Miért nem kívánja már a szexet a feleségem?

Azért a 8-as tanácsait szelektáld, mit fogadsz meg belőle. :D Az írásának az első részében van valami, de az esti kimaradás, meg nem telefonálás, szerintem inkább mellőzőendő. Viszont az a vadabb gyors szex is jó gondolat.

N

Az első írta, hogy 9 év után ez normális. El kell hogy keserítselek. Nem normális. Heti egyszer azért össze lehetne bújni. Ez teljesen beteg dolog, te 32 éves vagy, nagyon fiatal, előtted az élet még, gondolom a párod még fiatalabb.

Amikor olvastam a kérdésed hosszú leírását, akkor azt hittem egy erős negyvenes nőről írsz. Aztán láttam az életkorodat. Gondolom, hogy a feleséged még 32 éves sincs. Megdöbbentő.

Te megfeszülhetsz, próbálkozhatsz a végtelenségig, kis ajándékok, programok... Ez semmit se számít. A baj nem veled van, hanem asszonypajtással. Egyszerűen erre a dologra nincs ráhatásod. Még azért hálát adhatsz az égnek, hogy gyerekeitek nincsenek, így ha megy a levesbe ez a házasság, akkor ők nem szenvednek miatta. Mert így leélni az életet nem lesz egyszerű. Gondolj bele, hog, még van hátra vagy 40-50 év, abból még 30 év szexuálisan aktív lehetne. A feleséged bele se gondol, hogy neked egy életed van és ezt az egy életet cseszi el azzal, hogy ilyen. Lehet, hogy nem tehet róla, de érzéketlen, amikor kiröhög a próbálkozás miatt is. Ez mutatja, hogy le se szarja, hogy neked ez fontos.

Elmondanám, én kőkeményen dolgozom, a párom is, de heti egy-két szex mindig van, 10+ év után is. Nem olyan már, mint régen, de van valami. Nekem se áll már úgy (túlsúly, mozgászsegény életmód), az ő teste se fiatal már.

Régen volt egy frigid barátnőm (az első "komoly"), majdnem 2 évig szenvedtem mellette, mert nem élvezte a szexet DE még vele is volt szex hetente többször. Csak hát ő nem tudott elélvezni, száraz volt a hüvelye stb. (utólag, szakítás után egyszer összejöttünk még egy dugásra, akkor azt mondta a fogamzásgátló tabletták miatt volt és mióta nem szedi, azóta jobban kívánja és próbáljuk meg újra együtt, de akkor nekem már alakult valaki mással). Azóta is hálát adok az égnek, hogy szétmentünk, mert utána olyan nőkkel jöttem össze, akikkel őrjítően jó volt a szex.

Nem tudom mi a baja a feleségednek, de gondolj kicsit magadra. Egy életed van. Nem biztos, hogy így és vele kellene ezt leélni.

Tudom durván hangzik, de leírom: ne azzal foglalkozz, hogy miért nem kíván a feleséged, mert arra nem hogy te, de ő se tudja a választ. Azzal foglalkozz, hogy ennek mi lesz a vége. 3 éve tart ez az állapot, az nagyon hosszú idő. Én régen, huszonévesem 2 évig szenvedtem egy jelentősen több szexet nyújtó kapcsolatban (csak a lány nem élvezte, de szex az volt) és csak annak örülök, hogy nem maradtunk együtt. Így utólag köszönöm neki, hogy szakított velem, mert nem tudom elképzelni, meddig tűrtem, vártam volna hiába a változásra, javulásra. Neki azóta van férje, csináltak 2 gyereket, a szexet azóta se nagyon élvezi szerintem, de a férjének gondolom így is megfelel. Nekem nem felelt meg.

Fiatal vagy, kezdd újra mással. Ez a házasság szexuális oldalról véget ért. A hátralévő 40-50 évedet okosabban, elviselhetetlen kompromisszumok nélkül kellene leélni.

Hát pedig szerintem ezek alapján semmit nem rontottál el, emberileg így korrekt, ahogy te hozzáálltál. Ezek a "vágd falhoz és dugd meg", fantáziák szintén jónak tűnnek, a valóságban kell rá egy bizonyos szintű fogadókészség, különben veszekedés vagy valami befeszült kényszeres színjáték lesz belőle (és nem mellesleg a saját lelkiismereteddel is számolhatsz, hogyan passzol ez ahhoz, hogy eddig odafigyelő partnernek tartottad magad).

Én belengetném, hogy nekem ez így nagyon nem lesz jó, meg valószínűleg neki sem (csoda, ha a kapcsolat többi részébe eddig nem gyűrűzött ki a szinte nulla szexuális élet miatti folyamatos feszültség). Úgyhogy valahogy oldjuk meg, mert különben nem biztos, hogy érdemes együtt folytatnunk a dolgokat. És benne van a pakliban, hogy ez neki nem fontos (vannak ilyen emberek, nem mindenki túl szexuális), vagy hogy sehogy sem sikerül megoldani.

Én ezt a dolgot olyan szemmel tudom nézni,hogy ahelyett hogy megcsalná a párját,mert problémáik vannak...szóval ahelyett inkább szeretné megoldani azokat.Helyrehozni ami esetleg elromlott.

És amilyen a mai világ,szerintem ez tisztelendő!Pláne férfiként.

De egyébként azért nehéz véleményt írni a leírtakról.Mert ha a párod verzióját is meghallgatnánk,akkor lehet hogy kicsit másképp festene a történet :) Persze nem állítom hogy ludas vagy a történtekbe,de az is elképzelhető hogy tettél korábban ezt azt,ami miatt idáig jutottatok.Vagy adtál rá okot.

Mindenesetre ha úgy van ahogy állítod,akkor kb. te "mintaférj" vagy,ő meg csak dolgozik és mindig fáradt.Ebből ahogy erről meséltél nagyon egyoldalúnak tűnik a kapcsolat.Te mindent megteszel,ő pedig semmit sem hajlandó.

És érzelmileg hogy álltok? Ilyen téren jó a kapcsolat?

Mert ha úgy meg minden stimmel,és jól elvagytok,akkor ebből következnie kéne hogy az ágyban is jól működjetek együtt,rendszeresen kívánjátok egymást.Legalábbis ne legyenek mondvacsinált kifogások.

Vagy esetleg valami egészségügyi problémája van,ami kihat a szexuális életére.

Mindenesetre akkor most az a felállás hogy ő elvan,te pedig boldogtalan vagy így ebben a formában mellette.

Én ha ilyen helyzetbe kerülnék komolyan leülnék vele beszélni,pláne 9 év és az utolsó 3 év már ilyen volt...nem ultimátum,meg nem fenyegetőzés.De elmondanám neki hogy nekem ez így nem jó,sőt,kifejezetten rossz.És hogy szeretném vele folytatni,és nyitott vagyok, oldjuk meg akárhogy ezt a problémát...de valami változás legyen,mert ez így nem jó.

Ha meg nem hajlandó a megoldásra,akkor nem szabad önzőnek sem lenni,adni kell esélyt hogy megtaláljátok a boldogságot,másnál.Ez esetben elválnak útjaitok.Vagy még élsz így 10 évet,vagy kézbe veszed a dolgokat,és vagy így vagy úgy de megoldást találtok a kialakult rossz helyzetre.