Valaki megtud győzni abban a kérdésben, hogy a nőknek joguk van az abortuszhoz ?

Mert törvényszerűen ember lesz belőle, csak még fejlődnie kell. 1-2 hónap múlva egy sejtből indulva elkezd verni a szív, kinőnek a végtagok, testrészek, 4-5 hónap múlva érez és gondolkodik. Jogilag 3 vagy 4 hónap a határ, az kb. ennek a határa. Ha megszületett (ami szintén rázós, főleg régen volt az), nagyon vigyázni kell rá, nagyon érzékeny. Főleg a fejére, még nem nőtt be a koponyája. Sokkal érzékenyebb, mint egy felnőtt, hamar kiszárad pl., de az anyatej erősíti az immunrendszerét. Eleinte csak kapálózik, majd hátrafelé mászik, járni kb. 1 év múlva tud, beszélni 1-2 év múlva, de még ügyetlenül. Ha magára hagynánk, még most is meghalna.

Nem tudjuk meghúzni a határt, honnantól ember valaki, és minden lépés csak rövid idő kérdése, ezért a megtermékenyítéstől annak kell tekintenünk. Még ha sok mindent el is mondhatnánk a megszületése ellen, a szegénységet, az élet értelmének kérdését, a rossz időjárást, hogy sok esetben a természet pusztítja el, vagy hogy milyen kicsi volt a valószínűsége, hogy pont ez a baba jöjjön létre pont akkor.

"Mert törvényszerűen ember lesz belőle, csak még fejlődnie kell."

Igen, ahogy a spermiumból.

Ha sehogy sem védekezel, akkor ember lesz belőle. Erre persze mondhatod, hogy nem garantált a megtermékenyítés, viszont ezen logika alapján a megtermékenyítés után sem törvényszerű, hogy ember lesz, mivel még elvetélhet.

Vagyis normális esetben megtermékenyül a nő, így spermium esetén is beszélhetünk gyilkosságról.

Legalábbis a logikád szeirnt.

A hímivarsejtből még nem törvényszerű, hogy ember lesz, csak a két sejtből együtt, rengetegből nem lesz, és még több a variáció. Az még egyértelműen nem ember, csak a génállomány egyik felét tartalmazza.

A másik, hogy nem gyilkoljuk meg, míg a magzatot igen. Legfeljebb a természet "gyilkolja meg", de nem mi. A logikátok szerint bárkit meg lehetne gyilkolni, mert előbb-utóbb úgyis meghalna, ki tudja, hogy nem lenne-e jobb a túlvilág, stb.

"Nem tudjuk meghúzni a határt, honnantól ember valaki"

Ez itt a magy igazság. Értelemszerűen bármilyen határt húzunk, az mindenképp önkényes lesz. De pontosan ugyanilyen önkényes az is, hogy te a megtermékenyítésnél húzod meg a határt.

Ez egy olyan kérdés amiben nem lehet máshogy ítéletet hozni, kizárólag az alapján, mi az, amit a többség még elfogadhatónak tart.

Most komolyan törölték a válaszomat, mert igazam volt? Szánalmas...

"Az még egyértelműen nem ember, csak a génállomány egyik felét tartalmazza."

Csak majd idővel fogja a génállomány másik felét is tartalmazni.

Te ugyanilyen logikával érvelsz a szívéről, hogy az majd lesz. Igen lesz, de majd meg lesz a génállomány másik fele, ha nem lenne meg, akkor sosem jönne létre a megtermékenyítés sem.

"Legfeljebb a természet "gyilkolja meg", de nem mi"

Ha védekezel, akkor te gyilkolod meg.

"A logikátok szerint bárkit meg lehetne gyilkolni, mert előbb-utóbb úgyis meghalna"

Nem, ilyet senki nem mondott, szóval ne hazudj. Még csak nem is az az érv, hogy úgyis meghal.

Arról van szó, hogy te önkényesen eldöntöd, hogy mikortól számít életnek valami, amire még elfogadható érvet sem sikerült hoznod.

Egy ember élete egyértelműen a megtermékenyítéstől indul, abban a sejtben indul el a program, az tartalmazza azt a génkészletet, ami a kifejlődéshez vezet, akkor indul el a folyamat. Ez az a határ, amit meg lehet húzni egyértelműen az adott személy létezése és nemlétezése között. Bizonyára a létrejötte sem Planck-idő alatt jön létre, hanem van egy kis átmenet ott is (amit jelenleg úgysem tudnánk detektálni.)

Lehet úgy venni, hogy a 10 milliárd hímivarsejt és sok 100 ezer petesejt is ember, mert lehetséges, hogy pont ők találkoznának, és akkor még nem beszéltünk ezek kombinációiról, ami egy sokkal nagyobb szám. A terhesség alatt sem lehet újabb terhesség általában, tehát akkor is elpusztul sok ivarsejt. Az őseink esetében is ugyanez történt, rengeteg ivarsejt elpusztult, minden egyes egyed meghalt, amely ezekből a kombinációkból létrejöhetett volna bármelyik pillanatban több millió évre visszamenőleg. Ezeknek a lehetséges egyedeknek a száma elképesztően nagy. De a természet ma is öli az ivarsejteket, nehéz a megtermékenyítés, sok ivarsejt elpusztul, és néhány megtermékenyített petesejt, azaz ember is elpusztul természetes módon.

Vannak háborúk, halálos járványok, betegségek, stb. De ezek még mindig nem adnak okot arra, nekünk miért lenne szabad elpusztítanunk egy kis embert, akinek lábai, karjai, szíve, feje, szeme van már általában 1 hónap után, az abortusz idejében.

Az abortusz mellett érvelők félrevezetően érvelnek. Pl. lehet, hogy a magzat diktátor lenne felnőttként, vagy lehet, hogy úgysem létezünk igazából, tehát bármit erkölcsös elkövetni. Azt is gyakran felhozzák, hogy az abortált magzatok szerintük nemi erőszakból fogantak, noha ez az esetek kb. 1%-a. Vagy azt is mondhatnánk, előbb-utóbb úgyis meghal mindenki. Ha pedig egy kis embert abortálni lehet, egy nagyot miért nem?

"Egy ember élete egyértelműen a megtermékenyítéstől indul"

Ez a te szubjektív elképzelésed amit önkényesen megpróbálsz tényként kezelni. A többségnek a zigóta nem ekvivalense egy emberi életnek.

" A többség meggondolja magát és meglepődik, amikor hallja a magzat szívverését"

De ugye ezt sem egy frissen megtermékenyített petesejtnél hallják?