Idén márciusban meghalt az anyósom. Eljött a hagyatéki tárgyalás időpontja. Apósomnak egy nagy vagyont érő vállalkozása van, ahol együtt dolgoznak a másik fiával. Ezt az egész helyzetet hogy oldanátok meg?
Mivel a vállalkozás a házasság ideje alatt keletkezett, az anyai rész fele illeti meg férjemet az öröklési rend szerint.
Hozzáteszem, apósom nem támogatta a férjemet anyagilag soha, lenézte amiért alkalmazott, feleségével rosszul bánt. Apósom úgy gondolta, hogy ez az anyai rész nem illeti meg a másik fiát, azaz a férjemet, ezért a férjem ügyvédet fogadott és peres úton kell sajnos az őt megillető részt kérnie. Férjem testvére együtt dolgozik az apjával, befolyása alatt van és mindezekhez nem szól hozzá, a tárgyalás óta ő sem beszél a férjemmel. A tárgyalás előtt mi elmentünk hozzájuk és békésen szerettük volna rendezni a dolgokat, de elküldtek a házból és másnap a többi rokon tanácsára ügyvédhez fordultunk. Férjemnek több éve megromlott apjával a kapcsolata már.Én közben terhes lettem és ezt mondtuk apósomnak, akit nem érdekel a születendő unokája sem. Ti a helyünkben mit tennétek? Nem elég, hogy férjem 33 évesen elvesztette fiatal anyukáját, így a testvérét meg az apját is elveszti és az apja pedig kisemmizi a saját fiát, a férjemet és a születendő unokáját is a másik fia javára. Ezek után milyen viszony lesz a két testvér között, mit mondunk majd a gyerekünknek a nagyapjáról, nagybátyjáról? Hogy bánhat egy apa ilyen igazságtalanul a másik fiával, az egyiknek vállalkozást juttat, a másiknak meg semmit. Férjem szeretett volna ott dolgozni, de olyan feltételeket szabott az apja, amit férjem családos emberként nem tudott bevállalni. A sógorom éjjel-nappal a vállalkozásban dolgozik, nincs magánélete sem. A férjem volt az egyetlen fia anyósomnak, aki megvédte őt apósom agresszivitásától, ezért nem engedhette apósom, hogy férjem ott dolgozzon és férjemnek emiatt több száz kilométerre kellett költöznie.
40-es, nem igazan ertem, hogy miert ne hasonlithatnam a halalesetet a valashoz, az örökles eseten is megosztasra kell hogy kerüljön a hazastarsi közös vagyon, es a valas eseten is. Valas eseten a hazastarsakat 50-50% illeti meg a közös vagyonbol, az egyik hazastars halala eseten pedig az örökösöket az 50%/ahany örökös van, szoval a fenti esetben 25-25% illeti meg a ket lemenot, a kerdezo ferjet es sogorat. A sogor vagy nem foglalkozik a sajat örökreszevel, mert abbol indul ki, hogy az apos halala utan ugyis az öve lesz midnen, vagy az apos neki kiadta a 25%-ot, ez nem derült ki.
Ez az eset annyiban hasonlithato össze az en szüleim esetevel, hogy az apos, ill. az en esetemben az apam nem ismeri el, hogy az en, ill. a kerdezo anyosanak is keletkezett tulajdoni hanyada mindazon a vagyonon, ami a vallalkozase, ill. abbol ered.
Azt nem vonta ketsegbe senki, hogy a kerdezo anyosanak vagyonan az apos haszonelvezetet örökölt.
"az apa nevén lévő egyéni vállalkozást nem lehet megörökölni annak jogán, hogy megözvegyült, mivel nem az elhunyt tulajdona volt. Ez nem olyan, mint a válás, hogy a vagyonközösség alatt keletkezett értékek feleződnek, hanem haláleset, egyenes ági örökléssel."
Ez nem igaz. Minden amit a hazassag idejen szereznek a hazastarsak, az a hazastarsak közös vagyona lesz, igy a vallalkozas is. Mivel a fenti esetben az egyik hazastars meghalt, igy az ot a halala elott megilleto tulajdoni hanyadot örökölte meg a ket fia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!