Csak én vagyok, aki igazságtalannak érzi a devizában meghatározott kölcsönök piaci áron (256 Ft/CHF) forintosítását?

Az allaspontod szerint forinthitel kene, de a devizanak megfelelo kamattal.

Nem fog menni.

Nincs igazad. A szerződésekben világosan benne van az árfolyamkockázat. Csak el kellett volna olvasni. Sőt! Hinni kellett volna a TV-ben megszólaló elemzőknek, a Híradóban hallottaknak, hogy az árfolyamkockázat milyen nagy lehet.

Több ismerősöm is van, aki vett fel devizahitelt, de kinevetett, amikor felhívtam a kockázatra a figyelmét. Mind azt mondta, hogy az árfolyam legfeljebb pár Ft-tal változik az pedig nem tétel.

Felelőtlenek voltak, és most más fizethet helyettük.

Jó volna, ha pénzügyekben valóban jártas emberek próbálnák védeni a devizahiteleseket... ./

Teljesen összekeversz fogalmakat kedves kérdező!

Például:

"Miután az elszámolási törvény a felvételkori kamat szintet rögzítette (tehát a svájci pénzpiaci kamat csökkenéséből származó előnyöket nem biztosította az adósok részére)"

Miért biztosította volna. Ez a magyar pénzpiac. Az, hogy Svájc a saját területén milyen kamatokat alkalmaz, az maximum irányadó, de semmiképpen sem kötelező egy nemzetközi tranzakcióban.

"...ezért álláspontom szerint a felek közötti gazdasági egyensúly (szimmetria) csak úgy állítható helyre, ha az árfolyamot a felvételkori árfolyamon biztosítja a törvény. "

És ehhez hogy jön az árfolyam? Mi köze a kamatnak az árfolyam meghatározáshoz ebben az esetben?

Hogy értsd:

A nemzetközi kamatszintet többek között az adott ország CDS besorolása határozza meg. 2010-ben ez sokat romlott Magyarország esetében köszönhetően az unortodox gazdaságpolitikának.

Ez volt az oka, hogy emelkedtek a devizahitel költségei, és nem mellékesen ez rontotta le az árfolyamot is.

Ez a folyósító bankoktól független.

"olvashatatlanul kis betűvel írt többoldalas szerződésekben, amit többnyire el sem olvasott"

Itt van a kutya elásva. Ha valaki úgy adósodik el sok évre sok millióval, hogy nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa, mit ír alá, az vessen magára, és ne másokat kárhoztasson a saját felületessége miatt.

Annak idején, amikor középiskolás koromban szakmai gyakorlatra mentem egy nagy iparvállalathoz többtucat magammal, mindenki szépen kisorakozott aláírni a szerződését. Amikor mindenki végzett, a csoportvezető megkérdezte, ki tudja megmondani, mi volt a papíron, amit aláírt. Egyikünk sem tudta, senki sem olvasta el. Mai napig hálás vagyok neki, mert egy életre megtanította, hogy semmit ne írjak alá addig, amíg pontosan nem tudom, hogy mi az.

Először tisztázzuk, hogy mivel van gondod, mert jogilag rengeteg dolgot keversz és ez a kérdés így átláthatatlan.

1. kérdés: érvényesen jött-e létre szerdés? Ez alatt a kérdés alatt kell problematizálni a felek szerződéskötési akaratát, törvényi tilalmakat, stb.

Ha az 1. kérdésre igen a válasz, csak akkor kell a többivel foglalkoznod, hogy milyen tartalommal jött létre a szerződés, hogy meg lehet-e azt támadni megtévesztés vagy egyébb miatt, hogy lehet-e és ha igen, hogyan lehet módosítani a szerződést magán vagy bírói utón, ill. törvény által, hogy a devizahiteleseknek van-e a szerződéses viszonyból eredő kártérítési igénye esetleg a bankkal szemben ésésésésés.

Egyébként a gond az a törvényekkel meg a vélelmekkel, hogy a visszaható hatályú törvényhozás a bankok alkotmányos jogait sérti, plusz a Bankszövetség mulasztását az egyes hitelezők terhére figyelembe venni (ráadásul egy visszaható vélelemmel) mindenféle egyéb nélkül eléggé merész. Na most nehogy azt hidd, hogy én a bankok szócsöve vagyok, én az egész rendszert az egyoldalú szerződésmódosításokkal kezdődően alkotmányellenesnek tartom (Magánautonómia? Alapjogok?). Ha ezt egy külföldinek elmeséled, nem is fogja érteni. A Kúria devizahiteles döntései a jogtörténelem szemétdombjára valóak.

Még egy megjegyzés. A Kúria döntései nem kötelezik a parlamentet (hatalmi ágak elválasztásának elve). Ezt a szimmetria elvet meg a Kúria úgy találta ki - ha jól értem -, legalábbis számomra ez egy mideddig ismeretlen fogalom. Egyáltalán mit jelent ez? A polgári jog alapvetően nem véd a rossz üzletek megkötése elől, kivéve ha egyéb dolgok is szerepet játszanak (lásd fent, megtámadás stb.)

Érezheted igazságtalannak, mert igazságtalanul intézik. De az általad felvetett okok miatt nem annyira.

A devizahitel lényege az árfolyamkockázat. Ha ezt kiveszed belőle, akkor az nem devizahitel akkor se, ha abban számolnak. Éppen ezért alapvetően mindig a piaci árfolyammal kell számolni. De azért van itt még néhány dolog a becsapástól a szabálytalan hitelkezelésig, a szerződés megkötésének körülményeiig, és még számos más kérdés. Ezekben lehetne tisztességessé tenni a rendszert, az is sokat javítana. De azt a mai politika nem akarja. Kérdezd őket, miért, de ne higgy nekik, ha azt mondják, a bankok miatt. Ha akarnának, ők lennének az erősebbek, de főleg akkor, ha tisztességesek is lennének.

Ezért csak annyit mondhatunk, a devizahitelek problematikusak és igazságtalanok. A megoldásuk még inkább. De semmiképpen nem az árfolyamok miatt.