Kezdőoldal » Szerelem, szex » Szüzesség » Szerinted kb. mi az az életkor...

Szerinted kb. mi az az életkor egy fiúnál, ami után már nagyon "cinkes" ha még nem volt az illetőnek közelebbi kapcsolata nővel?

Figyelt kérdés

Igen, magam miatt kérdezem, nem pedig egy ismerősöm ismerőse miatt...:)

A válaszokat előre is köszönöm, nem fogok semmilyen hozzászólást lepontozni.

(Ha már volt sok ilyen kérdés, akkor elnézést kérek, ha valakit ez zavar, de az aktuális véleményekre vagyok kíváncsi.)



2012. szept. 19. 23:53
1 2 3 4 5 6 7 8
 41/78 A kérdező kommentje:
Hát, kínos szituációból nőügyek nélkül is jutott nekem, azokra nem igazán vágyok. Nem igazán tudom, hogy van e olyan, hogy ezt a lemaradást behozza az ember. Bizonyos dolgokat bizonyos korban kell megélni, hogy jól menjenek a dolgok. Én bevállalnám a változást, de a lehetőségeim nem túl jók. Nem tudom az első lépéseket sem megtenni egy ismerkedéshez. Nincsen haveri köröm, akivel eljárhatnék, nincsen önálló életem, még a szüleimnél lakom. Szeretnék ezen változtatni, de rettentően kevésnek érzem magam, és félek. Elzárkóztam már a külvilágtól nagyon régen, nagyon nehezen élem meg a mindennapokat. Folyton egy szerepet játszok mások előtt, ami nem én vagyok, csak egy védőfalként használom. És nem tudom, hogy e mögül hogyan kell kilépni. Kicsit olyan, mintha már régen lemaradtam volna a hajómról, és egy olyan helyen ragadtam, ahol semmi keresnivalóm nincsen.
2012. nov. 29. 01:39
 42/78 anonim ***** válasza:
Remélem nem vagy valami aljadék egyetemi szigor-tanárbácsi aki azokon az embereken éli ki az elnyomott agresszióját az elkúrt élete miatt, akik voltaképp nem tehetnek róla! Vagy mi ez az állarc? Az ilyenek álatlában ilyen zsarnok főnökök, tanárok szoktak lenni, akik másokon verik le az életük csalódottságát. Nálad igaz ez?
2012. nov. 29. 02:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/78 A kérdező kommentje:

Nem, ez nem igaz nálam. Nem vagyok sem tanár, sem vezető.

Egy senkiként élem az életemet, nem ártok senkinek. Maximum a közvetlen családtagjaimnak, akiknek el kell viselni a zárkózott személyiségemet.

Szóval tőlem nem kell féltened a gyerekeidet, ha majd egyetemisták lesznek.

Ennyit az előítéletekről...:)))

Egyébként 1 lánnyal találkoztam életemben ismerkedés céljából nemrégen (ő szedett fel), és már a találkozás előtt tudta, hogy nem voltam még soha randin, stb.

és emiatt ő is azt feltételezte, hogy valami aberrált elmebeteg vagyok... de végül mégis mert találkozni velem valamiért. Bátor lány.:)

2012. nov. 29. 12:39
 44/78 anonim válasza:
Nem lepődöm meg, ha nem mersz ismerkedni, hiszen mélyen rögzültek a gátlásaid. Először önmagaddal kell egyenesbe jönnöd, anélkül nehéz ismerkedni. Fogadd el és szeresd magad. Fogadd el, hogy ez van, a múlton nem lehet változtatni. De a jövőn igen :). Ha jól érzed magad a saját társaságodban, már könnyebben fog menni más társaságában is. Amit nagyon ajánlanék neked, az egy agykontroll-tanfolyam. Segít elsajátítani a pozitív gondolkodást. Próbáld ki, sok sikert!
2012. dec. 7. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/78 anonim ***** válasza:
Előző, ez azért marhaság, mert hiába érzed te nagyon jól magadat magaddal, ha a másik meg köp rád, unszimpatikus, életidegen, közegidegen pofának tart mégis. Akkor lehetsz te akármilyen harmoniában önmagaddal, ugyanúgy le leszel rántva a WC-ben.
2012. dec. 7. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/78 anonim válasza:
Hát nyilván te sem akarsz egy ilyennel együtt lenni, amilyet leírtál... Nem jött be? Tovább... :)
2012. dec. 19. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/78 A kérdező kommentje:

Próbáltam már a pozitív gondolkodást erőltetni magamon, de csak ideig-óráig megy. Úgy tűnik, hogy nagyon belém rögzült az ellenkezője...

Nem azzal van nekem a bajom, hogy elhajtanak a csajok, mert én nem is tudok kezdeményezni egyáltalán. 27 év alatt egyszer sem tudtam megtenni még 1 lánynál sem. Tehát nem jutok el odáig, hogy elutasítsanak.


Azt is beismerem, hogy ilyen negatív emberekkel nem érintkezik szívesen senki. Hiszen magam sem szívesen élek egy ilyen ember testében. Utálom ezt az embert, akinek születtem, sosem tudtam kibékülni magammal.

viszont ettől függetlenül vágyok rá, hogy nekem is lehessenek olyan élményeim, történések az életemben, amik más normális embereknek természetesek.

Próbáltam évekig ezt elfojtani, és beletörődni a sorsomba, nem ment. ugyanoda jutok vissza mindig...

és most megakadtam, hogy hogyan legyen tovább.

2012. dec. 25. 01:06
 48/78 anonim ***** válasza:

Én ugyanez. Szarügy, de nem tud rajtad segíteni senki sem, és igazán nem is érdekel senkit sem. Az a nagy helyzet,hogy minden embernek megvan a maga magánéleti sleppje, gondja baja, azzal foglalkozik mindenki, és még ha törődést színlelnek is, nem érdekel senkit a te lelki nyomorod izán. Jönnek az ilyen lesajnáló és egyben bíztató kamu töltelékdumák,hogy ezt csinálj azt csinálj...baromság. Nem egyszerű. Nem megy! Egyszerüen bele kell törődni,hogy te lélekben egy ilyen ember vagy.

Ez ugyanolyan mint aki torz pofával születik, az is többnyire beletörődik hogy nem lesz ARmani modell. Ez van. A szar lelkületű emberek, pszichésen gyengék, betegesek meg beletörődnek,hogy a szerelem, szertet sosem lesz elérhető számukra. EZ van. PErsze ahoy egy torz pofán is lehet segíteni plasztikai műtéttel, ami valljuk be nem egyszerű, úgy a lelki síkon is lehet változni elméletileg, de gyakorlatilag necces, és nehezen szánja rá az ember magát. Teljesen egyedül, és nembevállalós hozzáállással kizárt. Valóban nembírod elnyomni, én sem, éveken át mondogattam magamban,hogy elég a netszex meg a prostizás, de be kell látni, egy kedves, helyes barátnőt semmi nem tud pótolni, az égvilágon semmi más.

2012. dec. 25. 04:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/78 anonim ***** válasza:
Figyelj, én is ismerek ilyen srácot, vele is ugyanaz van mint veled, nagyon durva önbizalomhiánya van, amiről a kiközösítés és az anyuka-apuka túláradó gondoskodása nagyban tehet szerintem, pedig lenne esélye simán, mert okos srác, szépnek nem szép ugyan, de szerintem férfiaknál ez nem számít, egy nőnek nagyon kis dolgok is elegek, hogy beleszeressenek valakibe, de ha nem jársz sehova, akkor elég nehéz találkozni bárkivel is :) Én 15 voltam, amikor az első történt, 14, amikor az első csók, de nem ugyanazzal a lánnyal. Utólag belátom még nem voltam kész rá, de nem is bántam meg. Szerelemről meg szó nem volt, inkább a kíváncsiság hajtott minket...:) Szerintem fiúknál olyan 22 felett már kezd furcsa lenni, aki meg 30 felett is szűz azzal az lehet, hogy az önbizalma az egyre több idő eltelése miatt egyre kevesebb lesz, és a végén már nem is akarja és nem is hisz benne, hogy összejön. Fejben dől el minden. :)
2012. dec. 26. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/78 A kérdező kommentje:

Hát, nálam már 20 felett is az volt, hogy ahogy telt az idő, csak fogyott az önbecsülésem. Ez oda vezetett, hogy már egyáltalán nem jártam emberek közé, mert rossz volt egyedüli kis lúzernek érezni magam. Nem is beszélek magamról senkinek, mert szégyellem, ahol tartok, és nem akarom tovább rombolni a lelki világomat megalázkodásokkal.

Nemrég is csak a szerencsének köszönhettem, hogy "felszedett" egy lány, és lett egy minimális tapasztalatom. De sokat eddig nem tudtam kezdeni vele.

Szóval, ha te megtudnád egy 27 éves haverodról, hogy csak nemrég vesztette el, pedig úgy hitted, hogy normális a csávó, meg már rég túl van rajta, akkor hogy viszonyulnál utána hozzá?

2012. dec. 26. 18:08
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!