Miért vigasztalják azzal a kamaszokat, amikor a szüzesség elvesztéséről, csajozásról van szó, hogy "ez nem verseny! ", mikor valójában igenis az?

#1: Én itt most leginkább fiúkra gondolok, hisz az ő feladatuk a "vadászat". Másrészről meg minden lány azt mondja, hogy nem érdekli a szüzesség, szerinte még aranyos is, legyen érzékeny a srác stb. csak hát a valóságban futva menekülnek ezektől. A lányok nem következetesek a cselekedeteikben, de ezt ők se veszik észre.

#2: Mindenki élvezetet akar, legalábbis először. Egyik 15 éves se azért akarja az osztály legmenőbb csaját, mert családot akar alapítani... voltaképp amúgy később is az élvezet játszik. A természet ezzel vesz rá minket, a gyerekcsinálásra: élvezetes érzéssé teszi azt, ami fenntart minket.

#3: Aki elég ügyesen csinálja, az nem. Aki igazán félelmet keltő, azt jobban tisztelik annál, semhogy kikezdjenek vele. Lásd mondjuk Legyek Ura.

"Amúgy igazad van:

Lásd cigányok. Na azok elég bunkók - szaporodnak is sajnos mint a nyulak. "

Addig, ameddig el nem érnek egy bizonyos életszínvonalat. A fejletlenebb társadalmak mindig jobban szaporodnak, mint a fejlettebbek, mert ott befektetés a gyerek. Egy fejlettebbnél már luxus. De a fejlődésüket mutatja, hogy már náluk is mérséklődik a szaporodás.

Önmagában ez amúgy nem érv, mert az európai ember magasabb életszínvonalon él, mint a harmadik világbeli emberek, mert dörzsöltebb, intelligensebb. Szóval ez is számít végül is.

"Háttuti nem. Én is 190 vagyok és megyek vele valamire? Pedig az az 175-180 közöttieknél bőven nagyobb érték."

Nem tudom, én még nem sok 190 centis embert láttam, akinek gondjai voltak a nőkkel... nem szokott hátrány lenni, ha mellé van egy kis izmod és vállad is. Ellenben az én 58 kilóm nemigen vonzza őket:D

#4: "Az emberek nem állatok (vagyis oké, azok, de nem a szó

szoros értelmében)."

Én értem, de gyakorlati szempontból akkor is kb. azok vagyunk. Ugyanúgy az ösztöneink rabjai vagyunk, ugyanúgy az életben maradás, a gyűjtögetés, a versengés, a szaporodás határozza meg a gondolkodásunkat. A férfiak és a nők ugyanazokat a szerepet követik, mint a kevésbé fejlett élőlények hímjei és nőstényei. A férfiak ugyanúgy versengenek a legkedvezőbb státusért, a nők ugyanúgy az utódokkal foglalkoznak és védelmeznek, fenntartanak. Ugyanúgy ennünk kell, mint egy állatnak. Ugyanúgy megőrülünk, és tűzön-vízen, várfalon megyünk a királykisasszony után, amikor a szerelem (hormonok) elveszi az eszünket, mint a tüzelő kutyák, akik kerítéseken rágják ki magukat tüzelési időszakban.

"Hogy miért nem verseny? Mert az em-

ber gondolkozik. Amit te irtál, az csak külső dolog.

Lehet többet tapasztal, aki korábban kezdi, DE annak nincs

értelme, hogy egyedülálló anyákkal, apákkal legyen tömve

a föld."

Te ilyen fiatal vagy? Mi az, hogy "értelme"? A természet szerint az az "értelme" az egész életnek, hogy szaporodjunk és minél életképesebb utódot hozzunk világra. A hormonjaink ezért hajtanak erre minket, hisz van egy program, ami bennünk él, és a túlélésünket akarja megvalósítani. Attól, hogy az ember most úgy gondolja, hogy nem jó, ha sok a zabigyerek, a természet programja hajt minket, mert évszázezredek alatt beleivódott a génjeinkbe, hogy szaporodni kell. Nem mi döntjük el.

"Illetve a másik dolog, hogy lehet épp 35 évesen

találkozol azzal, aki tökéletes. Addig meg nem találod a

helyed :)"

Én most nem házasságról, az "igazi"-ról beszélek, hanem a szüzességről. Szerintem az a férfi, aki 35 éves koráig nem szexel, és nem tapasztal meg párkapcsolatokat, az lelkibeteg lesz. Már csak azért is, mert qrvára szégyenkezik maga előtt, megbukottnak látja magát, mint férfit, amitől elmegy az önbizalma és az életereje. Ha nekem most azt mondaná valaki, aki a jövőbe lát, hogy 35 éves koromig nem fogok szexelni, akkor szerintem ma este fejbe lőném magam.

#5: Igen, így van, ahogy mondod, de nekem pont az a feltevésem, hogy a "ne maradjak le"-gondolkodás az is evolúciósan egy célt szolgál. Mert akármilyen okból fekszik le, azzal már "kipipálta", és ez önbizalmat ad neki. Lehet, hogy idiótaság és birkaság, de szerintem akik korán elvesztik, valahogy "nyugodtabbak".

#6: "És amúgy mire megy a verseny? Ha nem tinikről beszélünk hanem felnőttekről.... Igen mondjuk 18-20 évesen jó elkezdeni szexelni, de előtte? Tényleg nem verseny..."

Nekem az a tapasztalatom, hogy aki max. 18 éves koráig nem tanul meg rendesen csajozni, az nagyon nagy hátrányba kerül. Személyes példa: én részben ezért lettem depressziós, aminek olyan tünetei vannak már, hogy a tanulásomra is ráment és gyógyszereket kell szednem. Pillanatnyilag ezeknek a képességeknek a kifejlesztésére több energiát kell fordítanom, mint a tanulásra. Mert rájöttem, hogy igenis verseny és én le vagyok maradva, mint a borravaló.

#8: ez igaz, de a természet igazából leszarja, hogy az "emberi társadalom" szerint ki "érett". Aki korán érik, annak korábban lesz egészséges utódja és kész.

#9: igazad van, a könyvet meg majd elolvasom. A játszmázás tényleg baromi fontos, én is ismertem (sajnos) olyan gyereket, aki olyan szinten önsajnáltató és képmutató és álszent volt, hogy ma is kinyílik a bicska a zsebemben, ha rágondolok, de olyan ügyesen csinálta, hogy a csajok imádták. Bár, ahogy hallom, egy idő után a barátnői is megunják a nagy mártírkodását, szóval a természet itt sem hazudtolja meg önmagát:D

Kicsit eltértünk a tárgytól...

(amúgy ez a "a disznónak-30-percig-tart-az-orgazmusa" és hasonló dolgok nekem mindig is urban legend szagúak voltak. De ezt hagyjuk most)