Emberi jogok korlátozásának minősül, ha a szüleim 23 éves létemre nem engedik, hogy bankkártyám legyen?
A szüleim egész életemben szigorú elveket vallottak nevelés terén.
Konkrétan addig nyomtak el, ameddig lehetett. Már pár éve felnőtt vagyok, de tulajdonképpen 10 éves szinten kezelnek, a mai napig uralkodnak rajtam, minimálisan sem tisztelnek, értékelnek, pedig soha nem játszottam el a bizalmukat.
Jelenleg egyetemre járok levelező tagozaton, majdnem kitűnő eredménnyel, de még számos tervem van a tanulmányaimmal kapcsolatban. Alig járok valahova, és konkrétan egy barátom sincs.
Mivel levelező tagozatos vagyok, a jelenlegi rendszerben konkrétan munkát sem kapok, hiába próbálkozom vele, amióta egyetemista vagyok. Mert diákmunkára csak nappalisokat vesznek fel, az összes többi helyre pedig 2-3 év tapasztalatot vagy kereskedelmi végzettséget kérnek.
Természetesen vagyok nekik, hogy a jelenlegi helyzetemben finanszíroznak mindent, de a kettős mércéjük egyre ijesztőbb.
Szélsőségesen konzervatív emberekről van szó. Elvárják, hogy már a magaslatokban szárnyaljak, rendszeresen hozzám vágják, hogy az XY ismerősük gyerekei mennyivel előrébb vannak nálam, ugyanakkor bármit lépnék, korlátoznak, elveszik az önbizalmamat ahhoz, hogy önálló döntéseket hozzak. Bármit kérdezek tőlük azzal kapcsolatban, ami azt szolgálná, hogy előrébb jussak, úgy beszélnek velem, mint egy nyomorék 10 évessel, akinek semmiről nem szabadna tudnia.
Konkrétan nem engedik meg, hogy bankkártyám legyen, - ami olyan tinikéknek is van a mai világban, akik kijátsszák a szüleiket a hátuk mögött, ezt pedig több, mint ÉGŐNEK érzem.
Ez egyeseknek talán nevetséges lehet, és könnyű ítélkezni, hogy biztos szellemi fogyatékos vagyok (mert nem!), de ennyi idősen konkrétan úgy érzem, hogy fogva tartanak és korlátoznak abban, hogy ténylegesen felnőtt legyek. Mivel nem fiatalok, egyre rigolyásabbak és agresszívabbak.
Nekem pedig most lenne lehetőségem kitörni, élni, megtalálni a lehetőségeimet.
Már azzal fenyegetnek, hogy ha nem lesz munkám pár hónapon belül, szereznek nekem valami hülye papírt és “gyámság alá vesznek”, hogy aztán egy életre röghöz kössenek.
Nem azért tanultam és dolgoztam ennyit, hogy ez legyen az életem vége.
Nem egyszer mondtam nekik, hogy talán könnyebben foglalkoztatnának, ha lenne végre egy bankszámlaszámom. Mert ha azt mondom a munkáltatónak, hogy “nincsen, mert a szüleim nem engedik meg”, biztos, hogy azonnal szemberöhög és rám sül a lúzer jel, egy “köszönjük szépen, rohadj meg ott, ahol vagy” kíséretében.
Már most egy rakás szerencsétlenségnek és egy lelki roncsnak érzem magam, és napról napra egyre kevesebb az életkedvem.
Nekem is ilyen mocsok klerikálfasiszta szüleim voltak. Ilyen háttérrel hiába szerez valaki diplomát a legjobb egyetemen, mert olyan rövid pórázon fogják továbbra is tartani, hogy rámegy a fiatalsága és a pályakezdése.
Mikor valaki a sarkára áll, a titkosszolgálati háttér erkölcsileg kinyírja az embert és feketelistára teszik. Onnantól soha se kapsz rendes munkahelyet. A cél az, hogy a kiválasztott ember egy személyiségzavaros akaratgyenge félhülyévé legyen degradálva. Így készül a papok többsége is. (A mai világban hol terem olyan hülye, aki hisz Istenben és a többi orbitális baromságban?)
A féreg-jellem sokéves szülői árulással van kinevelve, és a szétzilált életű áldozatot senki sem érti meg az átlagemberek közül - tehát MENEKÜLJ KÉRDEZŐ - mert a szüleid már kilóra eladtak valakinek!
Na tehát most egy olyan szakra jársz, amit nem akarsz és a szüleid fizetik, hogy ezután járhass államin egy olyan szakra amit akarsz. Levelező mellett nem dolgozol, akkor majd nappali mellett hogyan fogsz? Komolyan mi a terv? Befejezed ezt a képzést aztán elkezdesz egy másikat ami mellett még úgyse fogsz tudni dolgozni és még 3-5 évig ki leszel szolgáltatva a szüleidnek?
Azért nálad vannak bajok fejben...
Huhh.
Szerintem itt nem csak a szülőkkel van a baj.
En is hasonló csaladban nőttem fel. Ahol anyambak kuss volt a neve, nevelőapám meg mellé vert is gyerekkoromban.
Mindent beszabályoztak, nem volt életem. Szintén levelezőre jártam, megis el tudtam menni mellette dolgozni.
A fizetésem pedig eltették, ők nevelnek, etetnek címszóval.
Ha valamit akartam venni a saját pénzemből, engedély kellett rá.
Mrg volt szabva mikor hova mehetek, kivel meddig. Így nagyon barátaim sem voltak.
Szóval nekem ne mond milyen szar szülőkkel élni.
23éves koromig bírtam. Én be tudtam látni, hogy hiába a nagy tervek, suli, karrier stb... aminek az útján haladtam. Ha maradok, akkor nem lesz belőlem semmi.
Otthagytam a fősulit, egy szatyor ruhával elköltöztem ebből a mérgező közegből.
2 állásom lett. Mellette tanultam. Egyedül az albérletben. Pokoli volt . De legalább éltem. Éreztem, hogy szabad vagyok, magamért teszek mindent.
Rá 2 evre megismertem a párom, onnan közösen építettük a jövőt.
A sulit azota sem fejeztem be. Most 30 vagyok, van saját házunk, 2 autónk, 2 gyerekünk. Nekem meg egy álom munkahelyem. Aminek köze nincs a fősulihoz és nem is bánom
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy neked nem fáj eléggé. Idejöttél sírni egy kicsit, mindenki elmondja hogy te nem vagy normális, majd folytatódik tovább az életed ugyan úgy.
Ha te valóban nem éreznéd jól magad már rég elsétáltál volna abba a kicseszett bankba. Rég nem anyucival szponzoráltatnád az életed, nem a gyakorin pityeregnél, hanem léptél volna.
De ezek a mondatok, amiket leírsz, hogy mindenre van kifogásod, ez valóban alátámasztja azt, hogy igaza van anyádéknak, tényleg egy 10éves szintjén állsz.
Majd ha igazán fáj, akkor majd lépni fogsz. De nem a gyakorira picsogni...
1.Menj be szépen egy bankba és csináltass bankkártyát,ahhoz nem kell a szülők engedélye.
2.Menj el egy gyárba,vagy vállalj alkalmi munkákat,hogy legyen egy kis pénzed.
3.Ha hetente csak egy napot jársz egyetemre,megkérdezhetem,hogyan telik a heted többi napja?
Flexi sztori alakul am... mindenre van kifogas, ujabb reszlet ami az eddigi valaszokat lenullazza, es persze miiiindenki ossze van eskudve ellened. Mindemelle dagalyos, modoros, idegen szavakkal megtuzdelt kormondatok ("edukacio", mi?).
1000% hogy kamu az egesz.
Nem. EZ a te életképtelenségednek köszönhető.
Mucika, a bankszámla nyitáshoz nem kell a szüleid aláírása, senki korlátozza a jogaid.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!