Kié a szoftver ami kódnyelven megvan írva a weboldalhoz?

#8 "Miért ne használhatná fel az ötletel, ha az nincs levédve?"

Mert a szerzői jog nem így működik. Hacsak az alkotó le nem mond a szerzői jogairól, akkor azok őt illetik meg, kvázi "le vannak védve". Nem pedig fordítva, ahogy sokan képzelik, hogy hacsak nincs hatalmas betűkkel feltüntetve, és hat ügyvéddel meg közjegyzővel aláíratva, akkor szabadon lophat bárki bármit.

Tudsz linkelni erre bármi konkrét törvényt? Ha igazad lenne, akkor ennyi erővel ha én leírom, hogy 2 + 2 = 4, onnantól kezdve ez az én ötletem és senki nem használhatja többet.

Vagy csinálok egy webshopot, akkor többet senki nem csinálhat webshopot. Ez természetesen ostobaság. Azt is el kell fogadni, hogy ami eszedbejut, az másnak is eszébe juthat.

Példának okáért:

Nagyon régen csinálgattunk ismerősökkel egy játékot még középiskolás időnkben. Volt benne olyan ötlet is, hogy a nácik ellen is kell benne harcolni akik a holdon vertek tanyát. Csináltunk 3 látványterveket is horogkeresztes űrállonásokról.

Akkor én most perelhetném az Iton sky filmalkotókat vagy a Wolfeinstein new order alkotóit, hogy ellopták az ötletemet?

Mennyi játék készül ami másol egy másikat, vagy hány szoftver. Pl most is tervezek készíteni magamnak olyan szoftvert amit már mások is megalkottak, csak terveim szerint jobbat és több funckióval. Majd perelni fognak, hogy azt a kategóriát én már nem alkothatom meg? Szépen lennénk.

Ezzel szemben ha kialakítas valami újfajta technológiát, új megoldást és igen, levédeted, a te szabadalmad lesz, a te egyedi ötleted. Akkor utána más nem használhatja.

Egy dolog van amit valóban nem tehetsz meg, konrkétan a terméket nem lophatod el, ergó nem lophatod el a forráskódot amit kikupálva eladsz a sajátodként. azzal egyetértek.

Úgyhogy várom azt a törvényt amire hivatkozol.

#12: A példáid ezer sebből véreznek. Senki nem tiltja meg neked, hogy rákeress a "szerzői jog" kifejezésre, bár vannak kétségeim, hogy megértenéd-e az ott leírtakat.

Röviden: magát az alkotást mindig védi a szerzői jog, ha arról nem mondunk le, vagy nem évül el. Ha valami újat, és egyedit alkot az ember, akkor maga az ötlet is automatikusan jogvédett lesz. Ez persze nem teljesen egzakt dolog, és ezért is léteznek szerzői jogi perek, mert nem mindig egyértelmű, hogy meddig beszélhetünk inspirációról, és honnantól minősül (engedély nélküli) másolásnak. Inspirálódni szabad, ötletet másolni engedély nélkül tilos. Talán az egyik legismertebb ilyen per a Nintendo vs. Universal volt, ugyanis beperelték a Nintendót, amiért a Donkey Kong gorillája kísértetiesen hasonlított King Kongra. Nyugodtan keress rá, érdekes per, egyáltalán nem egyértelmű kimenetellel.

Másik esetben pont a Nintendo lépett fel a jogai érdekében: a The Great Giana sisters játékot nem sokkal a megjelenése után betiltatták, mivel az az egyszerű inspirációnál jóval nagyobb mértékben hasonlított a Super Mario Bros.-ra. Később, a Giana Sisters DS, valamint a Giana Sisters: Twisted Dreams már szabályosan megjelenhetett (előbbi ráadásul Nintendo konzolra), mivel már eléggé különbözött a Nintendo játékától ahhoz, hogy ne legyen másolatnak tekinthető.

Lehetne még jópár példát hozni, a lényeg az, hogy inspirációt szerezni lehet, konkrét, egzakt ötleteket másolni nem. Mint írtam, nincs egzakt szabály arra, hogy hol a határ. Ha én írnék egy nácik elleni lövöldét, azzal önmagában nem sértenék személyiségi jogokat, mert ez egy nagyon általános, tág témakör. Ha az a játék kísértetiesen hasonlítana a Wolfenstein 3D-re, labirintusszerű katakombűkban játszódik, titkos, falak megnyomására nyíló termekkel, és persze a végén egy golyószórós turbóhitlerrel, simán perelhetne érte az Id Software, vagyis most inkább már a Bethesda, mert most ők a jogbirtokosok. Az más kérdés, hogy ők valószínűleg nem foglalkoznának egy jelentéktelen hobbistával, aki egy 32 éves játékot újraalkotott. Deee megtehetnék, mint ahogy pl. a Nintendo meg is tette a 2019-ben megjelent Super Mario Bros. esetében.

Most buktál le, hogy csak okoskodsz :)

Kezdjük azzal, hogy a szerzői jog nem ível át kontinenseket, ami Amerikában perelhető az Magyarországon nem feltétlenül. Főleg, hogy Amerikában a leghülyéb dolgokért is perelni szoktak.

Csak, hogy értelmes válasz is legyen, itt a hatályos magyar törvény:

[link]

1. §, (4):

Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Ergó az ötlet nem védett. Ha alkotsz egy terméket, egy játékot amiben rohangálni kell kisemberrel, ez a működési elve/módszere, az nem védett. Tehát nem védett, hogy készítesz egy webshopot. Más is csinálhat webshopot. Ha ugyanazt a logót, lemásolod, akkor az már sérti a törvényt, de ott is csak annak a jogait sérted aki megalkotta a logót. Ha megvetted valami grafikai oldalról, attól még nem lesz a tiéd.

Amerikai példákkal jönni fölösleges, mert nem Amerikában élünk, de ha gondolod, beidézheted az ottani jogszabályokat, gondolom ismered őket (biztos vagyok benne, hogy nem ismered)

Teljesen más kérdés az amikor grafikai elemeket másol le valaki, mint egy ötletet, módszert.

És akkor érdekességképp ideteszem a munkáltatóval kapcsolatos szerzői jogokat is, ha már erről szólt a kérdés:

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

(5) * Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(7) * A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.