Az orvosok röghöz kötése valós fenyegetés az elkövetkező 6-10 évben?

Remek, a gazdag palánták majd fizetik a szegény, de tehetséges meg menjen a sunyiba?! Oké, de akkor te se várd el az ingyen kezelést, fizess szépen ezreket egy szimpla pénzért! Ja, hogy nincs miből? Akkor így jártál! Hogy akkor megpróbálsz külföldön olcsóbb ellátást keresni esetleg? Hazaáruló, miért nem fordulsz fel inkább itthon! Ez kb. a hozzáállásod, csak megfordítva. Tetszik nem?

*pénzért => vizsgálatért

Gondolkodni és szöveget kéne értelmezni, fröcsögés előtt.

Ha az adónkat az orvosok fizetésére és más, valóban hasznos dolgokra fordítanák maradéktalanul, akkor nem itt tartanánk. A baj ott van, hogy korrupció terén Európában dobogósok vagyunk. Nem az adót kéne növelni, azt nincs hová. Nem a fizetést kéne a pincében tartani, mert az sem megoldás. Ha az ide-oda elfolyó pénzmennyiség az országra lenne fordítva, mindjárt jutna annyi fizetés az orvosnak, hogy legfeljebb a legkarrieristábbak menjenek csak ki. Ennyi meg még nem lehetetlenítené el a magyar egészségügyet. Gondold le a következő helyzetet: tíz évet megfeszítve dolgozol, tanulsz mint egy állat. Aztán végre-valahára ott a kezedben a hőn áhított diploma, a gyakorlat ideje is lejárt. Igen, a rengeteg munka meghozta a gyümölcsét, végre teljes értékű orvos vagy! Aztán elmész dolgozni. Jó esetben nem kel irreális túlórát vállalnod, hogy meglegyen az ügyelet a kórházban. Aztán látod, hogy pénz nincs. Munka töménytelen, felelősség úgyszintén. Hiszen egy hiba és vége lehet a karrierednek adott esetben. A nyomás nagyon nagy. Erre jönnek az emberek, elvárják, hogy a beled kidolgozd, hogy az ő egészségük rendben legyen, de ettől még nem ér többet a munkád szerintük, mint egy szakácsé. Vagy asztalosé. Vagy favágóé. És akkor még örülhetsz, hogy egyáltalán nem építik le a kórházat, nem magánosítják és nem zárják be. Mert ugye az nem termel pénzt, arra minek költeni. Ellenben kicsit körülnézel: külföldön akár a tízszeresét is keresheted, normális körülmények közt dolgozhatsz és az emberek jó része megbecsül. És felmerül a kérdés: tényleg maradjak? A válasz pedig a legtöbb esetben sajnos elég egyértelmű. Lássuk be: az embernek egy élete van, abból kell a legtöbbet kihozni. És ha itthon erre lehetőség nincs, akkor bizony kimegy külföldre az ember. A hazafiasság szép dolog, de kenyeret nem árulnak érte a sarki boltban.

Kész feladom, vagy direkt vagy ennyire hülye vagy magadtól.

Tudod mit: Igazad van. Csak annyit árulj már hogy ha nem az én adómból fizetik az orvosok képzését honnan van rá pénz?