Most akkor tényleg Orbán tönkreteszi az országot?

Szeretem, mikor számok kerülnek elő, egy vita során.

1. Az államadósságunk 2001-ig úgy csökkent, hogy privatizáltuk az állami tulajdont. Utána pedig már nem volt ez lehetőség, mindent eladtunk. Ezért fordult az Mszp kormány hitelekhez (és ez az a pont, ahol mindenki döntse el magának, hogy miként másként kellett volna tenniük).

"Szóval hogy is van, hogy EU-s pénzek mellett sikerült 2002-20010 között évente átlag 6%-os államháztartási hiányt összeszedni és mégis rosszabbul nőni, mint a többi V4-es ország?"

2. Úgy, hogy nem ugyanakkora összeget kapott az előző kormány, mint a mostani. Itt egy link, jól látható, hogy amit az Mszp legnagyobb összegként kapott, az nem éri el azt, amit a Fidesz kapott legkisebbként.

[link]

3. Mind az oktatásra, mind az egészségügyre kevesebbet költött a fidesz (GDP arányában) mint az előző kormány.

4. Sem a GDP, sem az államadósság nem megfelelő fokmérője egy ország életszínvonalának. Mármint ezt nem csak így mondom, közgazdasági tény. Japánnak 200%+-os az adóssága, míg azt hiszem Nigériának 30% alatti. A GDP pedig akkor is növekszik, ha házak százait söpri el a vörösiszap és az építőipar bepörög (ugyanez igaz a stadionokkal is, csak az már egy elcsépelt téma).

"Most akkor tényleg Orbán tönkreteszi az országot?"

Ez szerintem minden általános iskolásnál magasabb szellemi szinten lévő ember számára a napnál világosabb...

A 20-as picsogónak üzenem:

Nem vagyok nyalóka, te vagy az a barom, aki mindig siránkozik. Képzeld el, van munkám, megbecsülnek, elégedett vagyok. Olyan nagy probléma, ha valaki jól érzi magát.

Tegyél rendbe a fejedben rendet elöször!

Jah, a jogállamiság, mi is a baj vele, fejtsd már ki, de a saját életedből szedve a tapasztalatokat, nem visszaböfögni a ballib médiát. Gondolom még pisis tanuló vagy, fogalmad sincs a valóságról.

#23: "A GDP pedig akkor is növekszik, ha házak százait söpri el a vörösiszap és az építőipar bepörög (ugyanez igaz a stadionokkal is, csak az már egy elcsépelt téma)."

Nagyon jó megállapítás. Kicsit off: ha egy lázadás tör ki, és az emberek törnek-zúznak, akkor is nő a gdp, mert kellenek akik helyreállítják.

Vagy pl. Kínában komplett városokat rombolnak le és építenek újra 20 évente.

Mindenki a GDPt nézi, pedig az egy rossz mutató.

#23 „Szeretem, mikor számok kerülnek elő, egy vita során.”

Igen, én is. Akkor nézzük a te számaidat!

„1. Az államadósságunk 2001-ig úgy csökkent, hogy privatizáltuk az állami tulajdont.”

Igen lazán ugrasz. Hiba az elméletedben, hogy 1998 után már nem privatizáltak. Jöhessz az egyetlen akkori privatizációval a 12 állami gazdasággal, de ott a dolgozók vehették meg a saját munkahelyüket. Utána ők nem voltak képesek azt megtartani a saját kezükben és adták tovább másnak, de ez nem az állam hibája. 1998-tól folyamatosan csökkent az államadósság GDP aránya, és nem azért mert eladták az állami vagyont, hanem mert építették. Rengeteg fejlesztés történt az első Széchenyi program keretében és azok nagyrészt az állam, az önkormányzatok vagyonát növelték. Az meg hagy ne legyen mentség az mszp kormánynak, hogy már nem tudtak mit eladni! Nem kellett volna többet költeni, mint amennyit az ország megkeres, akkor nem kellett volna ilyen hiteleket felbvenniük.

„2. Úgy, hogy nem ugyanakkora összeget kapott az előző kormány, mint a mostani. „

A KERET, az a mennyiségű uniós pénz amit az ország kaphatott volna, sokkal magasabb volt. Csak a ballib kormány nem volt képes még a 30%-t sem lehívni és felhasználni. ne mentegesd őket azzal, hogy jaj szegényeknek kevesebb volt a pénze – mert pénz az volt, csak tehetségtelenek voltak ahhoz is hogy elköltsék.

„3. Mind az oktatásra, mind az egészségügyre kevesebbet költött a fidesz (GDP arányában) mint az előző kormány.”

Érdekes, hogy itt rendben van a GDP arányos összedg. Holott éppen itt kellene azt nézned, hogy MENNYI PÉNZT költöttek ezekre a területekre. Most sokkal több pénzt költenek az egészségügyre és az oktatásra is. Nem a GDP arány határozza meg egy épület vagy gyógyszer árát. Ha 100 milliárddal többet költenek el, akkor az 100 milliárddal több pénz, ennyivel több dolgot vásároltak meg vagy fizettek ki belőle, nem számít, hogy mekkora része a GDP-nek.

"Jöhessz az egyetlen akkori privatizációval a 12 állami gazdasággal, de ott a dolgozók vehették meg a saját munkahelyüket. Utána ők nem voltak képesek azt megtartani a saját kezükben és adták tovább másnak, de ez nem az állam hibája."

Az I. Orbán kormányra tényleg nem volt olyan szinten jellemző a privatizálás, mint, ahogy előtte a Bokros csomagra volt, de megtörtént.

És az hol kellene érdekelnie bennünket, hogy utána xy dolgozók hogy nem boldogultak vele és adták tovább? Én kizárólag addig vizsgálódom, amíg van közvetlen kapcsolódás az államháztartással.

"Az meg hagy ne legyen mentség az mszp kormánynak, hogy már nem tudtak mit eladni!"

Szóval nem mondtam ilyet, csupán egy fontos különbségre hívtam fel a figyelmet. Oda is írtam, hogy mindenki döntse el magának, hogy amit az Mszp csinált, azt, hogy másképp kellett volna, vagy kellett e volna egyáltalán.

A második ponttal kapcsolatban pedig szeretnék forrást kérni, ha nem gond.

Ami pedig a harmadik pontot illeti, ezt mondod:

"Érdekes, hogy itt rendben van a GDP arányos összedg. Holott éppen itt kellene azt nézned, hogy MENNYI PÉNZT költöttek ezekre a területekre. Most sokkal több pénzt költenek az egészségügyre és az oktatásra is."

Tekintve, hogy létezik olyan, hogy infláció, növekedő minimálbér (vagy közalkalmazottaknál inkább illetményalapok) és egyebek, csak a szintmegtartással is nőnének ezeknek az ágazatoknak a nominális költségvetése.

Egyszerűen összehasonlíthatatlanok a nominális mutatók. 20 évvel ezelőtt 25 ezer forint volt a minimálbér, napjainkban viszont 150 ezer. Ez nem jelenti azt, hogy 6-szor jobban élünk.

De ha nem vagy hajlandó a GDP arányosságot vitaalapnak elfogadni, akkor válassz mást. Tanárok száma? 1 tanárra eső diákok száma? Ugyanígy az egészségügynél, orvosok száma? Fekvőágyak száma? Mi legyen a mérésünk tárgya akkor?

Hosszúak a jelentések, de érdemes átolvasni.

[link]

[link]

Az elsőben látható (12. oldal, táblázat), hogy Magyarország a kohéziós alapok lehívásában 48%-nál áll a 2007-es évvel, bár vannak nálunk gyengébbek is, azért igencsak a lista végén kullogtunk. Itt korrigálnom kell magamat, valóban nem 30%-os a lehívás, ekkorra kb. 50%

A második jelentésből látszik, hogy a Bajnai kormány alatt megindult az eu-s kohéziós pénzek lehívása és 2010-ben - ahogy akkoriban a sajtóból is lehetett hallani - a kormányváltást követően teljes gőzzel megindult a maradék források pályáztatása. Mivel a 2010-ig esedékes keret lehívására még 2011-ben (egyes esetekben 2012-ben) is lehetőség volt, így sikerült majdnem a teljes keretet lehívni.

De azt te is jól láthatod, hogy források voltak akkor is, csak nem hívták le ugyanolyan gyorsasággal, mint most. Pont azért tűnik úgy, hogy az Orbán kormány alatt annyival több eu-s forrás állt rendelkezésre, mert késve lett rengeteg pénz lehívva és átcsúszott ezek kifizetése az Orbán kormány időszakára.

Köszönöm szépen a forrásokat, át olvasom majd őket. 2 észrevételt szeretnék most csak tenni:

"és 2010-ben - ahogy akkoriban a sajtóból is lehetett hallani - a kormányváltást követően teljes gőzzel megindult a maradék források pályáztatása"

2010-ben a II. Orbán kormány tudatosan átakarta formálni a támogatási rendszert, ami miatt ideiglenesen visszafogták a kifizetéseket és pályázatokat.

Egyszóval a kormányváltás után is volt kiváltó tényezője a források kapkodásszerű lehívásának.

Az első forrásodban hivatkozott táblázatban pedig nem vagyunk hátul. Mi 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, és ha jól sejtem, a keretünk 2000-től értendő, ergó eleve 2 évnyi lehívási lehetőségtől estünk el.

Ha csak azokkal mérjük össze magunkat, akik ugyanúgy 2004-ben csatlakoztak, akkor pont középmezőnyben leszünk a lehívások %-ában. A lehívás összegében pedig 2. helyezettek.

Egyébként szerintem az is beszédes, hogy a top3 ország a listában, akik már 10-20 éve voltak akkor már Eu-s tagok, sem tudtak lehívni 70%-nál többet. Nem tudom az okát, meg kell nézni.

"De azt te is jól láthatod, hogy források voltak akkor is, csak nem hívták le ugyanolyan gyorsasággal, mint most."

Ha fogom a saját forrásomat: [link]

És a 2004-től 2010-ig terjedő egyenlegeket összeadom és egyenesen megduplázom, sem éri el a 20110-től 2017-ig tartó összeget. Akárhogy számolom, az jön ki, hogy a fidesz kormányok, ha nem is dupla annyit, de 20-30-40%-kal többel gazdálkodhattak.