Mik a Windows előnyei és hátrányai a Linux tükrében?

#20 Én értem és tudom is. Használom mindkét rendszert és azt is tudom, hogy kompromisszumok nélkül nincs váltás. Ha valaki nem tudja elfogadni, hogy nincs PS meg a többi Windowsos program és nem tud/akar szabad szoftvereket használni, akkor neki egyszerűen nem való a Linux. Ilyen egyszerű.

"minden, amire a gépet használnád, csak foghíjasan vagy egyáltalán nem elérhető"

Igazából minden, amire csak használni lehet a gépet, elérhető Linuxra is, csak nem a megszokott programokkal.

Ha Te tökéletesen elvagy Windows alatt, nem érdekel, hogy mi fut a gépeden csak fusson és működjön, akkor nem kell váltani, nyugodtan maradj Windowson. A Linux pedig ott van azoknak, akik váltani szeretnének egy alternatív, biztonságos, rugalmas, nyílt forráskódú és nem utolsó sorban ingyenes rendszerre.

Fő probléma a Linux-al, hogy nem képes egy binárist kezelni. Gyakorlatilag ahány fő rendszer van, annyi különböző binárist kell építeni egy programból.

Ezért van az, hogy Linuxon leginkább open source programok terjedtek el mert ott nem kell szenvedni azzal, hogy hány rendszerre kell buildelni a programot. Csak felrakják a forráskódot azt majd mindenki csinálja ahogy akarja.

Ha te Windows-ra akarsz programot buildelni akkor exe-be megcsinálod azt kész.

Ha Linuxra akarsz akkor buildelni kell Debian-ra, Arch-ra, Void Linux-ra, openSUSE-ra, Red Hat-re, Gentoo-ra és még kitudja hány rendszerre.

Ez részben a Linux közösség hibája is, ugyanis jellemzően szeretnek még véletlenül sem átvenni funkciókat más rendszerből. Gentoo például támogat különböző csomagkezelőket, de ott van például a Void Linux aminek kb annyi a létjogosultsága, hogy nem SystemD initet használ (amire manapság mindenki mint valami megtestesült gonoszra tekint), hanem helyette a runit-et használja ami azért jobb mert az NEM SystemD és kb ennyi.

Cserébe full egyedi az egész rendszer, tehát +1 felület amire minden fejlesztőnek buildelnie kéne.

Én személy szerint ezt a szintű szétosztottságot sajnálom a Linux közösségben. Mai napig fejlesztenek olyan asztali környezeteket amiknek többé-kevésbé ugyanaz a célközönségük és a funkciójuk is. Mate, Cinnamon, LXQT, XFCE meg még vannak alternatív DE rendszerek amiket használ 5 ember és fejleszti 8. Ezeknek funkcióját mind össze lehetne venni 2-3 nagyobb DE-be.

Csomó ember aki ezeket a noname asztali környezeteket fejleszti, átmehetne pl a Plasma környezetet fejleszteni ugyanis vannak ott is hiányosságok.

Ha össze lenne rakva 2-3 eltérő célú és képességű asztali környezet akkor nem azon kéne gondolkodnom, hogy melyik másik DE-t válasszam a 25-ből mert a mostaninak épp nincs elég fejlesztője és bugos. Hanem azon, hogy azt az egy jó rendszeremet, hogyan módosítsam magamnak, hogy jobban tetszen mert volt rá fejlesztő aki megírja.

#22 Ez bárhol előfordulhat. A fanatikusok persze, hogy tűzzel-vassal védik.

Ugyanígy a Windows esetében is. Na meg persze ugyanígy a szintén örökös iPhone vs Android vitában is és még sorolhatnám. :D

Ha egyszer valaki valamit nagyon elfogultan megszeret, akkor képtelen lesz objektívan véleményt formálni róla.

Én szeretem a Linuxot meg a Unix világát, de nem vagyok elfogult. Tudom, hogy bizonyos dolgokban jobb a Windows, másban meg a Linux, hisz mindkét rendszert ismerem és használom.

#23

Egy Linuxra lefordított bináris minden Linux rendszeren lefut. Ha pl. gcc-vel lefordítok egy C fájlt Debianon, az ugyanúgy fog futni Gentoon és Fedoran is.

A csomagkezelő és a központi tárolók tartalma az amiben eltérések vannak. APT pl nem teljesen úgy működik, mint a DNF, de ez egy végfelhasználó számára nem nagy kihívás, hisz aki nem akar terminálozni, az úgyis grafikusan telepít, tehát tök mindegy neki, hogy Debian repóból vagy Fedora repóból jön -e a csomag. Ha meg terminált használja, akkor sem nagy kihívás megtanulni azt a kb 5db parancsot, ami kell hozzá egy átlag felhasználónak, ráadásul APT és DNF közt még nincs is akkora eltérés, mint mondjuk a pacman-nél. Illetve ott vannak az univerzális csomagformátumok, a Flatpak, Snap és az Appimage. Ezek minden rendszeren pont ugyanúgy használhatóak. Én mondjuk nem igazán szeretem őket, de ebbe most ne menjünk bele. Ha mondjuk készítesz egy szoftvert és azt akarod, hogy bekerüljön pl. a Debian repójába, annak megvan a maga folyamata és feltétele. Nem megy egyről a kettőre, hisz azt ellenőrizni is kell. Nyilván bárki csak úgy random nem rakosgathat fel oda csomagokat. Erről persze van cikk valahol a Debian oldalán, ott többet olvashatsz róla.

SystemD-t azért nem szeretik sokan, mert valamelyest szembemegy a GNU és a Unix filozófiájával ("Csinálj egy dolgot, de az csináld jól!"), ugyanis egy init rendszernek indult, de ma már jóval többet akar (és tesz is) ettől. Ez pedig azt eredményezi, hogy bár kényelmes, de felfújt, tele van olyan dologgal, amivel nem kéne, nehezebben átlátható és picit lassúbb, mint pl egy OpenRC, főleg régebbi gépeken.

Asztali környezetből pedig pont azért van sok, amiért olyan sok Linux disztribúció létezik. Mindenkinek más jön be, de ez a jó az egészben, hogy itt legalább van választásod.

GNOME és a KDE a 2 legnagyobb, előbbi GTK-t, utóbbi pedig a Qt keretrendszert használja, és az asztali felületek mindegyike általában e két keretrendszer, vagy library valamelyikét használja. Mindegyiknek vannak saját programjai, fájlkezelői.

Ha nem tetszik valami, vagy túl lassan fut a gépeden, használhatsz másikat, hisz választás van bőven. Mate az még a régi GNOME 2-es időszakból származik. Amikor a GNOME 2 jelentősen megváltoztatta a külsejét és jött a GNOME 3, pár ember úgy gondolta, nem kéne eldobni ezt a hagyományos kinézetet és működést, hát fogták és forkolták a GNOME 2 -t és azóta is fejlesztik megőrizve a hagyományos kinézetet MATE néven.

Cinnamon-t a Linux Mint csapata fejleszti, kezdetben kifejezetten Mint -re, most meg már majdnem minden disztribúcióra elérhető.

Xfce szintén konzervatív és minimalisztikus, nincsenek benne csili-vili animációk alapból (persze valamilyen kompozitorral megoldható), mindenféle feature-ök, csak ami kell. Egyszerű, letisztult, nem változik a kinézete jelentősen a frissítéseket követően. Ez pl. egy kiváló asztali felület régi, lassú gépekre. LXde és LXqt szintén hasonlóak, de picit eltérnek.

Aztán ott van az Openbox, ami már inkább csak egy ablakkezelő, de elfut kb. egy kenyérpirítón is. És ha már ablakkezelő, akkor érdemes megemlíteni a tiling winow managereket, ami haladóknak való, de azokkal is Dunát lehetne rekeszteni annyi van.

A lényeg, hogy egy átlag usernek, ott az Ubuntu, Mint, Zorin, Manjaro, MX Linux, Fedora, stb. Ezekről olvasgat kicsit, megnézi melyik milyen, milyen asztali felületeket kínál, milyen gyakran frissül, mennyire kezdőbarát, stb. Ennyi közül már biztos ki tudja választani a neki tetszőt, de ha valaki nem akar belemerülni ilyen részletesen, akkor én még mindig azt mondom, hogy Ubuntu vagy Linux Mint. A legtöbb kezdőnek ezek bőven meg szoktak felelni. Kiválassza az egyiket, felteszi és használja, aztán nem kell azon agyalni mennyi asztali felület van, ha már az egyik bejön neki. Mondjuk az alap Ubuntu kissé eltér a megszokottól, annak a legkönnyebb, aki mondjuk MacOS -ről jön, hisz inkább arra hajaz, de ott a Kubuntu, ami annyiban tér el, hogy KDE asztali felülettel érkezik, ami sokkal inkább hasonlít a Windowsra.

Ha az egyik megtetszik, akkor maradj meg azon, nem kell variálni és végigpróbálni mindegyiket, ha nem érdekel.

A Windows sokoldalúbb, például a libre office is szépen elműködik alatta, ha alap szövegszerkesztésre, vagy "excelre" kell számolgatni a calc elég jól használható (bár nem tökéletes) és ingyenes is. Legalábbis a telefonos googlés excel utánzathoz képest ami egyenesen hulladék, ha bele akarsz szerkeszteni. A Windows alatt a legtöbb hétköznapi hardver működik. Tudom hogy most a linux fanoknak ez lepontozás lesz, de nem érdekel. Használtam két évig linuxot, de nincs kedvem bagatell dolgokkal szórakozni rajta már. Kinőttem belőle.

Még általános használatra is jobb a windows. De azért az eredetileg linuxra fejlesztett szoftverek (libre, gimp), ami windowson is a legjobban használható ha az alapnál kicsit több kell ingyenesen... Hát ezt köszönöm a linuxnak.

#26 Nem értek egyet, mert pont, hogy a Windows ami korlátozottabb.

Csak egy példa:

Rengeteg régi gép létezik, amin a Windows 10/11 csak nyögvenyelősen fut, emellett Linuxból több olyan disztribúció létezik, ami pedig (legalább is Windowshoz képest) kiválóan fut egy 8-10 éves gépen is.

Általános használatra is pont ugyan olyan jól használható.

Böngészés, E-mailezés, torrentezés, képszerkesztés, videószerkesztés, néhány játék, stb.

Nem tudom melyik disztribúciót használhattad, de egy Linux Mint vagy Ubuntu a legtöbb átlagos számítógépen el kell fusson bármilyen komolyabb driver problémák nélkül. De én már úgy is jártam, hogy egy TP-Link Wifi sticket a Windows 10 egyszerűen nem ismert fel. Gondolom keresgélni kellett volna hozzá valami drivert. Bedugtam a Linuxos gépbe ott meg egyből működött is.

Szóval ez sem feltétlenül igaz, hogy Windows alatt minden azonnal működik Linuxon meg vacakolni kell.

#29 Ezért használunk mindent arra amire kell. Egy régi gépre mégis miért raknék olyat?

Egyébként nincs olyan Linux ami kimondottan erőmű igényű. Az Ubuntu GNOME felülettel is kb 1-1.3 GB RAM -ot fogyaszt bootolás után, de ez még így is gyorsabb és pehelysúlyúbb, mint a Windows.

Ettől erőforrásigényesebb disztribúcióról vagy asztali felületről még nem hallottam.