Hol vannak a normális srácok?

"egy pasinál a normális lány jelentése = megbízható, kedves, humoros, szeretettel teli és társai"

Azért innen hiányzik hogy jól nézzen ki. Mert a külső természetesen fontos. Max azoknak nem, akik nem sokszor vannak nővel és kénytelenek bárkivel összejönni.

És tudod mi van még ami megnehezíti a férfiak dolgát.

Gondoljunk csak az első csókra. Mármint amikor a randin elsőnek csókoljuk meg egymást. Ha egy férfi csókol meg egy nőt, akkor a nő megjátszhatja a fejét hogy ez még korai, aztán a férfi kérhet bocsánatot, mintha valami szörnyű dolgot csinált volna. De ha egy nő csókol meg egy férfit, nem fog visszautasítást kapni, nem kell bocsánatot kérnie. Gondolj csak bele, ha egyszer ilyen helyzetbe kerülnél kedves kérdező hogy lesmárolsz valakit, az meg megjátssza magát, mintha nem akarta volna a csókot, te meg nem győznél bocsánatot kérni. Hogy éreznéd magad?

A 36-os válaszban van némi igazság.

Én nem vagyok normális srác :) Kívülállóként úgy látom, hogy a korodbeli, 15-17 éves srácoknak még nincs valami sok tapasztalatuk. Az ismerkedés a tinédzserkorban valami új, ismeretlen, be nem gyakorlott viselkedés, és sok időre meg gyakorlásra van szükség, hogy flottul menjen.

A külső alapján válogatni könnyű, ezért a fiúk ezt hamarabb megtanulják, mint a belső értékek figyelését.

Ezen kívül azok a lányok, akik szerinted p.csásak, könnyebben kaphatók - ezért a fiúknak többször lesz velük sikerük, és a velük való ismerkedést gyorsabban megtanulják, mint az általad várt hősszerelmes viselkedést. Az bonyolultabb.

Idővel persze, ha már a fiú magabiztosan fogja érezni magát egy párkapcsolatban, meg a szexben, akkor idővel el fogja várni a figyelmességet is, a kedvességet, az okos megértést, meg általában az olyan dolgokat, amiket te hiányolsz ezekből a lányokból. De egyelőre még maga a párkapcsolat megléte a fontos, és nem a minősége.

És persze az is igaz, hogy akinek szép a barátnője, az több tiszteletet kap a fiúk körében. Ez nem valami apróság, ez irtózatosan fontos egy fiúnak. Ebben a korban csak a legbátrabb fiúk mernék megtenni azt, hogy egészséges létükre egy mozgássérült vagy egy vak lánnyal járjanak.

Ezt ne úgy értsd, hogy a fiúk félnek a normális lányoktól... de talán félnek attól, hogy nem tudnak megfelelni az elvárásaidnak. És talán nem is biztosak benne, hogy meg akarnak felelni neki.

Most leírom a gondolataim, de hozzáteszem, a kommenteket nem olvastam el.

Szóval...

Azzal kezdem, hogy nem vagyok "normális srác". Semmilyen értelemben. Például azért sem, mert amit leírsz, az a mai átlagot tekintve már csak nem is normális, hanem ritkaság.

Meg úgy általában mindenben én vagyok a kivétel, de azért mégis leírom, hogy van ilyen is.

A nyitás kérdése: Nekem baromira imponál, ha egy lány nyit felém. Ez nem jelenti azt, hogy töketlen vagyok. Ha optimálisak a körülmények én is nyitok valaki felé, de nem azzal kezdem mindjárt, hogy odamegyek és elkezdek teperni. Az egyáltalán nem az én stílusom, szerintem az ilyen egyenes gáz. Lehet erről vitázni, de így látom. Pont. Először szépen megfigyelem inkább. (nyilván nem a buszon ismerkedem ugye...) Azért figyelem meg egy kicsit távolabbról, mert ha egyből elmondom neki, hogy tetszik, esélyes, hogy onnantól nem viselkedik természetesen a közelemben és ez már rossz, hiszen megismerni akarom az elején, hogy egyáltalán van-e értelme közeledni feléje.

Ha úgy ítélem meg, hogy okés a dolog, akkor pedig keresni fogom az alkalmat, hogy mikor tudok vele beszélgetésbe elegyedni "véletlenül", DE akkor sem fogok teperni, mert szerintem az még mindig gáz. Éééés ha már kicsit jobban ismerjük egymást, akkor tudtára adom, hogy tetszik. Mondjuk. Ezt csak azért írtam le, hogy lásd: nem csak így, vagy úgy lehet. Más és más emberek vannak más és más gondolkodással.

Azon kívül a Te korosztályodból igazi csoda lenne, ha egy romantikus alkatú fiatal sráccal össze tudnál jönni. Emlékszem, annyi idősen egészen hidegen hagyott az ilyesmi, ha egy lányra néztem, a potenciális szexpartnert láttam benne, egyszerűen a túlcsorduló hormonok miatt. Az a korosztály még éretlen és hát tombolnak a hormonok. Lehet, hogy van kivétel, de az maga a csoda. Én 20 éves korom körül kezdtem beérni. Mostanra kezdtem arra vágyni, hogy legyen egy párom, akivel szeretjük/megértjük/kiegészítjük egymást és nem úgy tekintek egy ideje a nőkre sem már, mint régen. Megváltozott az értékrendem is, családcentrikus lettem, bár ez az én koromban ritkaság, de nagyon.

Szóval a te korosztályodban ne nagyon számíts ilyesmire. Az, hogy esetleg lelkileg egy hangyányit érettebb vagy, mint néhány társad, jó dolog, de nem várhatod el a többiektől is ugyan ezt, mert itt most te vagy a kivétel.

22/F

Hát ezt nem hiszem el... Most kajak elkezdik egymást ismeretlenül oltogatni? :D Azért mert valakinek nem jön össze egy párkapcsolat? Persze, ez ilyen korban a legnagyobb probléma, tudom-tudom... :D

Ezt sose értettem. Aki szerette a párját, és ha meg is csalta, vagy csalódott benne, azt mért kell elszidni utána? Ha elhagy a barátnőm, (az mi amúgy?) akkor én is milliós nézettségű rapzenét készítek, ahol elmondok minden csajt p.csának meg rabancnak? Annak ellenére, hogy "előtte odaadtam a szívem neki e', yo". Tényleg odaadhattam, nem mondom... :D

Amúgy a kérdésedre a leírásban ott a válasz, a pár sztereotip sor után: "tisztelet a kivételnek, mert azt is tudom, hogy vannak, sajnos nem a környezetemben"

16/F