Ha a Fidesz tényleg valódi 2/3-ot kapna a választóktól akkor a győzteskompenzáció abból milyen eredményt csinálna?

# 20

Amit írtam, az nem egy elmélet, hanem egy gyakorlati tényeken alapuló tapasztalat.

A cáfolatod azért nem állja meg a helyét, mert 29 évet próbálsz tárgyalni, holott a rendszer csak 8 évvel ezelőtt változott meg.

A 2011 előtti választási rendszer, bár enyhén torzító és győzteskompenzáló volt, a maihoz viszonyítva mégis sokkal-sokkal arányosabb, mert:

1. Ismerte a kompenzációs listát a területi listák esetében is.

2. Két fordulós rendszer volt, ami lehetőséget adott a protestszavazásra második fordulóban (ezért nem kellett előre, vaktában taktikázni, mint most).

3. Bár a stabil kormányozhatóság érdekében enyhén a győztesnek kedvezett, de egyetlen kivétellel soha nem eredményezett alkotmányozó kétharmadot, sőt, legtöbbször rendre koalíciós kényszert eredményezett.

4. Abszolút többség nélkül (azaz a leadott szavazatok 50%-a alatti eredménnyel) matematikailag KIZÁRTA az alkotmányozó kétharmados többség létrejöttét a mandátumkalkuláció során. Azaz teljes képtelenség volt a választók bármily jelentékeny kisebbségének felhatalmazásával alkotmányozó kétharmadhoz jutni.

Nem véletlen, hogy a Fidesz 2010-ben a szavazatok abszolút többségét (konkrétan 53%-át) kellett megszerezze egy virtuális kétharmadhoz, míg 2010 óta a szavazatok kisebbségével van fiktív kétharmada.

Fideszeseknek talán igen, de normális demokratáknak bárhol a világon egészen biztosan nem kell külön elmagyarázni, hogy micsoda is az alkotmány (alaptörvény) egy demokratikus társadalomban, és miért nincsen sehol az egész világon olyan demokratikus jogállam Magyarországon kívül, amelyben az ALKOTMÁNYT módosítani lehetne a választópolgárok kisebbségének felhatalmazásával (ráadásul egyszeri felhatalmazással).

Ennek oka az, hogy az alkotmány mindig az állam ALAPtörvénye, mely szabályozza az államrendet, sőt, az államformát is, és amely egy KÖZÖS ALAP bármely társadalomban.

Magyarországon kívül sehol a világon nem létezik demokratikus jogállam, amelyben az alkotmány módosítható a választók bármily széles kisebbségének egyszeri felhatalmazásával, ehhez minimum abszolút többségre van szükség mindenütt.

És végül:

5. 2011 előtt sokkal erősebb volt a NÉPSZAVAZÁS intézménye, amit maga a Fidesz is kihasznált, nem egyszer.

2011-ben a Fidesz kicsavarta a magyar nép kezéből a valódi, többségi elvű néphatalmat, nemcsak a torz mandátumkalkulációnak köszönhető kisebbségi felhatalmazású alkotmányozási lehetőség által, de azáltal is, hogy egyszerre nehezítette meg elméletben (szigorúbb feltételek bevezetése által) és gyakorlatban (akár kopasz verőlegények bevetésével) a népszavazási kezdeményezések leadását, de ami a legsúlyosabb, olyan, irreálisan magas érvényességi küszöböt vezetett be, ami garantáltan érvénytelen eredményekhez vezet.

Tettek rá egy erős kísérletet, hogy igazolják magukat, és bebizonyítsák, hogy lehetséges sikeres népszavazást tartani ezen keretek között is, de még ők maguk is elbuktak. És hogy buktak el?! Úgy, hogy minden idők legdrágább népszavazási kampányát rendezték meg, egy 80% fölötti népszerűségű ügyben.

De még így is elbuktak, érvénytelen lett a népszavazás.

Egy ilyen fojtó légkörű rendszer az ellenzéki szavazónak világosan üzeni: nincs kiút, a kormány többé nemcsak kormányoz, hanem játszi könnyedséggel alkotmányoz is, kisebbségi felhatalmazással, úgy, hogy ámokfutása szabályozhatatlan, számonkérhetetlen és népszavazással sem korrigálható többé.

Azaz: nem a magyar nép kormányoz többé, többségi elv alapján a kormány által, hanem egy bebetonozott politikai elit uralkodik, kormányoz, alkotmányoz, tesz amit akar, a többségi népakarat ellenében akár.

Ez a helyzet, akár tetszik, akár nem.

2011 előtt ilyen fokú aránytalanság közel sem volt észlelhető a választási törvényben és rendszerben, tehát nincs miért 29 évről beszélni, teljesen indokolatlan.

Mindössze 8 (azaz nyolc) éve van érvényben a mostani, minden eddiginél aránytalanabb rendszer, ami - mint a jelek is szépen mutatják - sajnos összefogásra, majd lassú egységesülésre fogja késztetni az ellenzéket, ahogy történt ez minden hasonló rendszerben a politikatörténet során.

Sajnos ezt a folyamatot tovább gyorsítja a Fidesz kapzsisága, mivel nem bír elviselni 20% fölötti ellenfeleket.

Az ellenzék eddig az általad is javasolt, "normális" utat járta be, azaz egymással is versengő ellenzéki pártok indultak a választásokon.

Ahogy azonban egyikük (a Jobbik) elérte a lélektaninak nevezhető 20% körüli eredményt, a Fidesz, a kormánynak alárendelt intézményeken keresztül tönkretette gazdaságilag és szakadást idézett elő a pártban, egyszerre fojtva meg, téve kampányképtelenné és darabolva fel a túl nagyra nőtt ellenzéki erőt.

A Jobbik pedig pillanatok alatt 20% körüli középpárti méretről (más országokban a 20% már a "nagypárti" státus alsó határa) egy számjegyű támogatottságra zuhant.

Sajnos annyi esze már nem volt a Fidesz tanácsadóinak, hogy felmérjék, hogy ezzel a veszélyes lépéssel kohéziós folyamatokat indítanak be az ellenzékben, mert azt temonstrálják, hogy egyszerűen lehetetlen önálló erővel túlnőni a Fideszt, vagy kormányváltást előidézni, mert a Fidesz-uralta államgépezet még azelőtt szétzúzza a számára már veszélyesen nagyocskára növekedő ellenzéki erőket, hogy valóban tényezővé válhatnának.

Meggyőződésem, hogy a Jobbik szétverése az ÁSZ által végül kontraproduktívnak bizonyul mind a mai pártállami elit, de sajnos a demokratikus sokszínűség számára is.

Minden 5% és 15% közötti párt értette a leckét: hiába próbálnak kinőni, tényezővé válni, az egypárti irányítás alá vont állami szervek (számvevőszék, ügyészség, NAV, stb.) le fognak rájuk csapni bármilyen indokkal, még mielőtt a Fidesz nagyságát akár csak megközelítenék.

Ehhez adódott hozzá a szintépn durva pártállami túlkapásnak számító plakáttilalom: a pártok jóformán nem végezhetnek érdemi vizuális kampányt, miközben az állampárt "kormányzati kommunikáció" fedőnév alatt pártpropagandát folytathat óriásplakáton, közpénzen.

Sajnos éppen a Fidesz kapzsisága nem hagy semmilyen más kitörési pontos sem az ellenzéki pártok, sem az ellenzéki szavazók számára, mint az egységesülés, összefogás, koordináció és taktikázás lehetőségét.

Ez végül a Fideszt is fenyegeti, ami persze a legkisebb

probléma volna az ország életében (sőt!), de sajnos a demokratikus sokszínűségnek is ártani fog.

Ha a Jobbikot engedik "elszállni" legalább 30% körüli eredményig, azaz legalább késleltetik a távirányításra történt szétzúzását, akkor az ideig-óráig még perspektívát jelentett volna a kisebb pártoknak is az önálló fejlődésre, a Fidesz pedig "oszd meg és uralkodj" elven lazán és nevetve uralkodhatott volna a végtelenségig tovább, egy választói kisebbség felhatalmazásával a háta mögött.

Így tehát a helyzetért, számomra teljesen világos módon, igenis a rendszer tehető első számú felelőssé.

#17: "Most persze szaporodnak a megosztott szavazatok, mert a rendszer efelé tolja a választókat:"

Te elméleteket gyártasz ha jól értem? Én gyakorlatból mondom, hogy nem egy Fidesz-ellenzék vegyes szavazat (listás, egyéni) született vagy akár bármilyen más kombináció. Számoltam szavazatot, közös boríték miatt tudtuk az egyéni és listás szavazat párokat amit utána nyilván az eredményekbol már nem látsz.

Én is azt gondoltam volna, hogy legfeljebb ellenzeken belül van némi taktika de nem.

Az emberek olyan kombinációkat adtak le, hogy csak lestünk.

#20

De, elméletet gyártasz olyanra, amit üt a valóság! 1990/ 6 parlamenti párt, 1994/6, 1998/6, 2002/4, 2006/5 és 2010-ben 5 parlamenti párt volt. A választási törvény változása után 2014/5+az mszp-vel közösen szereplő Együtt, PM, MLP,DK, 2018-ban 7 párt+a Liberális pártnak is van képviselője. A tény az, hogy a változás UTÁN több a párt a parlamentben, tehát a változás NEM okozta a kétpártosodást.

A lényeget felejted el, hogy a választás nem azért van, hogy demokráciásat játsszunk, hanem hogy lehessen kormányozni az országot. Nagyon sok országban azért olyan a választási rendszer amilyen, mert az ad erre lehetőséget. Nem jobb az egyfordulós a kétfordulósnál, de fordítva sem igaz – csak más. A franciáknál az első fordulóban Le Pen pártja majdnem 13%-kal szerepelt, a választási rendszerük miatt azonban csak 8 képviselőjük van az 577-ből. Az 1%. Ennyit az arányos rendszerekről.

Amit te a kétfordulós rendszer előnyének tartasz, pont az volt a hátránya. Át lehetett verni a szavazókat látszat ellenségeskedéssel, majd amikor megszerezték a listás szavazatát, akkor összeálltak azzal, akivel a szavazó pont nem akarta volna. Most tiszta kép van, előre kell szövetséget kötni, ennyi.

Kétharmadot nem azért nem adott a kétfordulós rendszer, mert csak kicsit kedvezett a győztesnek – hanem mert csak 1 esetben tudták megszerezni az egyéni helyeket olyan nagy számban. Ahogy most is pont ezért van kétharmad, az egyéni mandátumok miatt. 2010-ben a 176 egyéni körzetből 173-ban nyert a fidesz. EZÉRT lett 2/3-a, nem az 52% listás szavazat miatt.

Még mindig nem tudod megérteni, hogy az alkotmány csak IDEIGLENES volt 1990-től. Eleve a pártállam képviselőivel lett megírva és csak azért lett elfogadva, hogy meg lehessen tartani az első szabad választásokat. Az 1990-es parlament feladata lett volna egy új alkotmányt írni, de azután sem sikerült, mert nem volt hozzá meg a szükséges többség. Hornék írtak új alkotmányt, az emberek teljes kizárásával, első körben el is fogadták a tervezetet, csak azért nem lett belőle semmi, mert az szdsz-el összevesztek másban. Ahogyan Medgyessyék alatt is készült tervezet, azt sem kötötték az orrodra, de mivel esélytelen volt az elfogadása, meg sem próbálták. Az alkotmány készítésének, módosításának egy feltétele van, a megválasztott parlamenti képviselők előírt számának el kell fogadnia. Nem az ellenzékieknek, hanem darabra annyinak, ami 2/3-t jelent. Ez adja a demokratikus elfogadást és nem az, hogy neked éppen mekkora többség felelne meg. ne kamuzz azzal, hogy sehol máshol ne a parlamentek hagynák jóvá az alaptörvények, alkotmányok változását, mert ez nem igaz. van ahol népszavazással kell, van ahol nincs is alkotmány.

A népszavazás intézménye él és köszöni jól van. NEKTEK nem sikerült népszavazást csinálni. 2 ügyetek volt, amiben sikeres lett volna – ezekben a népszavazás nélkül megkaptátok amit akartatok. Ismétlem, ez nem arra való, hogy lehessen demokráciásat játszani, hanem hogy elérjék az emberek a céljukat. Elértétek, nincs internet adó és nincs vasárnapi boltzár. Tényleg nem tudod értékelni a győzelmeteket ha ahhoz nem kellett szavazgatni is? Nem éppen neked kellene örülnöd, hogy működik a rendszer és a kormányzat sem tudta elérni, hogy a saját témája győzzön az emberek akarata nélkül? Miért is hivatkozol máskor arra, hogy ti vagytok a többség, meg a figyelembe kellene venni a ti szavazóitok véleményét akaratát is, ha nem avgy képes elismerni, hogy 3 millió ember egyféleképpen döntött és el is ment, hogy az akaratát kimondja egy népszavazáson? Rátok nem szavaztak összesen ennyien, akkor hogy van ez?

Mese és mese újra. Unalmas már ez a jobbikozás. A jobbik minden idők legnagyobb győzelmét érte el majd saját magát kicsinálta azzal, hogy ezt nem tartotta eredménynek. 2014-ben 20%, 2018-ban 18% hatalmas siker tőlük. Erre mit lép a pártelnök, lelép, mint egy vesztes vezér. A fidesz csinálta? A fidesz zárta ki a jobbikos vidéki frakciókat, a legnépszerűbb parlamenti képviselőket? A fidesz dobta el a jobbik szavazóit? Mese, de nagyon fals mese.

A rendszer még soha nem tette olyan könnyűvé a kormányváltást, egy erős többségű kormányváltást, mint most ez az új. Nem kell összeállni, nem kell elvtelenül szövetkezni, „csak” meg kell nyerni az egyéni körzeteket. A legjobb pártnak, legjobb jelöltnek kell lenni és a mandátum az övék. Nem kell a szavazók felét megnyerni, jobbnak kell lenni a fidesz-kdnp jelöltjánl, ennyi. Ha 15 mandátumot meg lehetett szerezni, akkor 50-t vagy 90-t is meg lehetne. Nem voltatok rá képesek, mert a fidesz-kdnp-t akarták az emberek. Akkor miről is beszélünk?

De hírdesd csak nyugodtan az összefogás szükségességét, a taktikai szavazást, a rendszer hibáját és hogy mindenért az Orbán a hibás! Csak nyugodtan. 8 éve csináljátok és közben minden választást buktatok miatta. Nekem megfelel így továbbra is.

A lényeg aranyapáim:

Ne hozakodjatok elő a régi választási rendszerrel, mert hülyeségeket beszéltek! 2010-ben a régi választási rendszer szerint nagyjából ugyanannyi szavazatot kapott a fidesz (kicsit kevesebbet), mint 2018-ban. Ha az akkori rendszer szerint, a kétharmad megállta a helyét, ugyanannyi szavazattal, akkor mi a probléma?

A mépszavazási törvényre való hivatkozást, pedig eljárszottátok. Mindenkinek volt véleménye a legutóbbi esetben, de nem ment el a balogok nagy része, mert az az egy esélyük volt a népakarattal szemben, ha eredménytelen lesz a népszavazás. Az lett. Sikerült a törvényre hivatkozva semmibe vennetek a népakaratot! Gratulálok!

Kétfordulós szavazás? Aztán minek? Egy hosszú kampány után, ha nem tud dönteni a szavazó, vagy a döntését megmásítja, az nem biztos, hogy felelősségteljes szavazó.

"Kétfordulós szavazás? Aztán minek? Egy hosszú kampány után, ha nem tud dönteni a szavazó, vagy a döntését megmásítja, az nem biztos, hogy felelősségteljes szavazó."

Pont hogy a kétfordulós szavazás garantálja aki nem ment első körben és nem tetszik az eredmény elmegy és hangsúlyt ad annak mennyire nem tetszik.

Ettől retteg a fidesz, nem akar 2x zsák krumplit fizetni hogy megvehesse a szavazatokat....

25.

Ti miért nem adtok 3 zsák krumplit? Ha olyan alja népnek néztek embereket, hogy 2 zsák krumpliért megvehetők, akkor miért nem licitálhatnátok rá? Elvégre olcsóbb, mint egy bizonytalan kimenetelű forradalom, vagy polgárháború!

A kamuvideós történetek, meg a haverikutyázás nem a fideszhez köthetőek...

Meg a választási kampányban elhangzó hazudozás és a tényleges szándék letagadása sem.

Én azt elhiszem, hogy agyhalottakat meg lehet tartani azzal, ha a kedvenc azt ígéri nem lesz gázáremelés, majd azzal kezdi a kormányzását.... Azt is elhiszem, hogy a letagadott, majd mégis megvalósított megszorításokra egyeseknek igény van (vizitdíj, stb.) Azt is elhiszem, hogy a 4 évig semmit nem csináló, ám vágtázó Pannon Puma a kedvenc jószága.... Azt is elhiszem, hogy egyesek szerint a 2008-as válságra csak a görögök és a magyarok adtak jó választ, miszerint csak az Imf által vezetett kormányzás a siker titka...

FÁBÓL VASKARIKA

# 23

"A lényeget felejted el, hogy a választás nem azért van, hogy demokráciásat játsszunk, hanem hogy lehessen kormányozni az országot. Nagyon sok országban azért olyan a választási rendszer amilyen, mert az ad erre lehetőséget."

Tévedsz. A választás NEM azért van, hogy lehessen kormányozni az országot - azt ugyanis választások nélkül is lehet.

Választás azért van, hogy A NÉPAKARAT ÉRVÉNYESÜLJÖN. Kormányozni a népakarat érvényesülése nélkül is lehet, választások teljes hiányában is (lásd az abszolutista monarchiák, abszolutista teokráciák, diktatúrák, egyes autokráciák, stb.).

Sajnos ezt hitette el sokakkal a fidesz, hogy a választás arra jó, hogy minél erősebb kormány alakuljon (azaz minél igazságtalanabb, minél durvábban torzít egy választási rendszer, annál jobb).

Csakhogy ez egy megveszekedett hazugság, és sehol a világon nincsen ilyen.

A fidesz rendszerével ugyanis nem az a baj, hogy ilyen-e vagy amolyan, hanem, hogy példátlan módon kever össze jól működő rendszerekből vett ELEMEKET, úgy, hogy a végeredmény egy igazságtalan és nem demokratikus, jogállami alapokon nyugvó rendszer.

NEM AZ A BAJ önmagában, hogy aránytalan a mandátumkalkuláció, hanem az, hogy EMELLETT kétharmaddal lehet alkotmányt módosítani.

Mégegyszer elmondom, hogy mindenki megértse: ILYEN RENDSZER NINCSEN SEHOL A VILÁGON, demokratikus jogállamokban. Ez tény.

Sehol a világon nem lehet a választópolgárok kisebbségének felhatalmazásával alkotmányozni.

Magyarán: sem a fakarikával, sem a vaskarikával nincs gondo önmagában. A FÁBÓL VASKARIKA az, ami problémás.

A mai magyar rendszer pedig fából vaskarika.

Miért? Elmondom:

1. Vannak ARÁNYOS RENDSZEREK, amelyekben a kormányzás SZÉLES NÉPAKARATON nyugszik, ezért kevésbé van túlszabályozva. Ilyen rendszer a német és a német modellt követő rendszerek, de ilyen az olasz is, és ehhez volt közelebb 2011 előtt a magyar is (ami már akkor hibrid rendszer volt, de sokkal arányosabb mint most).

Ezekben a rendszerekben általában megengedett a kétharmaddal történő alkotmánymódosítás (vagy - mint a görög rendszer esetében - két egymás utáni ciklus kétharmadával történő alkotmánymódosítás).

Miért? Azért, mert a parlamenti kétharmad ezekben a rendszerekben LEKÉPEZI A SZAVAZÓK KÉTHARMADÁT, vagy ahhoz közeli arányát (de MINDIG, MINDENÜTT, MINDENKÉPP legalábbis az abszolút többségét).

Emögött az a gondolat van, hogy pénzkidobás volna népszavazásokkal szentesíteni az alkotmánymódosításokat olyan, ARÁNYOS rendszerekben, amelyekben a képviselők kétharmada, képviseleti elv alapján eleve reprezentálja a választópolgárok ELSÖPRŐ TÖBBSÉGÉT.

2. Vannak ARÁNYTALAN RENDSZEREK (ezek a leggyakrabban egyúttal prezidenciális rendszerek is, és szinte mindig kétkamarás parlamenteket jelentenek).

Ezek a rendszerek a koalíciós és tárgyalásos, társadalmi konszenzusra törekedő rendszerekkel ellentétben egy ERŐS, HATÉKONY, de épp ezért SZIGORÚAN SZABÁLYOZOTT kormánytöbbséget hoznak létre.

Különösen előnyös az aránytalan rendszer kétkamarás parlamentek esetében, ahol sok törvényt mindkét háznak meg kell szavaznia, és ha már csak egyik is nem teszi meg, könnyen bukhatnak sorozatban a törvények, válhat kormányozhatatlanná az ország.

Ezeknek az aránytalan képviseleti rendszereknek azonban van három közös jellemvonásuk:

a.) SZIGORÚAN SZABÁLYOZOTT keretek között zajlik a kormányzás, a fékek és ellensúlyok rendszere erős, plusz a legtöbb ilyen rendszer prezidenciális, tehát egy erős elnöki adminisztráció is jóvá kell hagyja a törvényeket (a kormány ellensúlya gyakorta maga az elnök).

b). MINDEN EGYES ILYEN RENDSZERRE IGAZ, hogy AZ ALKOTMÁNY VAGY NEM MÓDOSÍTHATÓ EGYÁLTALÁN, vagy csak NÉPSZAVAZÁS által.

c). MINDEN aránytalan rendszerben Európában LEHET NÉPSZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZNI AZ ALKOTMÁNYT ÉRINTŐ KÉRDÉSBEN IS. Akár állampolgári kezdeményezésre.

Na mármost a magyar kormány fogta a választási rendszert és úgy alakította át, hogy a fenti két verzió közül EGYIK SE legyen, hanem létrejöjjön egy olyan, a demokratikus világban egyedülálló rendszer, amely EGYSZERRE:

1. - tiltja meg az állampolgárainak azt, hogy népszavazhassanak az alkotmányt érintő kérdésben

2. - az egyik legaránytalanabb képviseleti rendszer a világon

3. - (fiktív) kétharmaddal lehet alkotmányozni, a választók kisebbségének felhatalmazásával

Erre mondom, hogy Magyarországon a többségi elvű népuralom 2011-ben MEGSZŰNT, mivel 2011 óta nemcsak kormányozni, de ALKOTMÁNYOZNI, azaz az egész államrendet szabályozni is lehetséges a választók abszolút többségének felhatalmazása nélkül - miközben az állam polgárainak meg van tiltva, hogy népszavazhassanak az alkotmányt érintő kérdésben.

Ezen rendszer kidolgozásával egy szűk pártpolitikai hatalmi elit, a demokrácia puszta díszleteinek megőrzésével, gyakorlatilag elvette a néptől a hatalmát, mivel az állam ALAPTÖRVÉNYÉT, az alkotmányos rend alapját a választók abszolút értelemben vett KISEBBSÉGE határozza meg 2014 óta mind a mai napig.

A népuralom felszámolása teljes, mivel a választói többség:

1. Nem jogosult a saját országa alaptörvényéről közvetlenül dönteni.

2. Nem arányos képviselettel van reprezentálva az országházban sem, azaz, amikor az alkotmányról szavaznak, a választók 48%-át képviselő honatyák döntenek (fiktív kétharmaddal) a választók 52%-át képviselő honatyák feje fölött.

(2014 és 2018 között még rosszabb volt a helyzet, akkor a fiktív kétharmad a választóknak csak a 44%-át képviselte, 55%-kal szemben).

Ezt kellene megérteni: botrány és példátlan az egész világon, hogy abszolút többségi választói felhatalmazás nélkül lehessen alkotmányozni, azaz egy ország államrendjét szabályozni.

#28

Ismételgetheted ugyanazt újra és újra, akkor is az a lényeg: kevered a célt az eszközzel. Ami másnak az eszköz, az neked maga a cél. Nem, a választásoknak nem az a lényege, hogy a népakarat érvényesüljön, hanem az, hogy ezen népakarattal meg legyen választva az, aki vezeti az országot. A cél az ország vezetése - ehhez csupán egy eszköz, hogy ilyen vagy olyan módon történik meg a vezető kiválasztása.

Nincs két ország, ahol azonos lenne a választási rendszer, parlament, kormányzat egyéb, miközben rengeteg demokrácia van. Te kitaláltad magadnak, hogy a népakarat csak úgy érvényesülhet, ha pontosan a te elképzelésed szerint történik meg a választás, de ez hazugság. A britenél is a népakarat érvényesül, holott nincs is lista, nincs kompenzáció, csak egyéni jelölt. Alkotmánya sincsen olyan, amit te "Alkotmány" címen hiányolsz, de ami van nekik, az a parlamenti döntéssel meg is változik, hiszen maga a parlament döntése jelenti a legfelső "törvényt", ha új törvényt hoznak, ezzel az alkotmányt is változtatják - szimpla parlamenti többséggel. Remélem most nem kezded el megmagyarázni, a briteknél miért is nincsen demokrácia.

Szóval elég a meséből, terelésből. Van egy választási rendszerünk, ami egyszerűvé teszi nem csak a kormányzást, de a kormányváltást is. Mivel nektek - kedvenc politikusaidnak - nem sikerül a kormányváltás, mindenfélét kitalálsz, hogy magadnak megmagyarázd, ez nem is lehetséges. Pedig lehetséges, könnyebben, mint előtte. Csak nem képesek rá. De mint mondtam, hidd csak ezt nyugodtan, beszéld bele ezt a társaidba is, nekem jó. Amíg ti magatok mindig másokat hibáztattok, addig nem is fog megváltozni a helyzet - marad kormányon az, aki szerint viszont lehet kormányra kerülni, lehet az országot jól kormányozni és lehet a gazdaságot is jól irányítani.

Csak összehasonlítás képpen:

1. Németországban a rendszer ARÁNYOS, ezért lehet kétharmaddal alkotmányt módosítani (mert az a kétharmad a szavazók valódi és elsöprő többségét, közel tényleges kétharmadát jeleníti meg). DE: ugyanakkor LEHET NÉPSZAVAZNI IS, akár egyéni állampolgári kezdeményezésre is az alkotmányról.

Azaz, ha a népnek nem tetszik, ahogy az ARÁNYOS, kétharmados képviselete szavazott, akár közvetlenül is visszavonhatja népszavazással a neki nem tetsző alkotmánymódosításokat.

2. Az Amerikai Egyesült Államokban a rendszer aránytalan, DE KÉTKAMARÁS és ELNÖKI (prezidenciális). Az alkotmány pedig EGYÁLTALÁN NEM MÓDOSÍTHATÓ, csak KIEGÉSZÍTENI lehet (elvenni belőle nem).

232 éve van érvényben (azaz kettőszázharminckét éve!!!) és ezalatt mindösszesen 27 (azaz huszonhét!) alkalommal volt kiegészítve. (Ennyit a fidesz-rezsim egy-egy mozgalmasabb hónapjában összehozott).

Az alkotmány kiegészítéseit A KÉPVISELŐHÁZ ÉS A SZENÁTUS IS meg kell szavazza KÉTHARMADDAL, az elnöknek ellenjegyeznie kell - de EZZEL NEM LÉP ÁM ÉLETBE!

Egy alkotmánykiegészítés akkor lép életbe, amikor A TAGÁLLAMOK HÁROMNEGYEDÉBEN is megszavazta a törvényhozás mindkét háza (azaz legalább 38 tagállamban!!!).

Könnyű kiszámolni, hogy egy alkotmánykiegészítéshez 76 (azaz HETVENHAT!) alkalommal szavaznak tagállami szinten a szenátusok és képviselőházak, azután, hogy a szövetségi képviselőház és szenátus kétharmada megszavazta. Volt olyan alkotmánykiegészítés, amely 200 (azaz KETTŐSZÁZ) év múltán lépett hatályba, mert csak akkorra ratifikálta a tagállamok háromnegyede!

3. FRANCIAORSZÁGBAN a rendszer aránytalan, de kevésbé mint a magyar (KÉTFORDULÓS), ráadásul KÉTKAMARÁS és ELNÖKI (prezidenciális). Alkotmánymódosításhoz a kormány és az elnöki adminisztráció egyetértése mellett szükség van MINDKÉT ház kétharmadának döntésére is (megjegyzendő, hogy a két ház eltérő mandátumkalkulációval áll össze, sosem azonosak az erőviszonyok). Emellett LEHET állampolgári kezdeményezésre népszavazást kiírni az alkotmány módosításáról.

4. NAGY-BRITANNIÁBAN szokásjogon alapuló, úgynevezett történeti alkotmány van érvényben (abból származtatott precedensjoggal), ami NEM MÓDOSÍTHATÓ sehogyan sem (precedensjog). A képviselőket aránytalan rendszerben választják, de csak a precedensjog és a történeti alkotmány által kijelölt mozgástérben kormányozhat, szinte példátlanul erős fékek és ellensúlyok rendszere mellett. Népszavazni bármilyen kérdésről lehet.

5. Ne menjünk messze: a szomszédos ROMÁNIÁBAN minden egyes alkotmánymódosítást NÉPSZAVAZÁS SZENTESÍT, méghozzá olyan, aminek az ország megyéinek legalább a felében külön-külön is érvényesnek és eredményesnek kell lennie. Népszavazás nélkül az alkotmány NEM MÓDOSÍTHATÓ a kétkamarás parlament alsó és felső házai által. A rendszer emellett prezidenciális és félarányos (az alsóház arányos, a felsőház aránytalan rendszerben van választva).

6. Görögországban a parlament szintén kétkamarás.

Az alkotmány csak két egymás utáni kétharmaddal módosítható, azaz kétszer szavaz róla, két egymást követő ciklusban két egymást követő országgyűlés (az egyik kezdeményezi, a következő, minimum négy év eltelte után, ratifikálhatja). Emellett lehet róla népszavazni is.

Nem folytatom. A lényeg, hogy a világon sehol nincsen olyan számító és aljas módon felépített rendszer, mint a magyar (fából vaskarika), amelyik úgy ötvözi az arányos és aránytalan rendszerek különböző elemeit, hogy végeredményként létrehozott egy olyan rendszert, amelyben a választók nemhogy kétharmadának, de még a felének a felhatalmazása sem szükséges az alkotmány módosításához - miközben az állampolgároknak tilos róla népszavazni.

Ameddig ez így marad, addig elmondható, hogy Magyarország a civilizált világ egyetlen országa, amelyben nem érvényesül a többségi népakarat, nemhogy törvénykezési, de még alkotmányozási szinten sem.