Ha rajtatok múlna, mikortól engednétek meg a szexuális élet elkezdését?

Én nem engedném meg gyerekeknek, kerek-perec betiltanám, s aki megszegi, azt megbüntetném. Tudom, szigorúan hangzik, de aki nemi életet élne a 18 éves aluliak közül, azt legszívesebben elvitetném javító-nevelő intézetbe, a szüleit meg megbüntetném. Hogy lehet egy 18 éves aluli kiskorúnak ezt megengedni? Amikor még saját szavazóképessége sincs, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, még 17 évesen is a szülei a gyámjai, de már felnőtteskedik. Nem gyerekeknek való ez, éppen elég nagy felelősség. Aztán meg van a nyávogás, hogy jaj, ugye nem vagyok terhes, hogy mondjam meg a szüleimnek, meddig lehet elvetetni (!). Ettől tudnék a falra mászni, hogy egy ártatlan élet bánja azt, hogy ő felelőtlenkedett. Nyilván nagykorúak is követnek el abortuszt, de a legtöbb a felelőtlen kiskorúak játéka miatt van (utána lehet nézni). Nemhogy felvilágosító programokat meg óvszerautomatát (!!) nem adnék, hanem adnék helyette két nagy pofont, hogy menjen vissza a könyveihez tanulni. Ebben a korban a szerelem megélése kell, hogy legyen, nem a szexualitásé. Így nevelik ki a jövő k.váit. Miért nem szép egy 16 évesnek pl a Margit-szigeten sétálni vagy filmet nézni ketten, a csókjára várni, vagy a bókjaira? Nem véletlen ez a házasságon belüli szexuális élet, amit ha elfelejtették volna a kedves kiskorúak: házaséletnek hívnak nem véletlenül. De még ha valaki ezt nem is várja ki, az azért joggal elvárható, hogy 18 éves korára már ne képzett lepedőakrobata legyen. És akkor csodálkoznak, ha a fiú nem veszi őket komolyan egy idő után, ha dobják őket. Miért, a fiú mire várjon még? Hiszen mindent megkapott. És ha ennyi vagy annyi éve szerelmesek is, gyerekeknek akkor sem való ez az egész. Bocs, ha hosszúra sikeredtem, de régóta nagyon kikívánkozott már belőlem. A gyerekeket nevelni kell, nem hagyni elkanászodni. Magánélete meg majd felnőttkorában legyen, addig a tanulás a kötelessége.