?v=k1PGmDlY2N8

A példáim megint csak ötletek, így vedd. És biztos van egyébként 1000 másik ötlet, nekem ezek jutottak eszembe.

Bocs, h valószínűleg hosszú voltam megint. És szentimentális. Csak tényleg szurkolok.

#47

Kedves kérdező, változott a helyzeted, megkérdezhetem?Megpróbálkoztál valami mással? Ért el valamilyen célt? Köszönöm, ha válaszolsz.

Sajnos sokan szenvednek hasonló problémával, nem lehet könnyebb továbbra sem neked sem, ha így maradt :-(