Miért nem kívánja már a szexet a feleségem?

Van egy élettársam, és két barátnőm. az élettársammal már jó ideje csak havi 1-2 szex van, vagy hogy kimarad 2 hónap. A szerencse az ölembe pottyantott egy tündért, aki képes állandóan szexelni. Egy kicsit lazult a dolog a COVID miatt, erre egy gyerekkori lánybarát talált meg, ő is állandóan szexelne. Ebből leveszem, hogy nagy valószínűséggel nem velem van a gond, és elfogadom az emberileg jó élettársamat szex nélküli élettársnak. Jól elvagyunk, :( imádja az unokámat, hébe-hóba van kis szex (ugyanakkorákat élvez mint fénykorunkban, ha nem nagyobbakat) de utána jó ideig semmi. De én 67 vagyok, és nem igazán tudok akarok nagyot változtatni.

Nála a klímax hozta ki a dolgot, de ha szed fogamzásgátlót, feltétlenül arra gondolnék. A féltékennyé tétel is jó lehet, mert lehet hogy még a hormonok is beindulnak tőle. Az is kérdés lehet hogy mennyire élvezi a szexet.

A páromat ha nem nyaltam volna el, szerintem félévente élvezett volna. A többi kis kéjérzet. De egy biztos, ha Vele!!! nem kommunikálsz, itt a sok tizenévestől nem fogsz jó tanácsot kapni! Menjetek orvoshoz pszichológushoz, ha meg akarod tartani. Ha szexelni szeretnél keress szeretőt, vagy lépj ki innen! Rámegy a fiatalságod.

#41

Én is írtam választ korábban, nem tizenévesként. Amúgy a válaszolók nagy része pont azt írta, amit te: Pszichológus (szerintem ez nem fog változtatni a dolgon), szerető (ez el fog vezetni egy jó, kielégítőbb kapcsolatba), leírtuk a lépj ki verziót is, mert rámegy a fiatalsága. Te 67 évesen ugyanazokat az opciókat tudod leírni, mint a "tizenéves" válaszolók. Ja én 40 vagyok, ennyit arról, hogy csak tizenévesek használják a gyk-t.

Nagyon nehéz a helyzetedben. Fizikailag és lelkileg is.

És tényleg annyi oka lehet annak, hogy a feleséged ilyen. Illetve az is olyan sokrétű, hogy mit léphetnél. Talán tényleg a legegyszerűbb lenne kilépni, de ahogy el is mondtad, nagy értéket kellene feladni.

Az is teljesen érthető, hogy ő számodra egy értékes ember, kedves, jó társaság, nem unalmas stb. ezek csodás dolgok, amikért sokak csak álmodnak. Hidd el, ezt felrúgni szintén veszélyes.

Meg kellene vizsgálni, mi a szeretetnyelvetek, neked, neki. Gary Chapman:"5 szeretetnyelv" című könyvét mindenképp ajánlom. Mert valszeg neked a testi érintés, mnt szeretetnyelved, a feleségednek talán más, és nem az a gond, ha más szeretetnyelvünk van, hanem ha tudjuk, mi a másiké, de nem úgy kommunikálunk vele.

De egyébként van olyan könyve is ennek az írónak, párkapcsolati szakembernek, ami konkrétan házasoknak szól. Érdemes lenne utánanézni, megvenni. Vagy más hasonló hasonló irodalmat is akár. Hogy ott legyen a polcon. És hasznotokra, ha szükséges. Szerintem ez a szeretetnyelves egyébként szuper, és tényleg mindenkire érvényes. Szóval alap.

Aztán Sally Rooley:Hétköznapi emberek című könyvéről is hallottam, hogy hatalmas igazságokat hordoz, amiket jó felhasználni, beépíteni az életbe. Nem olvastam még, de szuper üzeneteket hallottam róla, pl:

"Az életben sokszor ilyenek vagyunk, mint a könyv szereplői... Hogy nem merjük elmondani a másiknak, ami a szívünket nyomja, és kapcsolatok csúszhatnak el végül a ki nem mondott szavakon"

Tanácsolom,hogy olvassátok el, az igazságait fedezzétek fel ezeknek a könyveknek, vagy bárminek, amit hasznosabbnak éreztek, hogy megoldódjon a próblémátok. Nem tüneti kezelésben, hanem életváltoztatóan.

Mert szerintem a feleséged számára valszeg ez nem tiszta. Hisz azt mondod, szeret. Viszont az igényeiddel nincs tisztában. De pl ahogy írtad, számára fontos az igényesség a testét illetően, illetve feléd is közvetíteni ezt, hogy továbbra is kívánatos legyen, de mégsem tudsz kiteljesedni benne, mint nőben. Csak ezt kellene megértenie. És talán változna a hozzáállása.

Persze nyilván ott vannak az ő vágyai. Ha mondjuk, mindent megpróbáltok, de ő csak kényszerből, vagy olyan kompromisszumból szexelne, hogy na elégedett légy, akkor valószínű, hogy előbb-utóbb visszatérne az adott probléma. Tehát ha most fel is rázzátok, és azt mondja, hogy jó, akkor legyen hetente 2-szer szex, de az csak szívesség, kompromisszum, és ő nem vágyik rá, hanem a háta közepére kívánja, akkor az később visszaüt. Mert amikor belefárad ebbe, megint visszaszorultok heti 2 napra, amikor ovulál, és neki elég lesz, de te megint/továbbra is szenvedni fogsz. És ha valóban jön/jönnek a gyerekek, akkor viszont azt a helyzetet felrúgni már óriási szenvedés lesz, az biztos. Már csak ezért is beszélnetek kell. KELL.

Mint már többen is említették, fizikai, hormonális szempontból is lehet benne változás, és ezért nem vágyik a szexre veled. főleg ha korábban mondjuk jó és gyakori szexuális éleletek volt. És egyébként simán lehet, hogy bár ugyanazt a tablettát szedi 10 éve, de csak később történtek változások. Én pl azt javasolnám, hogy 1-2 hónapra teljesen álljon le vele, azért, hogy tapasztal-e változást libidó ügyben. Amúgy, ha úgysem szexeltek, nem is fontos az a fogamzásgátló, abból a szempontból, hogy szedi-e vagy nem. És ha közben visszatérne a vágy, akkor másként is védekezhettek. De szerintem tesztelésre szuper és egyszerű lenne ezt a lehetőséget.

Kommunikációt illetően tehát biztos, hogy beszélned kell vele az érzéseidről. Mert tény, hogy nem akarsz neki "nyafogni", ezért kérsz itt segítséget, de muszáj beszélnetek. Mert ugye mi nem tudjuk megoldani a problémát, csak segíthetünk.

Pont a napokban volt egy ilyen kérdés, hogy mi a legfontosabb egy párkapcsolatban? A válaszadók 90 %-a azt mondta, a szex. De volt vki, aki azt mondta, a jó kommunikáció, meghittség. Hozzá akartam szólni, hogy valszeg mind a kettő. Mert fontos nagyon a szex, de ha egyébként sok a vita, nincs bizalmas és jó kommunikáció, akkor előbb-utóbb a szex kevés lesz, hogy egy pár együtt maradjon. Viszont a Te példád által is egyértelmű, hogy a szex hiánya is frusztrációhoz vezet, mert igazán ebben tudjuk levezetni a feszültségünket. Illetve olyan csodálatos, hogy ott van veled a párod, és hallgatod, nézed, és arra gondolsz, nem bírod ki, hogy magadévá ne tedd. - Ez így kerek! Házasságban így kellene lenni. Mert igen, az években laposodhat el a szexuális élet, de hisz ismeritek egymást, ezért ez természetes is kicsit. DE! Ez pont olyan, mint a szeretet. Talán egy jól működő tesós kapcsolat nagyon jó példa erre(persze kinek milyen emberi kapcsolat jut eszébe), hiába ismeritek egymást évtizedek óta, de nem unjátok meg egymást mégsem sőt, csak egyre értékesebb lesz a kapcsolatotok. Na, így kellene, hogy normális legyen a házassági kapcsolat is.

Én is ismerek egyébként hasonló helyzetet. Ugyanez a felállás, egy pár, akik közül a férj nagybetűs MINDENT megtett a feleségéért, és bár a mindennapokban jól elvoltak, békességben, de pl szexuálisan a hölgy passzív volt, kötelességből volt már csak végül a férjével. Sajnos nem tudta ezt megbeszélni vele a férje, értékeli-e egyáltalán a kapcsolatukat, a társát stb.

Nem értékelte. Kidobta. Elváltak. Hasonló korosztály, 28-30 évesen elváltak. Az ő kapcsolatuk rövidebb, kb fele annyi ideig tartott, mint a tiétek. Pedig jól indult. Úgy gondolom, náluk valószínűleg a hölgy részéről inkább fellángolás volt, nem mély szerelem, ami szeretetté formálódhatott volna át, és lehettek korábbi lelki sérülései is, amiket nem tudott feldolgozni. Vagy nem tanulta meg feldolgozni, viszonyulni a problémákhoz, megtanulni, mi az érték és azt értékelni stb.

De a férj számára ez egy óriási trauma volt. Amit végül le tudott tenni, új életet tudott kezdeni, de kráterszerű sebeket kapott.

Szóval én azt tanácsolom, hogy BESZÉLGESSETEK. Napokat, éjszakákat. Tegyetek meg mindent, amit megtehettek, ha fontosak vagytok egymásnak, fontos a kapcsolatotok. Tisztáznod kell vele, hogy számára mit jelent, Te mit jelentesz. Mond el az igényeidet. Hogy legyen rád érzékeny.

Ha nincs komolyabb baj családilag a többi szerette felől, akkor nem fáradhat bele 30 évesen az életbe, vagy abba, hogy boldoggá tegye a férjét. Önző dolog.

Sok sikert és boldogságot nektek!

34N

#41 vok.

A gyakorin mindig lehetne 67 évesen is felszedni valakit, csak az a baj, hogy mindenki Bp-en, vagy a világ másik végén van. Miskoolci vok.

Elolvastam a kérdésed végig. Végig azt hittem, hogy ötvenes pár lehettek, de amikor a végére értem és láttam a korotokat...az mellbe vágott.

Tudom, hogy szörnyű ezt felismerni, de sajnos el kell fogadnod, hogy ő ilyen típus lett, ennyi az igénye.

Ha magamból indulok ki, akkor ez hihetetlennek tűnik, mert megbolondulnék a gondolattól, ha kapcsolatban élnék és nem szexelnék mindennap..

N