A nők miért dönthetnek 3 életről mások beleszólása nélkül?

"brutális bűncselekményről van szó, amelyet bizarr módon egyáltalán nem büntet a törvény"

Ha nem bünteti a törvény, nem bűncselekmény. Lehet bűn a te etikai normáid szerint, de nem bűncselekmény.

A fejlett világban nagyon kevés olyan társadalom van, ahol bűncselekménynek számít a társadalmi normák szerint. És azok is visszaszorulóban vannak. Lásd az írországi népszavazást.

"pedig rosszabb, mint ha egy 20 éves embert gyilkolnál meg"

Mi van? Rosszabb megakadályozni egy kifejletlen életformát, hogy tovább fejlődjön, és világra jöjjön, miközben azok az emberek, akiknek ezért felelősséget kellene vállalniuk, púpnak sem kívánják a hátukra? Mint meggyilkolni egy 20 éves felnőtt, önellátó, döntésképes embert?

A környezeted még nem vette észre, hogy baj van veled?

Kérdező, a világ igazságtalan. Én már azt is igazságtalannak érzem, hogy a nőnek kell vállalnia az utódlás minden nyomorúságát, fájdalmát.

De nem mehetek ezért panaszra sem a természethez, sem az Úristenhez. Ezt dobta a gép.

És mert ezt dobta a gép, nyílván a nő dönti el, hogy mit kezd a benne növekvő magzattal.

Én megértem, hogy igazságtalanságnak érzed.

Nem akarok papolni, de, tudod, nem árt, ha az ember lánya vagy fia hasonló gondolkodású emberrel kezd. És ezt jó előre megbeszéli.

Kérdező

Nagyon sok vélemény volt már előttem, nagyon szélsőségesek is közöttük.

Én azt mondom, a te korodban mi is beszéltünk erről a dologról a párommal. Hiszen mi is felelősen védekeztünk, mi sem gyógyszerrel hanem óvszerrel és nálunk is történt baleset, szakadás.

Szerencsére erre is fel voltunk készülve - ahogy más már javasolta, ti is írassatok fel előre esemény utáni tabettát a barátnődnek. De mindenképpen nőgyógyászhoz menjen, ne csak úgy kérjetek valakitől, ugyanis ha nem megfelelő valami a szervezetében, végzetes is lehet számára. Egyik középiskolai osztálytársnőm csak azért élte túl amikor sokkot kapott a gyógyszertől (tudom, az régen volt, a mai gyóhyszereknek kisebb a hatóanyagtartalmuk), mert a nővére ápolónő és éppen ott volt vele. Szóval orvos lássa előbb.

Az jó, ha beszéltetek a témáról és ne ijesszen el az, hogy nem egyezik a véleményetek.

Akkoriban mi abban egyeztünk meg, hogy semmiképpen nem tartanánk meg a babát. Nagyon magabiztosan mindketten kijelentettük.

Ma már tudom, hogy ez csak látszat volt, fogalmunk sem lehet róla, hogy ha valóban bekövetkezett volna és döntenünk kell, akkor miképpen döntöttünk volna. Amikor már ott a terhesség - akkor az már a te gyereked akkor is ha nem így gondolsz rá. Az ember alapvető ösztöne az utódnemzés és bizony, ez megváltoztatja azt is amiben addig olyan magabiztos volt.

Szóval ne pánikolj, semmi baj nincs abban ha a barátnőd nem akar abortuszt és abban sincsen semmi baj, ha te meg nem akarsz még gyereket. Mivel még nem éles a helyzet és nem kell döntenetek róla, ezért csak beszéljetek egymással.

Ahogyan itt is, mond el neki a saját véleményedet - és közben figyelj arra is amit meg ő érez, amit ő gondol. Nincs olyan, hogy neked van igazad vagy neki, együtt fogtok valamilyen döntést hozni.

Ez a döntés legyen az, hogy mindent megtesztek annak elkerüléséért, hogy az abortuszról dönteni kelljen.

Figyeljetek egymásra és ha mégis terhes lesz a barátnőd a védekezés ellenére, akkor a lehető leggyorsabban menjetek orvoshoz s játszátok végig az egészet, hogy az abortuszt engedélyezzék és időpontja lehessen.

KÖZBEN LESZ IDŐTÖK DÖNTENI!!!

Attól, hogy bejelentkeztek, hogy engedélyt szereztek és időpontot kaptok, még nem kell mindenképpen oda is menni és meg is csinálni.

Amíg a folyamat megy, addig át fogjátok tudni gondolni, hogy tényleg ezt akarjátok-e vagy mást. Addig a szülők is elmondják a véleményüket, meghallgattok rengeteg tanácsot pro és kontra és egymást is jobban megismeritek.

Minél hamarabb van az időpont, annál fiatalabb a terhesség és annl kevésbé viseli meg a nőt ha elveszíti.

De mindenképpen megviseli - nagyon.

Mi egy 7 hetes babát veszítettünk el vetélés miatt, de az is elég sokkoló volt. Hát még ha művi abortusz lett volna. De akkor még csak egy 3 centis, bab formájú kis lény volt, nem több.

Szóval emiatt ne haragudj a barátnődre és ne gondolj rosszat róla. Talán többet tud az abortusz mellékhatásairól, az utána kialakuló szövődmények nagy számáról, a meddőség magas százalékos arányáról és a lelki sérülésekről, mint te gondolod. Beszéljetek ezekről is meg azokró a nehézségekről is, amik szerinted ellene szólnak.

Igazad van abban, hogy nem igazságos ha a nő dönt 3 életről - de igazságosabb lenne, ha te dönthetnél a 3 életről az ő ellenében?

Tehát az mondod, 36-os, hogy az apa felelőtlenségét, biszbasz kedvét vállalja át magára az állam, hogy még inkább szabadon csaponghasson, felelőtlenül éljen, a GYEREKEK rovására - mert mindeközben a gyereknek szüksége lenne egy jó apára, esetleg legyen az is az állambácsi.

Hmmm. érdekes gondolat. Mire vezetne ez?

A fogyatékkal élőket viszont alapvető kötelessége lenni az államnak a szociális hálóval védeni, azt kellene segíteni jobban, abban igaza van a 36-osnak.

Az is fontos és új infó lehet ám neked, hogy az óvszer egyszer használatos eszköz, és ha levetted, nem szabad újra felhúzni, továbbá minden aktushoz új gumi kell.

Különben nem egészen értem, hogy hogyan szakadhat nálad olyan sűrűn, hacsak nem hegyezed, élezed a farkad.

A csaj tisztességes, mert előre megmondta, hogy mire számíts. Ha nem tetszik a dolog, le lehet lépni, és lehet mást keresni. Ha bevállalod így is, akkor meg ne rinyálj, ha valami történik, hanem viseld a következményt.

Az egyéni felelősségvállalás alapvető kötelezettsége és az aktuális demográfiai helyzet, valamint az ebből fakadó családpolitika között nincs semmilyen összefüggés. Ezért aztán fölösleges is idekeverni.

Tartósan beteg, fogyatékos gyermek után most is emelt összegű ellátások, ill. plusz támogatások járnak:

[link]

Az egész kérdés kiindulópontja alapvetően hibás. Úgy tekint az ifjú az abortuszra, mint valami kiegészítő, ultima ratio fogamzásgátlóra, amivel ha nem él a partner, akkor az övé a teljes felelősség. A valóság azonban az, hogy a KÖZÖS felelősség a gyermekért a fogantatás pillanatától él, VISSZAVONHATATLANUL, teljesen függetlenül attól, hogyan végződik a terhesség. Egy felnőtt ember nem vitatkozik ezzel, és nem próbál meg kibújni alóla. A leányzó teljesen korrekt módon közölte az álláspontját, ennek fényében jogában áll az ifjúnak döntést hozni, hogy folytatja-e a kapcsolatot vagy nem, esetleg védekeznek dupla módszerrel, pl. pesszárium+óvszer, és bevállalja, hogy ha összejön a baba, akkor meg is fog születni.

Egyébként roppant szomorú, ha bárki úgy érzi, hogy jobban tönkreteszi az életét a 18-20 éven át fizetendő 20-30 ezer forint gyerektartás, mint az a tudat, hogy megölette a saját gyerekét.

“A valóság azonban az, hogy a KÖZÖS felelősség a gyermekért a fogantatás pillanatától él”

Mégsincs egyenlő szava a két félnek a dogban. Ha a nő abortuszt akar, akkor lesz, ha nem akar, nem lesz, az ellenkezőjére kényszeríteni nem lehet. Ha meg megegyeznek, mi lesz a menetrend egy besikerült terhesség alkalmával, de a nő meggondolja magát (bármelyik irányba), akkor a férfi mondhat akármit, az lesz, amit a nő akar.