Nemek alapján meghatározott belépési díj a szórakozóhelyeken?

"Csak egy példa: régebben korlátozták a zsidók számát a felsőoktatási intézményekben. Ez rájuk nézve diszkriminatív volt, viszont a nem zsidóknak ez egy előnyös megkülönböztetést jelentett, hiszen nagyobb eséllyel juthattak be. "

Rossz példa. A példádban az a kiinduló állapot, hogy bárki mehet az egyetemre. És a kiinduló állapothoz képest HÁTRÁNYBA kerülnek bizonyos emberek. A belépők esetén az a kiinduló állapot, hogy mondjuk 1000Ft a belépő. És ehhez képest kerülnek ELŐNYBE a hölgyek, akiknek kedvezményes. Ez a különbség a negatív és a pozitív diszkrimináció között.

Erre már én is gondoltam, a kérdezőnek valóban igaza van.

Csak ugye nehéz megmondani mi a pozitív és mi negatív diszkrimináció (ugye a kettő együtt jár).

Például, ha korlátozzuk a zsidók számát a felsőoktatásban az negatív diszkrimináció. Ha a cigányoknak külön támogatásokat, pontkedvezményeket adunk az pozitív diszkrimináció.

De pozitív diszkriminációt szerintem a kisebbségeknél (pl. cigányok, melegek vagy éppen a lányok a szórakozóhelyen) elfogadhatónak találnák a bíróságok.

De a pozitív diszkrimináció ugye negatív diszkrimináció másokkal szemben. Például, ha bevezetnének egy intézkedést egy szórakozóhelyen, hogy a pozitív diszkrimináció jegyében a magyarok arányának a vendégek körében el kell érni a 95%-ot (nehogy társadalmilag alulreprezentáltak legyenek, mint a nők a parlamentben, romák a felsőoktatásban), ahhoz mit szólnának a bíróságok?

Mert ugye nem arról szól a szabály, hogy a cigányok, svábok, tótok csak korlátozott számban léphetnek be, így nem mondhatnák, hogy ez negatív diszkrimináció.