Miért vannak az ember úgy oda "de a rokonod" dolgok miatt? Semmit nem jelent szerintem.

azok akik nem tudják hogy milyen egy sz*r családban felnőni,hogy milyen az amikor az okoz nekünk fájdalmat akinek elvileg mellettünk kéne állnia nem fogják megérteni hogy nem mindig számít hogy rokon vagy nem rokon

könnyű úgy magyarázni hogy élik az életüket,ha van valami akkor ott a család,nem fogják megérteni hogy van akiknek jobb a család nélkül

törődj bele

Az egyik felének jó családja van, és nem tudja elképzelni, hogy olyat tegyen vele egy rokon, ami miatt nem akarna vele találkozni.

A másik felének pedig szintén szar gyerekkora volt, mégis úgy ragaszkodik a szülőhöz, mint egy bántalmazott feleség a férjéhez.

Szerintem hasonló lelki mechanizmusok lehetnek a háttérben, mint ami a haláltól való ódzkodást is okozza - más halála a saját, egyszer biztosan beköszönő halálunkra emlékeztet.

Gondolom ez arra emlékezteti az embereket, hogy adott esetben őket is elhagyhatják rokonok, családtagok.

Persze ez nem tudatosan működik, ahogy egy temetésen sem gondolja végig az ember, hogy "igen, egyszer én is itt fogok feküdni", egyszerűen csak kellemetlen érzés lesz úrrá rajta.

Sajnos néha elfelejtik a súlyos sérelmeket még családon belül is.

Mikor három hónapos terhes voltam a nővérem nekem jött, csupa jószándékból,tele droggal, hogy kirúgja belőlem a gyereket. Erre a szüleim azt akarták, válasszam keresztanyának. Hát a lóf.szt, már bocsánat.

Azt sem bírom, ha egy légtérben van a gyerekkel.

De nem is látom rajta, hogy bántaná, ő lerendezi azzal, hogy drogos voltam (volt elvonón), de bocsánatot nem kért soha.

Kb egy éve nem beszéltem vele, nem is MO.-n lakik, így nem kell látnom.