Miért mondják, hogy "egy 20 évesnél idősebb szűz lány, vagy egy visszafogott lány kincs"?

Én nagyon szerettem volna szűz maradni egy szűz fiú számára vallási okokból. Mindenki vágyik titokban erre a tisztaságra. De rájöttem, hogy attól még, hogy valaki szűz, nem biztos hogy lelkileg érintetlen. Pl. én olyan srácnak adtam a szüzességem, akit nem szerettem, de igazából pont azért mert valaki másba voltam szerelmes, lelkileg nem voltam szűz egyáltalán. És az a srác, akibe én szerelmes voltam, talán szűz volt a vallásosság miatt, de tudtam, hogy átélt egy nagy szerelmi csalódást, elvesztett egy gyönyörű lányt, akinek még csak a nyomába se érhetek...valahogy tudtam, hogy a lelki szüzességét már elvesztette ő is.

És nem bántam meg, hogy a szerelmem már nem szűzen kapott meg, egyrészt mert ő több lányt is megdugott már előttem, és úgy érezném, ha szűzen kapott volna meg, hogy olyasmit adtam neki, amit nem érdemelt meg, hiszen ő nem viszonozta.

Szóval én a szüzességem egy szűz fiúnak tartogattam, de mivel ilyet nem találtam, nem bánom, hogy nem annak adtam akit szeretek.

Hát az utolsó válaszon igencsak elcsodálkoztam. Nem pont az a lényeg, hogy annak add oda a szüzességed, akit igaz szerelemmel szeretsz? Mért adtad oda magad annak a másiknak, ha nem szeretted? Úgy hangzott a válaszod, mintha "bosszúból" adtad volna oda magad másnak. Nem érdemelte meg? Ilyet én nem tudnék mondani, ha szeretem.

Én egy olyan srácnak adtam oda a szüzességemet, akit tiszta szívből szerettem és ő ugyanúgy érzett irántam. Ő már régen nem volt szűz, de engem a legkevésbé érdekelt, hogy kivel hányszor csinálta....vagyis hazudok, mert pont hogy tetszett, hogy ő már nem szűz, így tudtam, hogy tud majd rám vigyázni, és óvatos lesz, mert elmondta, hogy ő már "fölavatott" előttem egy szüzet.

Nem bántam meg, azóta is együtt vagyunk és szeretjük egymást (7 éve)

Csak érdekelne a kérdésemre a válaszod.

Egyáltalán nem voltam már vallásos, amikor lefeküdtem azzal akit nem szerettem. Ha hittem volna még Istenben, nem fekszem le senkivel házasság nélkül.

26 voltam és még szűz és nem tudtam levakarni magamról a srácot. Szerelmes voltam abba a régi hívő fiúba, akit már sok éve nem láttam és tudtam, hogy én már soha többé nem leszek szerelmes. Viszont vágytam a szexre. Ezért feküdtem le vele és nem bosszúból. Kíváncsiságból tettem, tudni akartam milyen a szex. De nagyon fájt nekem. Azt hittem az én hibám, mert szűz vagyok. De mikor sokadjára is fájt, feladtam és nem erőltettem tovább a szexet. Amúgyis undorodtam a testétől. Ezt se tettem jól, belementem egy testi vonzalom nélküli kapcsolatba. De ő tudta hogy nem szeretem és azt mondta, neki így is jó, a szerelem nem fontos. Nem sokat feküdtünk le egymással. Később, sok év múlva tudtam meg, hogy neki nagyon nagy volt a nemi szerve és nem én voltam az első lány, akinek nagy fájdalmat okozott. Pedig óvatos volt szegény.

Aztán szerelmes lettem és 29 évesen éltem át azt, hogy a szex pontosan olyan, mint a filmekben. És mégis azt mondom, nem érdemelte volna meg a szüzességem. Én őrületesen szerettem, de ő szerintem nem szeret engem igazán. Kicsit úgy érzem magam mellette, mint akivel azért van együtt, mert én jöttem neki össze. Nem várom, hogy szerelmes verseket írogasson, de olyan szinten törte össze a boldogságomat a faragatlan bunkó viselkedésével, hogy igenis örülök, hogy csak a szívemet adtam neki és legalább a szüzességemet nem.

Előző előtti válaszoló...én nem akarlak megkövezni de had kérdezzem meg és ha a családod nem lesz?A szülők sem élnek örökké, és a tesóknak is előbb utóbb párjuk lesz ha csak nem olyaok ők is mint te...képtelen vagyok elhinni h vkinek az egyedüllét a jó és maximálisan kielégítik az igényeit akönyvek+számítógép.Tudom ráfogtad a robotolásra ez szép dolog meg mit csináljon a szerencsétlen ember ha dolgozni kell de vhol azért nem ez az élet értelme sztem vagy ennyire tévednék?Mi a jó a magányban a szerzeteseken kívül nem hiszem h sokan örömüket lelnék benne egy életen át.

Sztem mindennek van oka csak szeretünk kifogások mögé bújni...