Csak én vagyok, aki igazságtalannak érzi a devizában meghatározott kölcsönök piaci áron (256 Ft/CHF) forintosítását?

1. válaszoló!

Ha a tisztességtelen magatartást nem szankcionáljuk, akkor mi tartja vissza attól, hogy legközelebb is tisztességtelen feltételekkel kössön szerződést?

Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szavai:

"Ahogyan ezt látni lehetett, a Magyarországon lévő külföldi bankok egy része indította el a svájcifrank-hitelezést. Az első talán a CIB volt, amelyik nagymértékben svájci frankban nyújtott hiteleket. A magyar bankok vezetői jobban látták a problémát, és azt mondták el, hogy kénytelenek követni a külföldi bankokat, mert ha ők nem alakítanak ki svájcifrank-hitelkonstrukciókat, akkor a hitelfelvevők más bankokhoz mennek át. Egy-két olyan bank volt, amelyik elmondta, hogy ők nem nyújtanak svájci frankban hitelt. A legkeményebben a City Bank állt ennek ellent, ők soha nem adtak – amennyire tudom – más devizában hitelt. Ők azt mondták, hogy már nagyon sok országban megégette magát a bank is, meg a lakosság is azzal, hogy már ország devizájában adósodott el, úgyhogy felelős bankok ilyen hitelt nem nyújtanak."

Szomorúan hallom, hogy a City Banknak vonul ki az országból, aki sosem hitelezett devizában. Azok a bankok, akik ismerték a devizahitelezés veszélyeit, mégis tisztességtelenül elhallgatták az ügyfeleik elől, azok óriási versenyelőnyre tettek szert, azok ma Magyarország legnagyobb bankjai.

2. válaszoló!

A szerződésekben az árfolyamkockázat címen annyi szó esik, hogy csökkenhet az árfolyam, és nőhet is. Ha csökken, akkor jól járok, ha nő, akkor elnehezülhetnek a részletek.

A szerződés más része úgy fogalmazott, hogy 5% jelentős árfolyam emelkedés.

A bank akkor még nagyon körültekintően megvizsgálta a jövedelmem, szívén viselte, hogy képes vagyok-e törleszteni. Az APEH-től jövedelemigazolást kellett kérnem. De arról szó nem esett, hogy az árfolyamkockázat miatt, akár a jövedelmem 50-től 100%-át is a törlesztésre kell majd fordítanom.

A PSZÁF által közzétett tájékoztatókban 2005 év környékén még maximum 20% árfolyamkockázatról szólt a tájékoztatás. 2008 környékén már csak 15 %-ról.

A banki ügyintézők megmutatták, hogy 2000-2007 között maximum 5% kilengése volt, és erősödő pályára állt a forint.

Bemutatták a bankszövetség tájékoztatóját, miszerint nem kell félni a devizahitelektől, mert hosszú távon sem kell számítani forint gyengülésre.

Mondták, hogy maximum 5-10 % romlás előfordulhat, de az is csak időlegesen.

Mondták, hogy 2 év múlva várható, hogy Forintot felváltja az EURÓ fizetőeszköz. A svájci gazdaság pedig annyira beleolvadt az európai gazdaságba, hogy ott sem várható jelentős árfolyam elmozdulás.

A TV-ben sajnos nem hallottam olyan elemzést, ami bemutatta volna, hogy akár 70-80%-al is emelkedhet az árfolyam 10 éven belül. Ha tudsz ilyenről, ne hezitálj megosztani.

A bankoknak erről kellett volna tájékoztatni minket.

A vennél egy autót, amiről azt írják, hogy a fogyasztása 7 liter/100 km. Bizonyára te is panaszkodnál 12 liter/100 km-es fogyasztás esetén, ugye?

4-es válaszoló!

Gondosan elolvastam a szerződést, de sajnos arról egy szó nem esett, hogy akár 2 szerese is lehet a havi törlesztés.

6-os válaszoló!

195/2000. számú polgári elvi határozat, EBH2000.195 jogeset, BH1995.342 jogeset

Idegen pénznemben fennálló, meghatározott kötelezettség [...] teljesítése esetén a nemzetközi pénzpiaci kamatot kell alapul venni

Az ország CDS-besorolása megint egy fából vaskarika.

A kölcsönszerződésben egy szó nem esett CDS felárról, ennek fizetésére nem vállaltam kötelezettséget, csak arra, hogy a bank a CHF Libor-hoz fogja igazítani az ügyleti kamatot.

Ha államcsőd veszély miatt külön biztosításra van szüksége a banknak, azt valahogyan, állami segédlettel kellett volna megoldani.

Idézek a HITELINTÉZETI SZEMLE 2008. HETEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM 67. oldal

Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinanszírozás kockázatairól

"Bár erről ritkábban esik szó, a devizaalapú hitelkonstrukciók az esetek döntő többségében változó kamatozásúak: az aktuális törlesztési periódus devizában esedékes kamatterhét valamely referenciakamatnak (LIBOR, EURIBOR) a periódus elején érvényes piaci értéke határozza meg. A dinamikusan növekvő abszolút értékű, és a teljes hitelállományon belül is mind nagyobb arányú devizakötelezettségekben foglalt árfolyam- és kamatkitettség rendszerszemléletű kockázataira a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívja a figyelmet, és egyúttal kénytelen tekintettel lenni arra monetáris politikai döntéseinek meghozatalakor.

A hazai kereskedelmi bankok piaci pozícióik erősítése, valamint nemzetközi összehasonlításban is magas profitabilitásuk fenntartása érdekében mind intenzívebben igyekeznek kihasználni, hogy svájci frankban, illetve euróban a hazainál lényegesen alacsonyabb kamatok mellett tudják refinanszírozni magukat: a kockázatok döntő többsége ugyanis közvetlenül az ügyfeleket terheli. Közvetve viszont a hitelportfóliók minősége is romlik, amit a hazai bankok nemzetközi adósminősítési besorolásaiban az elmúlt időszakban bekövetkezett negatív változások is világosan jeleznek.” SCHEPP ZOLTÁN

Forrás: [link]

SCHEPP ZOLTÁN kitűnően rávilágított a probléma gyökerére.

6. válaszoló

Pénzügyekben jártas emberek?

A Rátky és Társa ügyvédi irodára gondolsz aki az ERSTE bankot képviseli a polgári perekben, vagy a dr. Trócsányi László ügyvédi irodájára gondolsz, aki az OTP Bankot képviseli a polgári perekben.

Szerinted ők az adósokat mentik?

Nagypapám megtanított, hogy nem bízunk kecskére káposztát.

Adizsuzsi!

Olvasható volt a szerződés, és többnyire érthető is, de hiányos.

Amit nem értettem azt megkérdeztem. Habár sem a közjegyző, sem a bank alkalmazottja nem értette, így tehát válaszolni sem tudtak.

"a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás" Mai napig tisztázatlan, hogy a szöveg szerzője ezt miért írta le és mit ért ezalatt.

18+3+25=46

46 oldalt kellett átolvasni és aláírni minden lapot több példányban.

Fél óránként váltották egymást az ügyfelek.

Hiányzik a szerződésből egy matematikai képlet, ami alapján ellenőrizni lehetne, hogy a bank megfelelően képezi-e a kamatot. Bár számomra értelmezhető és egyértelmű az alábbi meghatározás is:

"A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg. A kamatláb rendszeres időközönként -a megállapodott kamatperiódusoknak megfelelően- változik és a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz fog igazodni."

Sajátos értelmet kapott az igazodás: Csökkenő LIBOR esetén növekvő hitel kamat.

Vélhetően a bankigazgató nem volt aktív tagja a Magyar Honvédségnek.

Ha egy katona így igazodott volna egy díszmenetben, minimum egy hét fogdával lett volna "jutalmazva".

9-es válaszoló!

A ma szavazásra bocsájtott törvénnyel van gondom, konkrétabban a 256 Ft/CHF árfolyammal.

Te a bírósági megoldásra gondolsz, de nyilvánvaló, hogy milliónyi pert képtelen kezelni a bíróság. Sokkal elégedettebb lennék, ha törvényi szinten korrektül meg lehetne oldani ezt az ügyet. Az emésztésemnek biztosan nem használna, ha a saját ügyem megoldaná egy talpraesett ügyvéd, miközben több százezer sorstársam veszni látom.

Csak megjegyzem, hogy Lengyelország jó példával jár Magyarország előtt.

Ott nem csak rögzítették a kamatot, hanem például egy CHF-ben denominált hitel kamatát ténylegesen a LIBOR-hoz igazították. És nem kellett várni 10 évet, hanem azonnal intézkedtek.

A bankok tisztességtelenül sok pénzt húznak ki az adósok zsebéből, és viszik hazánktól távoli helyekre.

A pénz hiánya begyűrűzik mindenhová. Nem csak a devizahitelesek az elszenvedői.

2/2012 PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

6/g. kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó

javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

# 15

Papp Peti barátom elmagyarázta, hogy az árfolyam trendjét a két ország közötti inflációs különbségek határozzák meg.

Tételezzük fel, hogy van két ország, aminek pénzneme “A” és “B”. 1 gramm arany (vagy

bármilyen jószágkosár érthető ide) 100 A és 100 B Egységbe kerül. Tehát:

1 gramm arany = 100 A = 100 B

Az egyik országban 5% az infláció, a másik országban pedig 10% az éves pénzromlás mértéke,

így 1 év múlva:

1 gramm arany = 105 A = 110 B

Mint látható, elmozdult a két árfolyam egymástól!

Az inflációs különbségekből számítható árfolyam trendre rá-szuperponálódott egy piramisjáték jellegű folyamat.

E játék piramisjáték jellege abban áll, hogy a devizahitelezés volumenének bővülésekor a forint iránt nőtt a kereslet, ettől felülértékelődött a forint. A felülértékelődő forint vonzotta az új beszállókat azaz a devizában eladósodni vágyókat.

A fekete leves akkor jött, amikor telítődött a piac, hirtelen leállt a devizahitelezés.

Az játékba utolsó belépők egyszerre törleszteni kezdtek, emiatt a külföldi devizákra nőtt a kereslet, így az árfolyam fel és leértékelő hatása megfordult.

A fentiekből következően 50 Ft/CHF árfolyam szinte kizárható.

A Bankszövetség álláspontja szerint a banknak nincs deviza nyitott pozíciója, ezért sem az árfolyam gyengülés, sem az árfolyam emelkedés nincs rá kedvezőtlen hatással.

Az ügyletekhez az MNB biztosította a szintetikus devizát swap ügyletekkel.

Megjósolni sem tudom, hogy a kormány adóforintokból segítené-e az MNB-t, vagy kivezetné-e a devizahiteleket a legmagasabb piaci árfolyamon, mielőtt még reális esély mutatkozna az 50 Ft/CHF-re.

Lehet tudakozódni, hogy 2006.07.01. és 2007.07.01. között elszenvedett 16% árfolyam veszteség kinek a terhén maradt. Megérne egy misét.

Megjegyzem az OTP-nek akkor még létezett árfolyam garantált devizahitel konstrukciója.