Társkeresésben vagyok, közben meg undorodom a pasiktól. Ez el fog múlni?

Ezeket az elején (szexkapcs) le kell szögezni. Mindenkinek más fér bele.

Szerintem az előző hapsijaid nem véletlenül menekültek el előled. A többi is el fog, megsúgom. :P Am meg egy férfi ha közeledik, tökmindegy milyen szándékkal, ölel, simogat, csókol. Ha nem tudod tolerálni hogy hozzád érnek, akkor mi a fenének keresel párt? Meg kell maradni önmagadnak, vagy először helyre kell tenni a belső félelmeket, undorokat. Felesleges akkor hagyni az embereket közeledni, mert ha ilyen elvárások mellé még beközlöd azt hogy ne érjen hozzád, mert taszít, akkor az is meglép, aki éppen nem csak megfektetési szándékkal símítja meg a karod, vagy ölel át. Tegyél rendet a fejedben, utána talán összejön egy értelmes kapcsolat!

xii-ii ker?

A férfiak nem tárgyak! úgy beszélsz róluk mintha érzéketlen rideg valamik lennének, akik gyakorlatilag képtelenek az intuitív viselkedésre... igenis belelátnak a nők érzelemvilágába, azonban nem mutatják ki az érzéseiket egykönnyen. Amikor egy férfi kimutatja a nő felé amoit érez, azt értékelni kell, mert nagy dolog! És ezt mondom úgy, hogy nő vagyok, nem pedig férfi. Ameddig tárgyként tekintesz egy élő emberre, és "gyakorolsz" rajta, ne várj nagy robbanást...

A kora az miért undorító? Ezt is így emlegeted. Egy „Brad” Pitt 49 éves, sok nőnek bejön még.

Én nem mondtam egy szóval sem hogy angyal vagyok, mert hazudnék, sőt hibátlan sem vagyok. Egyszerűen mint embert úgy kezeltem a férfiakat eddig. Nem is volt gondom, egyikkel sem, mind értékelt, és utólag megmondták hogy a megbecsülést azért kaptam, mert én is értékeltem őket úgy ahogyan voltak. Azt hiszem van viszonyítási alapom. Megjegyzem a hozzáállásom a kapcsolatokhoz merőben más. Nem kezelem úgy az embereket mint a tárgyakat, kisstílű játszmákba nem mentem bele, inkább voltam egyedül mint valaki játékja, és elértem azt, hogy még egy sem volt aki "ribiként" kezelt volna... Arról nem tudok mit írni, nincs benne tapasztalatom. Arról viszont igen, hogy az emberek többsége értékeli ha érző emberi lénynek tekintik, és ez igaz a férfiakra is. Nem baj, majd idővel megtanulod! ;) Egyébként pedig nem alapból a rosszra kell gondolni azonnal, és a férfiak közül sem arra a pár százalékra kell gondolni, aki identitásilag félresiklott ( gondolok itt a cukrosbácsikra, és hasonlókra) Ha van fejlett érzelmi intelligenciád, ki tudod szűrni ki az aki érdemes arra hogy kezdj vele, és ki nem... Gondolj amit szeretnél, élj ahogy szeretnél, de minden amit kapsz, az a saját tetteid következménye... Ok okozat, ilyen az élet... :)