Mi a baj a magyar oktatassal?

#32

GDP arányosan az oktatásra több, mint dupláját költi a magyar költségvetés mint a honvédelmi kiadásokra összese. Most kezdjük lassan elérni a NATO elvárás szerinti 2%-t, még kell hozzá pár év.

Hogy miért van hadseregünk? A NATO mint szervezet ismerős neked? Csak szólok, hogy az nem egy olyan klub, ahol csak a tagdíjat kell befizetni és mindenki részesülhet a "szolgáltatásban", ott mindenkinek RÉSZT KELL VÁLLALNI annak a szolgáltatásnak a biztosításában is. Vagyis a NATO tagjait nem védik meg a többiek hadseregei ha nincsen saját hadserege, mert a közös védelem alap feltétele, hogy KÖZÖSEN védjék egymást MINDEGYIKÜK SAJÁT hadserege által.

HA nem lenne hadseregünk, nem lehetnénk a NATO-nak sem tagjai és semmiféle katonai védelemben nem részesülnénk.

Gondolhatod feleslegesnek a hadsereget, mondván a kutya nem akar tt háborúzni -remélem tényleg így is lesz. De alig 2 évtizede volt a Jugoszláv háború a déli határainkon és még most sincs vége az ukrán polgárháborúnak az északnyugati határunknál. Olyan nagyon nem kellene a szivárvány bébeködbe beleveszni, hogy ne lásd a realitásokat. Fogd fel ezt a költségvetési részt egyfajta "védelmi pénznek", amit azért fizet ki az ország, hogy békében élhessen - akkor is ha sem nem jó, sem nem hasznos ezen pénzek megfizetése, "csak" létszükséglet.

" én is műszaki végzettségű vagyok és lazán el tudnám tüntetni az irodalom oktatás javát a tananyagból. Csak éppen ott vannak azok, akiknek meg a biolgia, kémia vagy a fizika nem kell soha egy percig sem a munkájukhoz vagy az életükhöz. "

Erre mondják, hogy nem osztályokban kell gondolkodni, hanem tantárgyakban. Azaz van egy minimum mindenből, de ha valami jobban érdekel, abból több órát vehetsz. Amerikában ez működik a középiskolákban, ott nem osztályok vannak, hanem órák.

#34

Az amerikai oktatási szisztéma úgy sz@r ahogy van. Nem az elit oktatásra gondolok, hanem a közoktatásra.

Egy iskolának nem csak az a feladata, hogy a minimális tananyaggal és az illető által kedvelt ismereteket tanítsa meg a diáknak, hanem ugyanilyen ha nem fontosabb feladata az, hogy megfelelő közösséget biztosítson, az együttélés szabályaira tanítson. Márpedig az áltaad említett osztályok nélküli iskolarendszer elsődleges táptalaja a klikkesedésnek és bullying támadásoknak. Semmi mást nem látsz az amerikai középiskolákról, mint hogy ez volt az ameriakiak életének legnehezebb, legkegyetlenebb és legrosszabb pár éve. Mindennek oka az osztályok, az összetartó kis közösségek hiánya. Mert nálunk is vannak az iskolában gondok, vannak zaklatások és sajnos egyre több, de közel sem olyan rossz a helyzet. Az osztályrendszer közösséget épít és a közösséghez való tartozás érzését, annak fontosságát erősíti. Akkor is ki kell állnod egy veled ellentétes személyiség mellett, ha amúgy soha nem lennétek barátok, haverok - mert a közösséged része. Ezt tanítani kell, a gyerekeket nevelni kell arra, hogyan oldják meg az ilyen ellentéteket, feszültségeket egymás között az osztályban - de az, ha egyáltalán nincsenek osztályok az csupán eltolja ezt a feladatot és egyáltalán nem tanítják rá őket.

A minimális tananyag hülyeség. Azért vannak az osztályzatok, hogy lehetőség legyen a differenciálásra. Nem a tananyagnak kell akkorának lennie, hogy mindenki át tudjon jutni a léc felett, hanem egy nagy tananyagmennyiségben a 2-es jegynek kell ilyennek lennie, hogy aki nehezebben tanul vagy kevésbé érdekli, az is elsajátítsa a minimálisan szükséges mennyiséget. Nem a legkevésbé szorgalmas, legbutább és legpasszívabb diákokhoz kell igazítani a tananyagot, hanem a legjobbakhoz. Az öő számukra simán elsajátítható anyagmennyiség és tudás kell legyen az 5-ös, ezért hívják kiválónak azt a jegyet. A 4-es azért "jó" jegy, mert ai annyit már sikeresen megtanult, elsajátított, az már nagyon jól szerepelt. A 3-as a "közepes", mert annál lehet jobban és rosszabul is csinálni, de már többre volt képes, mint a 2-es, az "elégséges". Vagyis ami elég a továbblépéshez.

Amikor már a mindenki számára kötelező ÁLTALÁNOSiskolából tovább lép a fiatal, akkor ezzel választ is magának mind témákat, ismeretcsoportokat, mind nehézségi fokokat. Aki nem akar érettségizni, az nem tanul olyan szinten magyart, történelmet, mint aki igen. Aki szakirányban tanul tovább, annak kevesebb lesz a közismereti tananyaga, mint a szakmai, ami elvileg érdekli. De aki érettségizni akar, annak bizony ugyanazt az anyagot kell megismernie. Ott viszont ugyanúgy érvényes a jegyek rendszere, aki 2-essel érettségizik, annak is elégséges volt a tudása az érettségi megszerzéséhez. Hogy utána továbbtanuláshoz ez számára elegendő-e az pedig a többiektől és a választott iránytól függ. Ha pl. németből 2-essel érettségizik, ellenben angolból van nyelvvizsgája és matekból, magyarból kell felvételiznie, akkor számára elegendő volt. Ha németnyelven idegenforgalmat akarna tanulni, akkor bizony nem. Ennyi.