Milyen végzettség kell egy valamire való programozónak?

#11 Milliószor elmondtam már, és elmondom még egyszer, hátha egyszer átmegy:

Ha egy cég profiljába beletartozik, hogy pályakezdőket alkalmaznak (vannak cégek, akik x év alatt senkit nem vesznek fel, de nem mind ilyen), akkor ott a felvételi eljárásnak is a részét képezi, hogy megnézik a referenciákat, hobbiprojekteket, mert munkatapasztalat alapján nyilván nem lehet előszűrni egy pályakezdőt. Az egyetemi végzettség megléte vagy nem léte marginális, mivel nemes egyszerűséggel nem megbízható szűrési feltétel. Van épp annyi segghülye diplomás, mint tehetséges autodidakta, egy referenciamunka sokkal kézzelfoghatóbb, és informatívabb jelzője egy ember szakmai képességeinek, mint egy papír megléte. Tehát miért használnák a diplomát elsődleges szűrési feltételnek?

És tudom mi lesz a válaszod, hogy minden álláshirdetésben ott van, hogy felsőfokú végzettség. Mindig ez a válaszod, kivétel nélkül. És mindig ugyanazt adom rá válaszul: az álláshirdetésekben hazudnak. A felsőfokú végzettség beleírása egy álláshirdetésbe uyanolyan HR szokás, mint a "versenyképes fizetés", illetve a "kimagasló juttatási csomagok". Ezeket beleírják, aztán elfelejtik, hogy létezik. Elenyészően kevés cég van, akik szigorúan kizárják a diploma nélküli jelentkezőket, mert tisztában vannak vele, hogy nem előnyös szűrési forma. Inkább interjúztatnak kétszer annyi embert ha ez kell, minthogy elszalasszanak egy jó jelöltet. Igen, akár még junior pozícióba is.

Elcsépelt, és nagyon divatos mondás, hogy "nem a papír számít".

Ezt ha úgy vesszük, igaz is lehet. De azért tartunk szem előtt két dolgot:

1. Sok helyen alapvető elvárás valamilyen szakirányú felsőfokú, vagy minimum középfokú végzettség. Azaz ba sem hívnak interjúra, ha nem tudsz felmutatni valamilyen informatikai téren szerzett diplomát, OKJ-s bizonyítványt, vagy technikusi végzettséget.

2. Persze, a rendszer közel sem tökéletes, de azért többségében elmondható az, hogy az a folyamat, amikor a "papírt" megszerzed, tudást is ad. Ergo a "papírral" igazolod azt, hogy te azt a tudást elsajátítottad, és rendelkezel a megfelelő rövid- és hosszú távon is szükséges tudással és kompetenciákkal.

Rengeteget lehet fejlődni és tanulni autodidakta módon is, ehhez kétség sem férhet. De az egyetem - legalábbis a jobb képzések - olyan pluszt ad, ami hosszú távon is versenyképessé tesz. Fejlesztőnek lenni nem pusztán annyi, hogy betanulod az éppen trendi nyelvet és keretrendszert. Ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes legyél, szükséges, hogy képes legyél önmagadat fejleszteni, információt szerezni, a megszerzett információt hatékonyan feldolgozni, képes legyél egy problémán úrrá lenni (akkor is, ha soha azelőtt nem találkoztál hasonlóval), képes legyél analizálni és szintetizálni, és - bár pont a dolog megfoghatatlan mivolta miatt szeretik ennek jelentőségét alábecsülni - talán a legfontosabb, hogy legyen egy nagyon átfogó rálátásod az egész szférára. Nem véletlenül van annyi, sokak által tölteléktárgynak nevezett kurzus egyetemeken. Ezek egyáltalán nem haszontalanok, csupán a hasznosságuk általában közvetett, de egyáltalán nem elhanyagolható.

Ahol meg nem követelmény az egytemi szint, ott is sokat elmond a jelöltről, hogy képes volt-e valamilyen képesítést szerezni. Ha valaki fejlesztő szeretne lenni, de nem képes leglább egy középfokú szakmát szerezni, amit természetesen nem csak nappali tanrendben lehet elvégezni, az azért enged következtetni arra, hogy az illető szorgalmával bajok vannak.

Persze, lehet kifogásokat keresni, de akinek az nem fér bele, hogy 2 éven át minden második szombaton - leszámítva a nyarat, telet, a tavaszi, és őszi szünetet - a délelőttjét tanulásra áldozza, ott joggal kérdőjelezik meg, hogy az illető alkalmas-e arra, hogy lépést tartson a szakma fejlődésével.

"A hobbiproject nem szakmai tapasztalat. :)."

A frászt nem.

Azt figyeltem meg, hogy azok mondják, hogy nem a diploma számít, akiknek van, és már dolgozik benne. Azon a szinten már tényleg mindegy, és tényleg nem tűnik hasznosnak az, amit az egyetemen tanult.

De egyrészt az első állást megszerezni sokkal könnyebb, ha van az embernek papírja, másrészt az egyetemi képzés nem csak papírt és "lexikális" tudást ad, hanem sok egyéb készséget és képességet, amik autodidakta módon nem feltétlenül fejlődnek ki. Gondolok itt a kutatás, forráskezelés, információ szintetizálástól kezdve addig, hogy az ember tud egy témáról 40 oldalt írni és azt bemutatni egy prezentációban.

Szóval ha nagyon az elején vagy, fiatal vagy, szerintem szerezz előbb egy diplomát (aztán közben már el lehet kezdeni dolgozni).

"És mindig ugyanazt adom rá válaszul: az álláshirdetésekben hazudnak. A felsőfokú végzettség beleírása egy álláshirdetésbe uyanolyan HR szokás, mint a "versenyképes fizetés","

Tévedés. Te hazudod azt, hogy ők hazudnak.

Tudod, egy cégnél, pláne ha az multinacionális nagyvállalat, létezik olyan, hogy policy. Ez elsősorban azért van, hogy a cég védje saját magát, mert a neves cégeket éppen úgy támadja a sajtó és más, mint a híres embereket. Mindenkinél jobban a figyelem középpontjában állnak és ők ezt tudják is nagyon jól.

Ha egy noname kft-nél hibázik valaki és emiatt gond lesz, akkor a hírekben a kft nevét talán meg sem említik, de ha egy Apple, IBM vagy hasonló nagy cég alkalmazottja csinál gondot, annak van hírértéke és a céget nagyon kiütheti. Pláne gond lenne abból, ha bizonyos feladatra a cég képesítés nélküli senkiket alkalmazna.

Ezért egy ilyen cég nem fogja felvenni priceless pistikét, csak ha van szakirányú végzettséget igazoló papírja. És ezt a feltételt a céges policy tartalmazni fogja. Ha esetleg fognak valami képesítés nélküli, de jobbára neves, John Carmack kategóriájú zsenit, akkor a cég CEO-ja vagy CTO-ja fogja a szerződését aláírni.

Olyan viszont, sokadszorra mondom, nem lesz, hogy priceless pistike beadja valahova a CV-jét, amiben a legmagasabb iskolai végzettség vagy az, hogy festő-mázoló, ács, kefekötő, stb. vagy jobb esetben az, hogy érettségi és a cég ez alapján pistikét be is hívja interjúra.

Hát ilyen egy multinál, vagy nagyobb cégnél nincs és nem is valószinű, hogy lesz.

És ezt már egy adott cégnél sem tudná megszerezni?

A cégek jellemező módon a belső képzésben nem tudnak ilyen magas szintű oktatást produkálni. Ezt tapasztaljuk is, hiszen gyakran kapunk különböző vállalatoktól felkérést továbbképzések, tanfolyamok megtartására. Ezek olyan mértékben keresettek, hogy a cégek nagyon magas óradíjat hajlandók fizetni az egyetemnek, mert az oktatói tudás olyan értéket hordoz, amit a legjobb belső képzési rendszereik sem tudnak biztosítani.

Nem véletlen, hogy az évszázadok során kialakult egy professzionális oktatási rendszer, amelynek a csúcsa az egyetem.

A gyorstalpaló informatikai képzések (kódoló iskolák) mennyire befolyásolják az egyetemi oktatást?

Nincs igazán jelentős hatásuk. Azt látjuk, hogy egyrészt nem oldja meg a vállalati partnerek problémáit. Sem a hallgatói létszámban, sem az elért eredményben, tudásban nem az, amit a legtöbb partner elvár. Lehetséges persze, hogy az egyetemmel kapcsolatban álló vállalatok elvárásai az egyetemi képzésnek megfelelő szintű tudást keresik, ilyen módon nyilván kevésbé találkozunk azokkal, akiknek egy kódolási szintű képzés elég lenne, ők valószínűleg nem nálunk jelentkeznek. Egy ilyen típusú gyorstanfolyamnak alternatívája tud lenni a felsőoktatási szakképzés, amit mi is kínálunk. Ez egy kétéves képzés, ami nem ad BSc diplomát, a tantervet cégekkel együtt állítottuk össze, így egy nagyon hasznos, gyakorlati tudást kapnak a hallgatók. Aki egy gyors képzés helyett ezt választja, bár egy kicsit hosszabb ideig tart - másfél év tanulás és egy fél év szakmai gyakorlat keretében zárja le a tanulmányait -, de egy sokkal alaposabb tudáshoz jut, és többszörösen piacképes, mint a kódolótanfolyamok.

Ezek az új, magánkézben lévő programozó iskolák Ön szerint hígítják a hazai IT szakmát?

Nem, a cégek ugyanis jól be tudják lőni, hogy mit akarnak. Most kicsit pikírt leszek, de megkérdezném a kódoló iskolák vezetőit, hogy hány embert vennének fel az iskolájukból a cégükhöz? De őszinte választ várnék! Az a lényeg, hogy mindenkinek megvan a helye a piacon. A kérdés csak az, hogy meddig és mi lesz utána? Mennyi ennek az időtállósága.