Miért nem értik meg az emberek, hogy vége az IT "aranykorának"?
Hogy bárki beléphet az IT világába megfelelő végzettség nélkül? Sokan még mindig azt hiszik, hogy van egy érettségijük, majd elvégeznek valamilyen bootcampet és akkor majd milliókat keresnek. Tényleg ennyire nehéz felfogni, hogy még az IT diplomások is szívnak? A külföldi subokon is folyamatosan jönnek az ilyen kérdések, hogy melyik bootcampel van esély, IThez nem kapcsolódó mérnöki diplomával (szóval nem villamos), gazdász diplomával van e esély. Miért nem bírják felfogni, hogy el kell menni egy egyetemet elvégezni IT szakon? Ha már váltani akarnak, legalább annyi legyen bennük, hogy elvégzik az alapképzést.
Tudom, hogy régebben ment így is. De már nem az a világ van és nem is lesz az. Szerintem a jelenlegi helyzettől jobb nem lesz. A cégeknek sem éri meg, hiszen a legtöbb egy rosszabb egyetemista szintjén nem volt összeségében. Jóval többet kellett velük bajlódni.
Nem hiába zárnak be a bootcampek sem.
A munkatársam is most tanít 1 gépészmérnököt, 2 gazdászt és egy építészt. Megkérdeztem, hogy komolyan gondolja, hogy el tudnak majd helyezkedni. Természetesen ő sem gondolta komolyan, de mivel fizetnek neki, így oktatja őket. Szóval ezek az emberek még magán órákra is hajlandóak költeni ahelyett, hogy belátnák, hogy IT diploma nélkül nem fog menni.
Ezt miért nehéz felfogni, amikor általában az ilyen kérdések alatt megmondják nekik?
válasza:>>> " Az a tudás, amit az egyetem abban a 3–5 évben ad, az a tudás elsajátítható máshogy is. Persze meglesz a veszélye, hogy esetleg bizonyos dolgok rosszul rögzülnek, vagy a tudás valamilyen szempontokból hiányos lesz, de egy egyetemi képzés sem garancia arra, hogy valaki a diplomaosztó után is tudja és jól tudja azt, amit elvileg tanítottak."
Az a tudás, amit az egyetem ad, nem sajátítható el máshogy, legalábbis, olyan gyalogbékáknak nem, mint amilyen te is vagy.
Az egyetemi képzés nem csak lehetőség, hanem egyúttal kényszer is. Ugyanis vannak vizsgák, ahol is meg kell ütni egy szintet és ha ez nem megy, akkor a hallgatói státusznak előbb-utóbb annyi. Köztudott, hogy a kegyelem kettesért 60 %-ot várnak el. Ebből 50 % azért meg is szokott lenni, másképp óhatatlanul belép a delikvens a lemorzsolódási szakaszba, amiből menekülés általában nincs.
Azt is meg kell említeni, hogy a hallgatók nem kis része jóval a minimum fölött teljesít, még olyan is akad, aki az elvárt eszmei 100 % fölött lebeg, ugyanis annyira tolja a neki tetsző, neki fekvő témákat, hogy bizonyos területeken röhögve túlteljesít. Van még olyan is, aki mindenevő. Na, ha ez egy kis tehetséggel, affinitással párosul, az egy lottó ötös, mert az ilyeneket veszik meg a cégek leghamarabb. Belőlük lesznek a vezető mérnökök, a cég oszlopos tagjai, akiket egy idő után már kirúgni sem mernek.
De az otthoni tanulgatásnak nincsenek olyan következményei, hogy vizsga, meg ZH, na és, szakdolgozatot is ritkán kényszerülnek írni az olyan ámítástechnikusok, mint például te. Ennek aztán az a következménye, hogy nem lehet tudni, mi is igaz abból, amivel a CV-jüket ezek az emberkék telerajzolják. Szerencsére a túloldalon (HR) már komoly tapasztalat van az efféle szerencselovagok szűrésére.
Az más kérdés, hogy vannak helyek, ahol kis példányszámban üzemeltetnek ilyen emberkéket is, mert a feladatok milyensége és porcionálása olyan, hogy ez lehetséges, ráadásul, így a cég spórol. Ezt a szakképzett munkaerő köszöni is, mert ha nem így lenne, akkor a munkának a rosszabb, unalmasabb részét is nekik, a kvalifikáltatnak kellene elvégezni.
Ezt is te írod:
>>> "Mi ér többet? Ha Aladár felveszi az egyetemen az adott tantárgyat, mert kötelező, különösebben nem is érdekli ez a téma, és épphogy levizsgázik belőle. Vagy az ér-e többet, hogy Béla önszántából veszi meg és olvassa el a könyvet háromszor, mert annyira érdekli a téma?"
A példád silány, hónaljszagú, akár a te védekezésed. Próbálod itt azt elhinteni, hogy az egyetemi hallgatók képzetlen, vagy alulképzett senkik, míg az önképzősök maguk a félistenek. Nem. Utóbbiak többségében kontárok, akár a kuruzslók. Tudnak, de nem eleget és, akár te is, csak mímelik azt a tudást, aminek híján vannak. Tisztelet a nagyon ritka kivételnek.
Azt próbálod festeni, hazudni, mintha csak ez a két emberfajta létezne.
Nem csak Aladárok és Bélák vannak, hanem sok-sok olyan mindkét táborból, akiket nagyon erősen vagy éppen kevésbé erősen érdekel ez a hivatás. Csak a Bélák ott élik meg a hendikepet, hogy nem tudják igazolni a képességeik, a tudásuk meglétét, ha van az, ha nincs, mert még a lehetőségig sem jutnak el. Az Aladárok viszont jobbára igen, mert nekik megvan hozzá az ajánlólevél, amit úgy hívnak, hogy diploma.
válasza:>>> "Volt kb. 10 év a történelemben, mikor már volt 64 kB-nál több RAM is a gépben, és még nem volt teljesen általános az, hogy az operációs rendszer védett módban fut. Akkor volt tétje az egész témakörnek, és ott voltak a nyakatekert szükséges rossz kényszermegoldások. De ez 30 éve volt."
Persze megint hazudsz, mert a valós módú DOS 1981-től 99 %-os penetrációval bírt a PC-ken és a bő másfél évtizeddel később megjelentetett windows 95 egész kétharmad is csak egy m'sik opció volt, nem kötelező kör.
A DOS-os világ még kb. 2000-ig lazán igényelte a szoftvereket. Ezért aztán, olyan ikonikus programok, mint a Norton Commander, vagy a DOS Navigátor fejlesztői is csak 2000 előtt nem sokkal húztál le végleg a rolót.
Persze IPARI környezetben annyira tovább élt maga az x86 valós mód és a DOS, hogy léteztek hozzá olyan fejlesztések mint pl. Wifi támogatás, vagy Pendrive kezelés, hogy az RS 422-ről, RS 485-ről a SCADA, CNC mellett már szót se ejtsek.
Én magam nem rajongok a DOS-ért, a valós módot meg kifejezetten utálom, de az bizony még most is az életünk része és te hihetsz bármit effelől, de egy ipari felhasználó nem fog kidobni olyan cuccot, amire tizen-akárhány éve beruházott akkori értéken két-négy, vagy éppen hat millió forintot, ha az egyébként kifogástalanul működik. Persze, ha a termelő egység maga is DOS alapú, akkor végképp felejtős a cserebere.
A vállalkozó csak akkor költ, akkor fejleszt, ha képes vagy neki megmagyarázni, hogy a meglévő cucca helyébe, az általad megálmodott frissebb keltezésű lom neki pénzt, megtérülést fog hozni. Ehhez meg annyi nem elég, hogy: "jaj ez újabb". Nézz utána annak a fogalomnak, hogy aranyvég.
Természetesen itt a PC-ken nem régi, nagy, lompos, dobozos PC-kre kell gondolni, hanem olyan egykártyás, tenyérnyi méretű kisgépekre, amelyeknek a fogyasztása elhanyagolhatóan csekély, csak néhány Watt (milyen jól jön ez mostanság!), adott feladatra (vezérlés, felügyelet, adatgyűjtés, diagnosztika, mérlegelő rendszerek) amúgy meg kiválóan alkalmasak.
Miért használnak ma is DOS-t az iparban?
Egyszerűség:
Könnyű programozhatóság és alacsony rendszerigények.
Hardverközeli működés:
Közvetlen hozzáférés a hardverekhez (pl. soros portok, kártyák).
Stabilitás:
Ha egy adott alkalmazás futott, kevés külső tényező okozott problémát.
Hosszú távú használat:
Az ipari rendszereket gyakran évtizedekig működtetik, és a DOS-alapú megoldások sok helyütt ma is megfelelnek az elvárásoknak.
válasza:Megint olyanban hazudsz ami egy nagyon egyszerű kereséssel ellenőrizhető.
"valós módú DOS 1981-től 99 %-os penetrációval bírt a PC-ken"
1981-ben semmilyen valós módú DOS nem létezett. 1981-ben nem létezett az Intelnek olyan processzora ami valós módú lett volna.
Az első processzor amelyiknél már volt protected és valós mód az Intel80286-os processzora volt (előtte nem is létezett ez a fogalom, hogy valós mód, és pont azért találták ki, hogy a régi DOS-os dolgok elfussanak az új processzoron). 1982 februárban jelent meg. Tehát a te hazugságoddal ellentétben 1981-ben még ilyen processzor sem létezett, nem, hogy bármilyen DOS lett volna rá. És még gép sem volt hozzá, mert az első 80826-al szerelt IBM PC/AT csak 1984 augusztusában jelent meg. Ahhoz, hogy valaki 1981-ben valós módú DOS-t tudjon használni legalább időgéppel kellett volna rendelkezzen, mert csak 3 évvel később 1984-ben jelent meg hozzá egyáltalán olyan gép amin ez értelmezve volt.
Sajnos megint hamar lebuktál a hazugságaiddal, a többi állításodnak is kb. ennyi a valóság alapja.
válasza: válasza:#77
Úgy látom nem sikerült értelmezni a kérdést:)
válasza:77: "Real mode ... is an operating mode of all x86-compatible CPUs"
A 8086-ban nem létezik Real mode. A 80186-ban sem. Olvasd el mindkét processzor kézikönyvét. Egyik kézikönyvben sem szerepel a "Real mode" semmilyen összetételben. Max a "Real time clock" illetve a matematikai koprocesszor említésénél a Real mint adattípus esetén fordul elő a "Real" szó egyáltalán a kézikönyvekben. Ld.: Intel: 8086 Family Users Manual 1979; illetve 80C186EC/80C188EC Microprocessor User's Manual 1995.
/nekem ez a két dokumentáció verzió van meg, mindkettő az Intel cég által kiadott dokumentáció, ennél pontosabb forrást aligha fogsz találni./
A real mode a 80286-ban jelent meg először (tehát amit idéztél az nem pontos forrás). A 80286-os processzor intel által kiadott kézikönyvében szerepel:
"The 80286 operates in two modes: Real-Address Mode and Protected Virtual-Address Mode" azaz magyarra fordítva a 80286 két üzemmódban képes működni: valós-cím mód (Ezt nevezzük röviden Real módnak, vagy valós módnak) és védett virtuális cím módban.
Kicsit később kifejti ugyanez a könyv, hogy a valós mód a 8086 és 8088 mikroprocesszorokkal való teljes kompatibilitást szolgálja.
Forrás: Intel 80286 Hardware Reference Manual - 1987 - Introduction fejezet 1-2 oldal, lap teteje.
Tehát sem a 8086-nál sem a 80186-nál még nem létezett valós mód. Azt a 80286-nál vezették be kompatibilitási okok miatt, hogy működjenek a régi programok úgy, ahogy azok mentek a 8086/8088 és 80186 processzorokon.
válasza:> [link]
Pfff… 1 fejlesztő, 4 csillag, 1 követő, üres issues, 0 pull request, több évnyi „fejlesztési időszak” 0 érdemi committal (2020 és 2023 között).
Ha önmagában nem látod, hogy kvázi nincs veled egyetértő, a válaszaidat hasznosnak értékelő ember, hogy kvázi mindenki szembe jön az autópályán az egy dolog. Gondolhatod azt, hogy ide a GYK-ra csak és kizárólag hülyék és kontárok járnak, rajtad kívül senki nincs, aki igazi szakember lenne. Persze az ötös lottó esélyesebb, de végül is gondolhatod ezt.
De te behivatkozod egy szál embernek a szemmel láthatólag az égvilágon – szó szerint – senkit nem érdeklő, egyszemélyes projektjét? Annyira egyszemélyes, hogy igen jó eséllyel te vagy az az ember, hiszen a fejlesztő egyértelműen magyar.
Becitálhattál volna egy csomó retro projektet. Most találtam egy pascal és assembly nyelven írt projektet, ami CGA kártyák kompatibilitását és képességeit teszteli. Miközben 30 éve nem gyártanak se CGA kártyát, se monitort, ami az iparban volt, az rég megdöglött, ha van is valahol egy múzeumban, vagy padláson, akkor csoda, ha még működik. De legalább ez egy 52 csillaggal rendelkező projekt, 5 követővel és 8 forkkal, és elszórtan issue-kal. (És amúgy a fejlesztője tisztában van azzal, hogy ez retro, hogy a programjának ma nincs gyakorlati jelentősége azon túl, hogy régészkedünk egy már majdnem elfelejtett kor gépei között. Vagy becitálhattál volna egy tényleg 8088-hoz kötődő, legalább némi aktivitást mutató projektet.)
Az iparban mennyi számítógép lehet? Tízmilliós nagyságrendű? Százmilliós? Miközben az ipar is csak egy vékonyabb szelet, hiszen ma az okostelefonok száma is többszöröse a PC-knek (amiben az otthoni gépek is benne vannak)? Te meg azt gondolod, hogy releváns, a vitapartner álláspontját akár csak egy nüansznyit is formálni tudó érv lehet belinkelni egy egyszemélyes projektet, ami iránt nagyjából nulla az érdeklődés? Még ha lenne egy projekt, amit ezren csillagoztak be, és 100-an követnek, az is hol van a sok-sok millió géphez képest? Itt már nem is arról van szó, hogy igazad van-e vagy sem, hanem hogy komolyan gondolod, hogy ez a belinkelt projekt képes alátámasztani az igazadat?
Mert akkor tényleg nincs több kérdésem.
válasza: válasza:83: Tehát egy processzor esetén egy ki tudja ki által készített youteube videó megbízhatóbb forrás, mint a gyártó cég saját dokumentációja? Egyébként ha figyelmesen végignézed a videót abban is szerepel, hogy ezek a módok csak a 80286-tól jelentek meg, amikor már 1MByte-nál nagyobb memóriát tudott címzeni a processzor (ez el is hangzik a videóban, ugyan nem emeli ki nagyon hangsúlyosan de megemlíti). Ne a videó címét nézd. És továbbra is szerintem a gyártó jobban ismeri a termékét, mint bárki más.
És pontosan azt magyarázzuk neked, de Te nem akarod megérteni, hogy a real mode azért van bent a 80286 és utána lévő processzorokban, hogy kompatibilis maradjon a 8086/8088 procikkal. Nem tudom miért nem lehet ezt felfogni. Tényleg elárulod, hogy ezt miért nem vagy képes megérteni?
válasza:Real mode, also called real address mode, is an operating mode of
ALL x86-compatible CPUs.
The mode gets its name from the fact that addresses in real mode always correspond to real locations in memory.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!