Szerinted kb. mi az az életkor egy fiúnál, ami után már nagyon "cinkes" ha még nem volt az illetőnek közelebbi kapcsolata nővel?
Igen, magam miatt kérdezem, nem pedig egy ismerősöm ismerőse miatt...:)
A válaszokat előre is köszönöm, nem fogok semmilyen hozzászólást lepontozni.
(Ha már volt sok ilyen kérdés, akkor elnézést kérek, ha valakit ez zavar, de az aktuális véleményekre vagyok kíváncsi.)
Nem, ez nem igaz nálam. Nem vagyok sem tanár, sem vezető.
Egy senkiként élem az életemet, nem ártok senkinek. Maximum a közvetlen családtagjaimnak, akiknek el kell viselni a zárkózott személyiségemet.
Szóval tőlem nem kell féltened a gyerekeidet, ha majd egyetemisták lesznek.
Ennyit az előítéletekről...:)))
Egyébként 1 lánnyal találkoztam életemben ismerkedés céljából nemrégen (ő szedett fel), és már a találkozás előtt tudta, hogy nem voltam még soha randin, stb.
és emiatt ő is azt feltételezte, hogy valami aberrált elmebeteg vagyok... de végül mégis mert találkozni velem valamiért. Bátor lány.:)
Próbáltam már a pozitív gondolkodást erőltetni magamon, de csak ideig-óráig megy. Úgy tűnik, hogy nagyon belém rögzült az ellenkezője...
Nem azzal van nekem a bajom, hogy elhajtanak a csajok, mert én nem is tudok kezdeményezni egyáltalán. 27 év alatt egyszer sem tudtam megtenni még 1 lánynál sem. Tehát nem jutok el odáig, hogy elutasítsanak.
Azt is beismerem, hogy ilyen negatív emberekkel nem érintkezik szívesen senki. Hiszen magam sem szívesen élek egy ilyen ember testében. Utálom ezt az embert, akinek születtem, sosem tudtam kibékülni magammal.
viszont ettől függetlenül vágyok rá, hogy nekem is lehessenek olyan élményeim, történések az életemben, amik más normális embereknek természetesek.
Próbáltam évekig ezt elfojtani, és beletörődni a sorsomba, nem ment. ugyanoda jutok vissza mindig...
és most megakadtam, hogy hogyan legyen tovább.
Én ugyanez. Szarügy, de nem tud rajtad segíteni senki sem, és igazán nem is érdekel senkit sem. Az a nagy helyzet,hogy minden embernek megvan a maga magánéleti sleppje, gondja baja, azzal foglalkozik mindenki, és még ha törődést színlelnek is, nem érdekel senkit a te lelki nyomorod izán. Jönnek az ilyen lesajnáló és egyben bíztató kamu töltelékdumák,hogy ezt csinálj azt csinálj...baromság. Nem egyszerű. Nem megy! Egyszerüen bele kell törődni,hogy te lélekben egy ilyen ember vagy.
Ez ugyanolyan mint aki torz pofával születik, az is többnyire beletörődik hogy nem lesz ARmani modell. Ez van. A szar lelkületű emberek, pszichésen gyengék, betegesek meg beletörődnek,hogy a szerelem, szertet sosem lesz elérhető számukra. EZ van. PErsze ahoy egy torz pofán is lehet segíteni plasztikai műtéttel, ami valljuk be nem egyszerű, úgy a lelki síkon is lehet változni elméletileg, de gyakorlatilag necces, és nehezen szánja rá az ember magát. Teljesen egyedül, és nembevállalós hozzáállással kizárt. Valóban nembírod elnyomni, én sem, éveken át mondogattam magamban,hogy elég a netszex meg a prostizás, de be kell látni, egy kedves, helyes barátnőt semmi nem tud pótolni, az égvilágon semmi más.
Hát, nálam már 20 felett is az volt, hogy ahogy telt az idő, csak fogyott az önbecsülésem. Ez oda vezetett, hogy már egyáltalán nem jártam emberek közé, mert rossz volt egyedüli kis lúzernek érezni magam. Nem is beszélek magamról senkinek, mert szégyellem, ahol tartok, és nem akarom tovább rombolni a lelki világomat megalázkodásokkal.
Nemrég is csak a szerencsének köszönhettem, hogy "felszedett" egy lány, és lett egy minimális tapasztalatom. De sokat eddig nem tudtam kezdeni vele.
Szóval, ha te megtudnád egy 27 éves haverodról, hogy csak nemrég vesztette el, pedig úgy hitted, hogy normális a csávó, meg már rég túl van rajta, akkor hogy viszonyulnál utána hozzá?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!